Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-19 / 40. szám
Thursday, Oct. 19. 1978. Idén jubilál a budapesti Népstadion. Huszonöt esztendeje ugyanis annak, hogy az óriási beton ellipszis övezte vörös salakon es zöld gyepen az első nemzetközi sportesemenyt rendeztek. Regen volt, de mégis jól emlékszem, a napra. 1953. augusztus 20. Ünnepélyes keretek közöttek- kor avatták fel Magyarorszag lenyűgöző meretu sportlétesitményét. Megbolygatott hangyabolyhoz hasonlított az uj stadion környéké. Ezrével áramlottak a kiváncsi pestiek es budaiak. Minden hely foglalt volt, amikor Csermák József,a kalapacsvetes olimpiai bajnoka a föárbocra felvonta a piros-fehér- zöld lobogót. Mozaikként meg ma is össze tudom rakni az akkori ünnepélyes megnyitó műsorát, aki ugyanis 1953. augusztus húszadikán ott ült a stadionban, aligha felejti el az akkori látványt. Tornabemutató. Ezer és ezer galamb felroppenese. Norvég-magyar atlétikai viadal. A Budapesti Honved es a Moszkvai Szpartak labdarugomerkozes. 1954. májusában Anglia legjobb futballistái látogattak el Budapestre. Németh Imre az akkori igazgató, aki azóta már nyugdíjba vonult, igy emlékezik vissza: — Hihetetlen rohamot intézett a közönség a jegyekért. Zsákszamra erkeztek vidékről és a fővárosból a belépőket igénylő levelek. Legalább ötszázezer ember szerette volna megnézni a londoni 6:3-as magyar győzelemért visszavágni akaró angol válogatott budapesti szerepleset. Igazságot tenni bizony nehéz volt. Hogyan lehet elosztani félmillió igénylő között 80 ezer jegyet? Emlékszem arra, hogy sokan a belépőért ötvenszeres árat is felajánlottak. A szerencsesek, akik 1954. májusában ott ülhettek a Népstadion lelátóin, ragyogó mérkőzést láthattak. Azt hiszem, hogy az ilyen mérkőzések valnak legendássá. Amit ezen a napon Puskas, Kocsis, Bozsik, Hidegkúti es a többi magyar játékos művelt, az-egyszerűen ma már elképzelhetetlen. A vendégeknek csak alárendelt szerep jutott. Hétszer jutott a labda a fehermezes ellenfél hálójába es csak egyszer került be Grosics Gyula kapujaba. Tombolt a közönség. Meg ott a stadionban vicc is született a Budapesten egy hétig tartózkodó angol csapat terhére. — Egy hetre jöttek hozzánk az angolok es 7:l-re mentek... 1962. áprilisában azért telt meg zsúfolásig a stadion, mert ekkor játszotta századik válogatott mérkőzését az azóta már az élók sorából eltávozott Bozsik József. Azt hiszem nem árt visszaidézni az egesz csapat összeállítását, mert a nevek önmagukban is meselnek a “régi idők foci”-járól. Grosics (Tatabánya) — Mátrai (FTC), Mészöly (Vasas), Sárosi (Vasas) - Solymosi (U. Dózsa), Sipos (MTK) — Farkas (Vasas), Bozsik (Honved), Albert (FTC), Tichy (Honvéd), Fenyvesi dr. (FTC). Csereként Rákosi (FTC) állt be. Bozsik József búcsúja az Uruguay elleni mérkőzésén jól sikerült. A jubiláló csatár ragyogóan játszott és gólt is lőtt. A mérkőzés a delamerikai csapat ellen l:l-re végződött. Különösen emlekezetes marad a századik osztrak- magyar mérkőzés is. Ezt 96.775 néző előtt játszották és Schlosser Imre, a régi idők sokszoros válogatottja végezte el az ünnepélyes kezdörugást. Fényesen sikerült a folytatás is. Tichy Lajos lőtte az első golt es végül a magyar csapat 6:l-re gyozott. Sok emlékezetes mérkőzést játszott a piros-fehér zöld színeket képviselő magyar labdarugó váloga tott a Népstadionban. Nem rossz a merleg sem. Ezt jelzi a statisztika is. 1978. szeptember 23.-ig 84 vá lógatott mérkőzés zajlott le a hatalmas létesitme'ny gyepen, ebből 60magyar győzelemmel, tizenöt döntetlenül,mig kilenc vereséggel végződött. Ne feledjük azonban, hogy mindez 20 esztendő mérkőzés-sorozatából alakult ki. Valamikor a magyar futball más erőt képviselt, mint mostanában, amikor még a finneket sem tudja legyőzni. (Helsinkiben: Finnország- Magyarország 2:1.} De nemcsak a labdarugóké, hanem az átlétáké is a budapesti Népstadion. Micsoda közönség előtt vívtak itt csatákat a hires futók! 1958 viszont arról nevezetes a Népstadion történetében, hogy ekkor amerikai atléták vendégszerepeitek. Teljesitmenyeik közül,úgy vélem, érdemes felidézni Glenn Davis eredményét, amely a 400 meteres gátfutásban világrekordként kerül a legjobb teljesitmenyek listájára. Az elmúlt 25 esztendőben a feltünéstkeltb eredmények hosszú sora jelzi, hogy a Népstadion pályája kitűnő. Ezt bizonyítja a statisztika is. Budapest legnagyobb sportlétesítményében eddig 23 atlétikai világcsúcs született. 