Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-19 / 40. szám
Thursday, Oct. 19. 1978. 8-AMERIKAI MAGYAR SZO Az időjárás nagy ciklusai Földünk melegedése várható? Összezsugorodnak a gleccserekemelkedik az óceánok vízszintje Éghajlati változások Földünk több mint négymilliárd eves. A tüdősök azonb'an bolygónk éghajlatát csak az utolsó félmil- liard évre visszamenően tudjak megallapitani. Az éghajlat változásairól a mélytengeri üledékes kőzetek képződése, a hegyvidékek, a domborzat kialakulása árulkodik. A nem olyan távoli múltban lezajlott változások pedig az Eszaki-sark es Grönland gleccserei, valamint a tak évgyűrűi alapjan rekonstruálhatók. Az 500 millió éves történetet tanulmányozva a kutatok rendkívül érdekes megállapitásra jutottak: csaknem a teljes félmilliárd éves korszak alatt Földünk sarkait nem borította állandó jégsapka. A távoli múlthoz képest a föld lakossága tehát ma is egy sajátos “jégkorszakban” él. Az emlitett időszak alatt a jegesedes es a felmele- gedes legalább négy-ót alkalommal váltotta egymást. Az utolso nagy lehules mintegy tizezer évvel ezelőtt ért véget, s azóta csak jelentéktelen éghajlati változások történték. A negyvenes evektől mutatkoznak egy uj lehülesi hullám jelei: az elmúlt harminc ev alatt bolygónk átlagos hőmérséklete 0.2 fokkal csökkent. Megnőtt a jégtakaró Ez az adat önmagában jelentéktelennek tűnhet, de figyelembe kell venni, hogy ez idő alatt az északi féltekén, a jéggel borított felület hatszázezer négyzetkilométerrel növekedett, s az éghajlati változások földünk több kontinenset érintettek. Közép-Afrikában és Indiában az évi csapadék átlaga erősen csökkent. Afrika központi területeit erős aszály sújtotta. Dél-Szahara hatalmas kiterjedésű területeire éveken át nem hullt egy cseppnyi eső sem. A sivatag határa messze délre nyúlt és egyes helyeken évi ót- ven kilométert halad előre. Mi okozza az éghajlat változását? A gyakran ellentmondó feltételezések többé-kevésbé a tényleges adatokon alapulnak, de az éghajlati változások valamennyi sajátosságát egyik sem magyarázza. Az okok kiderítéséhez pontosan meg kell ismerni a légköri folyamatok törvényéit és a reálishoz közelálló matematikai modelleket kell róluk készíteni, sokoldalú tudományos megfigyeléseket végezni a légkör különböző rétegeiben, valamint az óceánokon. A pontos és részletes megfigyelésekre csak nemzetközi tudományos együttműködés kereteben nyílik lehetőség. A told légköreben lejátszódó folyamatok kutatására egy nemzetközi programot dolgoztak ki. Ez a program lehetővé tette, hogy a tudósok igen érdekes tórvenyszerűsegeket tarjanak fel. Megállapították, hogy az éghajlat Összefügg a föld mágneses sarkainak változásaival. A mágneses pólusok A kutatok az L925-től a 70-es evekig terjedő időszakot vizsgáivá feldolgoztak a különböző légi meteorológiai szolgalatoktól és a földi mágneses obszervatóriumoktól kapott adatokat. A munka eredményeként — többek között — kiderült, hogy a mágneses pólus változásai és az évi közephómérsek- letek között összefüggés van. 1973-ban az északi földieken a mágneses pólus feszültsége megnőtt, s ezzel egyidejűleg itt az évi közephömérséklet is emelkedett. Ugyanakkor, a déli földtekén ezzel ellentétes folyamat játszódott le. A mélytengeri üledekes közetek képződésének tanulmányozása alapján kiderült, hogy az éghajlat es a mágneses pólusok megváltozása már régen egymást kísérő jelenseg. Ennek az összefüggésnek az okát meg nem sikerült kideríteni, de a kapott eredmények igen érdekesek. Földünk mágneses pólusai a földtörténet során sokszor változtak. A tudósok feltételezik, hogy mintegy 3.6 millió év alatt bolygonk mágneses pólusai kilencszer cserélődtek. Előrejelzések A hosszú időszakra vonatkozó időjárási változásokat és az éghajlatot elemezve, a kutatok bizonyos ciklikusságot fedeztek fel. Egy-egy ciklus időtartama mintegy kilencven évre terjed, de vannak ennél