Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-07-06 / 27. szám
Thursday, July 6. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO 3 Sírj Rachelf sírj T Lapunk junius 15.-i szamában említés volt téve arról a levélről, amely a N.Y.Timesban jelent meg junius 7.-en az Egyesült Nemzetek gyermekvedelmi szervezetéről (UNICEF). Úgy az eredeti levél, amelyet Mrs. Pantaleoni, az UNICEF amerikai barátai nevében irt, mint lapunk cikke, hangsúlyozta az UNICEF támogatásának fontosságát. Rámutatott arra, hogy amig kormányunk fejenként átlag 1058 dollárral adóztatja meg a polgárságot hadikiadásokra, addig a világ billiónyi éhező gyermekének támogatásához fejenként 22 centtel járul hozza. Carter elnök megígérte, oda fog hatni, hogy jövőre 22 cent helyett 31 centtel járuljunk hozzá. Többet nem tud elvonni a 1058 dollárból, mert a pénz kell a neutron-bombára, hidrogén-bombára, MIRV-re, Tridentre, merges gázokra es a kultúra és beke egyeb biztosítékaira. No, de ne legyünk túl követelőzők, ez is szép a mi derék elnökünktől. De nem is Cartert akarjuk itt feldicserni, hanem megemlíteni egy másik levelet, amely ugyancsak a Times-ban jelent meg. Egy bizonyos R.G. bronxi lakos nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy fejenként 22 cent helyett 31 centet költsunk a világ, beleértve az amerikai, egy billió éhező, beteg gyermekének tamogatasara. Kémény erveket hozott fel a javaslat ellen. Rámutatott arra, hogy azokból az Összegekből, amelyeket az UNICEF a világ 107 országában gyermeksegélyezésre fordít, arab gyermekek is részesülnek. “Sajnos — Írja R.G. — a UNICEF tevekenysege következtében ezen gyermekek közül sokan erős és egészséges arab terroristákká nőttek fel, vagy pedig a Kalisnikov-féle szovjet géppuskákkal felszerelt kubai katonákká”. A ki nem mondott érvelés itt az, hogy ha nem akarjuk azt, hogy erős, egeszseges arab gyermekek nojjenek fel, akikből néhányan “terroristák” lesznek, nem kell növelni az UNICEF alapot, sőt feltételezhetjük, hogy Mr. R.G. nem bánna, ha azt csökkentenék, vagy egeszen eltörölnek. Utóvégre, anú biztos, az biztos. Az éhező billió gyermek között akadhatnak, akik idővel terroristákká, vagy kubai katonákká nőnének fel. Voltak természetesen már R.G. ur előtt is emberek, akik nem nézték jó szemmel az általuk “veszélyesnek” tartott kisdedek felnövését. Az egyik ilyen személy HERODES király lett légyen, aki Máté evangéliuma szerint (11.16.) “elküldé szolgáit, levágatá minden gyermekeket, kik valának Betlehemben és annak minden határaiban kétesztendösöket es az azoknál kisebbeket”. Herodes azonban liberálisabbnak mutatkozott, mint Mr. R.G. bronxi lakos. Herodes csak a két evesnel kisebbeket vágata le. Mr. RG.-nek a világ minden gyermeke gyanús. A két évnél fiatalabbak éppen úgy, mint az idősebbek. Herodes szörny tettére az anyák kiáltása volt a válasz. A kiáltás “Ramaban is meghallatott, tudniillik keserű sok sirás- rivás. Rachel siratván fiait, nem akart vigasztalast bevenni”. Máté (II. 18.) Sírjanak es simák is minden nepek Rácheljei napjainkban is. Sírni fognak mindaddig, amig a világ leggazdagabb országa 1058 dollárt fog költeni a halál eszközeire és 22 centet Ráchel gyermekeinek, minden népek gyermekeinek istápolasára. Es amig lesznek olyanok, akik ezt a 22 centet is sokallják. Deák Zoltán VERES HARCOK LIBANONBAN BEIRUT, Libanon fővárosában es kornyékén veres harcok folvnak az utóbbi két hétben. A harcolóban 150- en életüket vesztettek es több százan