Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-12 / 39. szám
Thursday, Oct. 12. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO. A VILÁG LEGNAGYOBB FÜGGÖHIDJA i függőhíd Hidóriás építését tervezi Olaszország a Messinai szoroson. A tengeri támasztopiller nélküli függőhíd 3300 méteres fesztávolsággal Ívelne a't a tengert SziA hidra hatsávos gépkocsiutat és kétsávos vasúti sínpárt terveztek. Évente 12 millió utas, 900 ezer gépkocsi es 600 ezer vagon forgalmat biztosítana. Az átkelő gépkocsik természetesen hídpénzt fizetnének. A nagyszabású terv megvalósítása 1200 milliard liraba kerülne. Ennek felét az állam máris vállalta. A többi kiadást nemzetközi hitelekből, valamint a Közös Piac támogatásával szeretnék fedezni, mivel a hid nemcsak Olaszország, hanem Nyu- gat-Europa gazdasági forgalmat is fellendítené. Az építkezés 5000 embernek jelentene munkát az ország gazdaságilag elmaradott déli vidékén. A tervezett híd helyét jelzi a mellékelt térkép cilia szigete és Calabria kozott. /A világ leghosszabb függöhidja, a new yorki Verrazano-Narrows fesz- tavolsága 1298 méter./ A hídépítés terve a múlt szazad középén született meg, de kivitelezése technikai és anyagi akadályokba ütközött. Ezen a vidéken gyakori a földmozgás, az 1908-ban lezajlott földrengés 84.000 áldozatot követelt Messinában. A tervezett acél-és beton kolosszus óránként 216 km sebességű szelet bírna ki, mig általában a Messinai szorosban a szél sebessége óránként 130 km. Az intelligencia nem öröklődik Súlyos csalódások érhetik azokat a rendkivíll intelligens szülőket, akik gyermekeiktől szinte természetszerűleg szellemi csúcsteljesitmenyeket varnak. Erre a megallapitasra jutott dr. Lewis Termán kaliforniai pszichológus 34 évig tartó kiserletsorozat után. A pszichológus megállapítása: okos embereket nem lehet egyszerűen kite nyésztem, a tudós koponyák sokkal inkább a véletleneidnek köszönhetik rendkívüli képessegeiket. Az évtizedekig tartó vizsgalatból ug^an az is kitűnt, hogy a rendkívül intelligens szülőknek okvetlenül nagyobb a valószínűségé, hogy az átlagosnál tehetségesebb gyermekeik születnek, de Termán szerint a természet hajlik arra, hogy minden tuTte- nyészetettséget visszahúzzon az átlagszint fele. S a legmagasabb szintű neveles es oktatás sem pótolhatja a “minőségi hiányosságokat.” Kisérletsorozata kezdeten dr. Termán kikeresett 1300 iskolás gyermeket, akiknek az intelligenciaátlaga 150 pontot tett ki (a normális szint értéket 100-nak véve.) Ki akarta deríteni, hogy a kísérleti személyek kiemelkedő intelligenciája különleges hasznukra lesz-e a jövőbeni életükben, s hogy e szuperintelligens emberek gyermekei részben vagy egészben oróklik-e az apa vagy az anya tehetseget. Bebizonyított tény, hogy nagy zenei zsenik adottságai sohasem öröklődnek teljes mértékben. Ez persze az esetek többségében — például Johann Sebastian Bachnál — arra vezethető vissza, hogy a házastárs távolról sem felelt meg a zenei zseni képessegeinek — de például Robert Schumann esete azt bizonyítja, hogy a rendkívül tehetséges feleségtől is csak “jelentéktelen” gyermekei születtek, vagyis hogy, a zseni egyedi eset. Dr. Termán vizsgálatai megmutatták, hogy ugyanez a helyzet az intelligenciával is. Az általa kiválasztott, ma mar 35 eves, átlagon felüli kísérleti személyek a középiskola elvégzése után, kevés kivétellel egyetemre jártak, és vizsgáikat az átlagnál lényegesen jobb eredményékkel tettek le.' Sokkal aktívabban vettek részt a továbbiakban a mindennapi életben és karriert csináltak. A vizsgalatok érdekes mellékeredménye: a megfigyelt emberek köreben