rö- videbb, 25—40 éves ciklusok is. A ciklikusság figyelembevétele megkőnnyitheti az éghajlati változások tavelörejelzését. Mire számítanak ennek alapjan a kutatók a következő évtizedekre? A nyolcvanas, kilencvenes evekben újabb fel- melegedés várható, amely átterjed a következő év- ! ezred első időszakára is. Az enyhe, meleg éghajlatot nagyobb csapadékmennyiség kiséri majd KÖzép- Azsiaban. Az Északi-sarkvidéken várható a jégtakaró csökkenése.. Összezsugorodnak Grönland, Novaja Zemlja es Skandinávia gleccserei, jégtakarói is, ami a világóceán vizszintjének emelkedését eredményezi. A legnagyobb mértékű felmelegedés a 2300—2400-as évekre várható. Ezt követően előreláthatólag újabb lehules kezdődik. R. Rogyikov Az ismeretlen “kontinens” Az oceanográfia fiatal tudományág, jelentősége azonban nagy. Bolygonk felszínének 70 százalékát tengerek foglaljak el, s a fennmaradó 30 százalékon szorong az egyre lelelmetesebb ütemben szaporodó emberiség. 1930-ban egy négyzetkilométeren még csak 16 ember élt, 1966-ban e szám 25-re emelkedett, 2000-ben pedig már eléri az 56-ot. És ezt az évente 50 milliót meghaladó emberszaporulatot is el kell tartania a Földünknek. így nemcsak az örök emberi kíváncsiság, hanem a szükség is az óceánok tanulmányozására kényszeríti az embert. Megindult a tenger alatti banvaszat. Az első ilyen természetű vállalkozás sekély tengerparti olajkincsek kiaknázásával kezdődött, s ma már a fúrótornyok ezrei állnak a világ számos tengerparti részen. A modern technikai berendezések segítségével megváltozott a tengeri halaszat. Az elektronikus műszerekkel felszerelt gyors hajókkal felderíthető a nagy halrajok vonulása, a kifogott halat a nyilt tengeren feldolgozzak. A tenger elelmiszerkincsei közül újabban a növények, elsősorban az algák kezdenek szerepet játszani az emberiség eleteben. E téren a japánok vezetnek: készítenek algatartalmu kenveret, teát, levest, fagylaltot, kozmetikai cikkeket, szappanokat stb. A tengervizbol számos anyag nverhetó, de tálán a legfontosabb ezek közül az edesviz. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy az egyre fokozódó edesvizhianyt a tengerek vizének tisztításává! leküzdjék. A világ elsősorban leggazdagabb országai hatalmas anyagi eszközöket fordítanak a kutatásra. A Szovjetunió igen nagy kutatóhajó-flottát épített, amelyek jarva a világtengereket végzik tudomanvos megfigyeléseiket, méréseiket A hajokon tudósok jól felszerelt laboratóriumokban vizsgáljak a tenger vizet, áramlásait, sőt az egész Földre kiterjedt kozmikus méréseket is eszközölnek. Hasonlóan végzik munkájukat az angol, francia, amerikai kutatok is. Újabban Japán is egyre nagyobb figyelmet szentel az oceanologiai kutatásnak. DECEMBER 8-ig KELL MEGRENDELNI A KARÁCSONYI IKKA-CSOMAGOKAT A Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, NY. 10028, az IKKA Egyesült Államokbeli főugynoksége, felhívja barátai és vevői figyelmet, hogy magyarországi rokonaik es barátaik részere ajandekcsomagok küldésének az ideje elérkezett. Ebben az evben nagy választék van élelmiszercsomagokban és más árucikkekben, mely kielégíthet mindenkit, áld ajándékot akar küldeni szeretteinek karácsony alkalmával. Felhívjuk figyelmüket, hogy rendeléseiket 1978 december 8-előtt küldjék be, hogy karácsony előtt kézhez kaphassák. Rendeléseket postán is elfogadunk irodánkban, vagy személyesen is at lehet adni megbízó ttainknak. Keressenek fel bennünket, vagy hívjanak telefonon (212) 535-6490 számon. Útra készen egy japán kutatohajő, amely az Antarktisz térségében végzi kutatásait. iir-T-viHIFII tJCtd. P -i ■'"“■n iiu RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA f 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, K Y. 9 (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 8- 4*4. jj Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. íar.' 19 MHavah-torták. — Postán szállítunk az c zág |j