1955 nyaran Európa legjobb kosárlabdázói adtak találkozót egymásnak a Népstadionban. Ekkor itt rendezték meg az öreg kontinens válogatott csapatainak bajnokságát. Azért lett a Népstadion a színhely, hogy a döntőt 30 ezer ember nézhesse végig! Ennyien Magyarországon korábban még soha sem voltak kosarlabdamérközésen. A döntő egyébkent a magyarok győzelmével végződött. Sok minden történt az elmúlt 25 esztendőben a Népstadionban, az emlékezetes gólokon es rekordokon kivul is. Építkezés, bővités és korszerűsítés. Eleinte vörös salakon futottak a versenyzők, ma mar műanyag borítású a futópálya, ugyanilyenek az ugró- es dobóhelyek is. Vakítóan erős fényszórók is vannak, hogy esti eseményeket is lehessen rendezni. Megváltozott a közvetlen környék is. Szomszédságában 1952-ben felépült a jégszinház, 1961-ben felavatták a Kisstadiont, 1966-ban pedig átadták rendeltetésének a Tornacsarnokot, 1972-ben megnyílt az Olimpiai Csarnok és 1975-ben birtokukba vettek a sportolok a Körcsarnokot. Ezekben az időjárástól függetlenül mind a négy évszakban lehet edzéseket- versenyeket tartani. És a jövő még újabb nagyszerű létesítményeket igér. Már megkezdődtek a budapesti Nagy Sport- csarnok építkezésének munkálatai. A magyar fővaros sportkedvelőinek regi vágya teljesül ezzel. Ne felejtsük el a jubileum evében, hogy kezdetben csak a Népstadion magányos betonkareja állt ott a Keleti pályaudvar mögött. Ma viszont ugyanott a sportlétesítmények egesz sora emelkedik a magasba. Ahol tehát húsz esztendővel ezelőtt a Népstadion magaskodott, ott ma egy egész “sportvaros” alakult ki. Molnár Karoly Újítsa meg előfizetését! Úgy beszélnek a Ság-hegyrol, mikent az emberekről szokásos. Fél nap elegendő hozzá, hogy természetesnek érezzük a megszemelyesitest, s magunk is ékként kezdjük vizsgálgatni a sziklákból született kedves venember vonásait. Meset akarsz, legendát a múltakról? Nézd a lecsiszolt köveket, melyeken római saruk tapostak kétezer év előtt. Es az idő még messzebbről jött tanúi: a bazaltsziklak alatt ősember-szerszámok, bronzönto eszközök... Kiváncsi vagy, mi forr a Ság lelkében, milyen indulat? Kóstold meg a borát! Legalább is ezt mondogattak a szőlősgazdák mindenütt a hegy körül. Sokáig úgy tűnt, mindnyáján egyetertenek ebben az ajánlásban. A múlt esztendőben aztán kirobbant a vita, érvek és ellenérvek csaptak össze. Mintha az alvó tűzhányó lelke eledt volna meg. Mi lesz a sághegyi borral? A celldó'mölki járás hivatalban kapott nyomtatott vita-összefoglalóból kiderül, hogy maguk a környékbeliek sem jutottak egységes állasfoglalasra. A Ság valaha a somloi borvidékekhez tartozott: Bismarck, a vaskancellár innen rendelte kedvenc italat, es a svájci patikában medicinaként árusították. A két es fél százada megfogalmazott “Sági Hegységnek Törvényei” hosszú ideig szervezett hegyközségi eletet biztosítottak. A zártkerti szőlőterületre csak a kijelölt hegykapun a szo- lopasztor — mert ilyen is volt — háromszori “meg- kiáltása” után lehetett belépni. A szólöpásztorok jelenléte biztosította a szüreti idő helyes megválasztását. A jelen a tanácstalanságé. Az idősebbek munkaszüneti napokon, délutánonként szívesen húzódnak fel a hegyre — ahogy az egyik lelkes kemenesaljai patriótától hallottam: a pince végvárába — s gondozzak az ősöktől maradt örökséget. De a szólő türelmet, szorgalmat, szakértelmet, faradságot kivan. A szőlőtulajdonosok társadalmi helyzete is megváltozott. Ma mar nem megelhetesi forrás a szőlőművelés: “munkások, értelmiségiek időtöltésé, felfrissülése.” De hat eppen e kialakulatlansag miatt sürgető a rendezés. Sokan túl korán szüretelnek, savanyú lesz a bor. Az idetelepitett olaszrizlinget is jonehanyan kárhoztatják. Egy egesz esztendeig tartó nyilvános vita után kialakult az elkepzeles, miként nyerheti vissza regi rangját a Ság. Ésszerű parcellázással, útépítéssel. a bor közös ertekesitésenek megszervezésevei, a növenyvédelem korszerűsítésével,a talaj termoerejének visszaállításával, telepítési, felújítási rendszerekkel. És legfőképpen egy közös társulás, szakcsoport, szakszóvetkezet megalakításával. Ebben a -«hazai bortermő vidékeken egyedülálló vitában-gyakran szerepelt Szakaly Dezső neve. Évtizedek óta személyes példájával próbálja felkelteni a szólőmüvelők kedvét. — Otven esztendeje élek itt — mondta.— Szeretnem megérni, hogy a Ság régi fényében ragyogjon. Aztán hivott, menjünk fel a hegyre, a pincébe. Nevezetes hely az, a fal tele van névjegyekkel. Mindenki odaírja a nevét,aki Szakaly Dezső vendége volt s nem maradt szégyenben. Mert a hegy egyik nevezeI *r •• » . «, t | „ tessege: az urgeontes. Az oregtanito megtölti a literes kancsot borral, s aki egyhajtásra kiissza, címzetes sághegyi polgár lesz... Most, a vita után,azt ígérhetik: még sokáig óntik az ürgét a Sag-hegyen. Kosa Csaba i------AMERIKAI MAGYAR SZO_ 7 JUBILÁL A NÉPSTADION Ság-hegy lelke