a válási arány messze lemarad az átlagostól. Dr. Termán szamára a kísérletek akkor leptek legerdekesebb szakaszukba, amikor az okos gyermekek felnőttek, és nekik is gyermekeik születtek. Dr. Termán különösen akkor érdeklődött a gyermekek iránt, ha azok egyformán vagy megközelítően intelligens partnerek kapcsolatából születtek. Az eredmeny: az átlagosan elért intelligenciahányados mindössze 127 volt, pedig a szülők a nevelésben mindent elkövettek gyermekeik érdekében, es a legjobb iskolába küldték okét. Jelenlegi tudásunk szerint, az emberi intelligencia legalább 70 genben oszlik meg. Szerencsésnek kell minősíteni a gének “megfelelő” kombinációját, amelynek következtében szuperintelligens egyén születik, s meglehetősen valószínűtlen, hogy különleges adottságok közvetlenül átvihetők az egyik nemzedékről a másikra. KUBÁBÓL MIAMIBA - ÚSZVA Diana Nyad maratoni uszónő 65 óra alatt készül megtenni Kubából Miamiba a 130mérfóldes távolI f «• l f sagot. Nemrégiben — közel a célhoz —vihar akadályozott meg egy vállalkozó szellemül sportolót abban, hogy Kubából Floridába ússzon. A 29 eves Diana mar átúszta az Ontario-tavat, ko- rüluszta a Manhattan-szigetet, de "ez a táv — mint mondta — legmerészebb vágyam volt.” A vállalkozás kockázatos, számolni kell a Golf-áramlattal, az idegrendszer nagy megterhelésével, meg a halluciná- cióval is. A cápáktól elektromos háló védi. Diana véleménye szerint 50 százalék esélye van a sikerre. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG New Brunswick, N.J. TÁJÉKOZTATÓ TANUBESZÁMOLÓ A NÉPI MOZGALOMRÓL A SZÁRSZÓI KONFERENCIÁN A közelmúlt magyar történelmének egyik legjelentősebb es legkevésbé ismert eseményét elemzi két előadásban az, aki létrehozta ezt a történelmi epizódot. A két előadást a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei Kör,a Rutgers egyetemen rendezi az egyetem Keleteuröpef Programjá- nak együttműködésével. Az előadásokat Dr. Püski Sándor tartja 1978 október 13-án es november 17-én. Dr. Püski Sándor a népi irók irodalmi és társadalmi munkásságát gondozta a 30-as évek végén és a 40-es évekelejen. Könyvkiadója,a Magyar Elet kiadó egymás után jelentette meg Németh László, Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál és a többi népi iró egyre bátrabb hangú, tényfeltáró és javulást sürgető könyvet. Püski Sándor Balatonszárszón rendezett találkozóin, különösen az 1943-as konferencián a nemzet sorskérdéseit a magyar irók, értelmiség^nun- kassag es parasztság szine-java elemezte a történelmi viharban előretekinteni próbáló aggodalommal. Dr. Püski Sándor Rutgers-i előadásainak a címe: “A népi mozgalom újjáéledése és a szárszói konferencia, 1939-1943”. Az előadások október 13-án és november 17-én 7:30 órakor kezdó'dnek a Rutgers Graduate School of Library Service épületében a könyvtár mellett, a College Ave. és a Huntington St. sarkán,az épület 212-es termében. HONOR Két megrögzött bűnöző társalog a börtöncellában. f « — Hiszel te az úgynevezett jogi tevedesekben? — kérdezi töprengve az egyik. — Persze — feleli a másik — Például engemet mar | «• háromszor fölmentettek! Őszinte EélvilAgosItás wim? — Ez az áru miben különbözik a régitől? — Majd a pénztárnál rá tetszik jönni... — Veplacsek mondta tegnap, hogy veget vet az ^yedulletnek, g az unalomnak. — Mit tesz? Megnősül? — Nem. Elválik. I t f Egy európai fecskeraj Afrika fele száll. Valahol a Földközi-tenger fölött, a csapatot hirtelen megelőzi egy sugárhajtású repülőgép. — Hogy ennek milyen sürgős! — csicsergi méltatlankodva egy ifjú fecske. — Persze, hiszen ég a feneke! — feleli a mamaja. ft