megsebesültek. A sziriai csapatok es a jobboldali kereszténv fegyveres erők állnak egy mással szemben. Aggodnak a "szabad piac"hívei Battle of the Merchant Fleets Source: Ü.S. Maritime Administration, Commerce Department v 1976 Dead weight tonnage; carrying capacity Millions of tons 1976 Dead weight tonnac carrying capacity Millions of tons Hányszor hallottuk már a “szabad piac” híveitől es olvastuk különböző cikkekben, hogy a kereslet, a piac az, ami meghatározza a gyártott áruk árát5 a szolgaltatasok diját. Különösen akkor hangzottak el ilyen kijelentések, amikor a szocialista országok, a fejlett ipari országokhoz viszonyítva, a fejlődés alacsonyabb fokán álltak még. A- mint azonban teltek az evek és a szocialista országok gazdasága egyre rohamosabban fejlődött^ a helyzet megváltozott. Ezúttal a nemzetközi kereskedelem lebonyolitasarol óhajtunk képet adni olvasóinknak. A fenti ábra szinte Önmagáért beszél. Mutatja, hogy 1950-ben a Szovjetuniónak 437 teherszállító hajója volt, 1.8 millió tonna hordkepes- séggel. Ugyanezen évben az Egyesült Államoknak 1.170 teher- hajója volt 14.1 millió tonna hordképességgel. Ez a kép évről évre változott, mig 1976- ban a szovjetnek 2.517 hajója szelte az óceánokat 20 millió tonna hordkepesség- gel és az Egyesült Államok hajóállománya 577-re csökkent 16 millió tonna hordképességgel. Az USA hajóvállalatai es a washingtorti kormány krokodilkönnyeket hullat azért, mert a szovjet hajok alacsonyabb szállítási dijat számítanak es igy nem tudják velük felvenni a versenyt. Evek múltával a nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb százalékát szovjet hájökon fogjak lebonyolítani. Ez az irányzat — washingtoni kormánykörök veleme- nye szerint — az elkövetkező években még gyorsabb tempóban mutatkozik meg. Érdekes egy példát felhozni. Az USA vásárolt autóbuJERUZSÁLEM, Izraelből érkező hírek szerint a Begin- kormany hajlandó tárgyalásokat folytatni Sadat elnökkel es az USA képviselőivel Londonban. — “feltéve, ha Egyiptom nem terjeszt elő lehetetlen javaslatot” —.mondotta Izrael miniszterelnöke. • MEMPHIS, A varos tűzoltói sztrájkba leptek,miután nem jött létre egyezmény egy uj kollektiv szerződésre. A varos polgármestere, Wyeth Chandler kerésere a kormanvzo Hrendelte a nemzetőrséget es a tengerészet 1<. I helyi vezetőit, a tengeresze- ti tűzoltókat, sztrájktörő munkára. I i A sztrájk kezdete óta 205 tűz ütött ki a varosban, amit a sztrájktörők képtelenek voltak megfékezni. szokat a Német Szövetségi Köztársaságtól. Egy amerikai szállító vállalat 6.500 dollárt kért azoknak Houstonba való szállításáért. A szovjet Baltic Shipping Vállalat hajlandó az autóbuszokat 3.500 dollárért átszállítani. Az USA Tengereszeti Hivatala dönti el, hogy az amerikai, vagy a szovjet vállalat hajóján hozzák-e a vásárolt autóbuszokat. Ha az amerikain, akkor a többletkiadás az ország adófizetőit fogja megterhelni. NEW YORK, N.Y. A nyereségre dolgozo korhazak 37.000 alkalmazottja sztrájkra kész juh 7.-én, ha addig nem jón letre egy uj kollektív munkaszerződés a kórháztulajdonosokkal. A munkáltátok 15 százalékos béremelést javasoltak az uj hároméves szerződés tartamara,' a javaslat szerint az első 5 % csak 1979. jan. l.-en lepne életbe. Ez elfogadhatatlan a dolgozok részére. WASHINGTON, D. C. A nemzet bankjai 9 százalékra emellek a kölcsönök után fizetendő kamatot a legelo- nvosebb klienseik reszere. Ez azt jelenti, hogy a hitelre vasáriok magasabb kamatot fizetnek a felvett kölcsönre.
