Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-23 / 8. szám

Thursday, Feb. 23. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO HÁBORÚ, VAGY LESZERELÉS n “mEGElÉGEDETT” (?) mr.BiumEniHni Különösen figyelemreméltó cikk jelent meg a New York Times januar 6-i számának első oldalán. A cikk egy, a kormány részére készült tanulmánnyal foglalkozik, melynek cime: “Felmérés a katonai haditervrol és a haderők állásfoglalásáról!’ A következőkben ismertetjük röviden a tanulmány néhány megállapítását. A világ katonai egyensúlyának felbecsülése alapjan, kijelen­ti, hogy atomháborúból sem az Egyesült Államok, sem a Szov­jetunió nem kerülhet ki győztesként, de ugyanakkor megálla­pítja, hogy az Egyesült Államok es szövetségesei súlyos prob­lémákkal állanak szemben.ha Nyugat-Európát és a Ta'vol-Ke- letet kellene megvédeniük egy konvencionális támadás esete­ben. A különbözei hivatalok közreműködésével készült öt hó­napos tanulmány az USA-t fenyegető katonai veszély átfogó felbecsülését képviseli. Ez eredményezte azt a kialakuló poli­tikát, amely a stratégiai fegyvertár modernizálásának lelassítá­sa mellett a hangsúlyt a konvencionális felkészültségre helyezi. Az európai katonai helyzet felmérése alapján a tanulmány sze­rint egy nagyszabású konvencionális háború kimenetele kedve­zőtlen lenne e's csak távoli lehetősége lenne annak, hogy az E- gyesült Államok és szövetségesei meg tudnának állítani egy szovjet támadást, jelentős területi veszteségek nélkül. A 117 oldalas tanulmány, csekély változtatásokkal, jóváha­gyást nyert, es alapul szolgált Carter elnök augusztusi utasítá­sának, miszerint nagyobb súlyt kell fektetni az Európában ál­lomásozó amerikai katonai erők harcképességének feljavításá­ra. Ez eltér a Ford kormányzatnak a tengeri erőkre helyezett elsőbbségi politikájától. A két “szuper” hatalom közti atom­háborút felbecsülve, a tanulmány szerint az USA 140, a Szov­jetunió 113 millió embert veszítene, mig gazdaságuk háromne­gyed része válna romokká. Ilyen körülmények kozott egyik felet se lehetne győztesnek tekinteni. Bármelyik fél kezdené el az a’tomtámadást, jelentősen kedvezőtlenebb helyzetben ta­lálná magat fennmaradó rakétakészlete szempontjából. Végül megállapítja a tanulmány, hogy jelenleg nagyon messzefekvó< annak a lehetosege, hogy a NATO erők megállítsanak egy tá­madást csekély területveszteseggel es azután az elvesztett terü­letek visszafoglalásával elérjék céljaikat. Ennyit, egész röviden, az emlitett tanulmányról. Már most ezekután elkerülhetetlen a kérdés: ha az illetékes es jól értesült körök ilyen pesszimisztikusnak látják a helyze­tet és viszonylatokat, miért zárkóznak el olyan ridegen és el­tökélten, szinte megszállottán a Szovjetunió minden, immár 60 év óta állandóan megismételt, béke- es leszerelés iránti aján­latától? Talán bizony, mert a burzsoa-kapitalista-monopolista körok részére a béke es leszereltség állapota saját pusztulásu­kat jelentené? Most ezek után lássuk,mit mond a fenti tanulmánnyal ellen­tétben a Nemet Demokratikus Köztársaságban (NDK) meg­jelenő “DDR—REVUE” cim'ű folyóirat, 1978 januári számában a 14. oldalon a “LESZERELÉS” cim’ű cikkben. Néhány részletet idézünk ebből a cikkből: Közel őt év óta találkoznak egymással a bécsi Hofburg-ban szocialista és kapitalista államok diplomatái és katonai szakér­tői, hogy a Közép-Európában levő haderők és felszereléseik csökkentéséről tárgyaljanak.... Bár már ót éve folynak ezek a tárgyalások, idáig emlitesre méltó pozitív eredményt nem ér­tek el.... Ennek az eredmenytelenségnek a magyarázatát abban találhatjuk, hogy a kapitalista delegációk figyelmen kívül hagy - ják az előzetes megbeszélések során elfogadott, a tárgyalásra vonatkozó alapelveket es az elerendo végeredményeket. Ezek pedig a kővetkezők: — Tiszteletbentartása a résztvevők biztonságának és egyolda­lú katonai előnyök elérésének mellőzése; — A csökkentesek kölcsönösségének és egyenértéküségenek biztosítása all résztvevő allam részéről; Folytatjuk WASHINGTON, D. C. Az 5 legnagyobb tőkés ország, U.S., Japán, Nemet Szövet­ségi Köztársaság, Francia- ország és Anglia, pénzügy- minisztereinek konferenciá­ját kővetően Michael Blu­menthal, U.S.Ä. pénzügy- minisztere, elégedettségenek adott kifejezést aziránt, hogy a Nemet Szövetségi Köztársaság lépeseket tesz az ország nemzetgazdasaga- nak gyorsabb ütemben való építésére és ezzel segíti majd az Egyesült Államok hatal­mas külkereskedelmi deficit­jét csökkenteni. Kiderült azonban, hogy Helmut Schmidt kancellár­nak esze ágában sincs a Blumenthal által ajánlott lé­péseket foganatosítani. Ér­dekes idézni az európai Herald Tribune feb. 16.-i számában megjelent hirt, amely olasz lapokban meg­jelent cikkeket hoz felszín­re. Ezek szerint az U.S. es az N.SZ.K. közti viszály a nemzetközi piac meghódítá­sáért sokkal élesebb most, a pénzügyminiszterek kon­ferenciáját követően, mint annak előtte. , Otto Lambsdorff, az N.SZ.K. nemzetgazdasági minisztere, a Die Welt c. heti folyóiratban megjelent cikkében arról panaszkodott, hogy Blumenthal U.S. pénz­ügyminiszter az öt állam konferenciáján eles szavakkal kritizálta az N.SZ.K. kor­mányát, mert — véleménye szerint — nem tesz eleget nemzetgazdasága felépítésé­re. A két ország között egyre jobban kiélesedö helyzetet titokban akarták tartani. KÍNA KÜLGAZDASÁGI KEZDEMÉNYEZÉSEI Kina mozgalmassá vált külkereskedelmi politikája magara vonta a hírügynök­ségek figyelmet. Pekingi gazdasági delegáció tárgyal Nyugat-Európában, a kinai fővárosban folytat megbeszé­léseket elsősorban gazdasági kérdésekről a kanadai kü­lügyminiszter, s ide vártak az egyiptomi miniszterelnök­helyettest is. Teng Hsziao- ping kinai miniszterelnök- helyettes delkelet-ázsiai kör­utat bonyolított le, a múlt heten pedig 15 tagú kinai küldöttség utazott Indiába. SZERZŐDÉS JAPÁNNAL Tokióban aláírtak egy 20 bil­lió dolláros, nyolc évre szó­ló japan-kinai kereskedelmi megállapodást. Hazautazott Washingtonba Woodcock, az USA pekingi képviselője. Otthoni meg­beszéléseitől Kínában nem várják, hogy kimozdulnak holtpontjukról a kinai-ameri- kai “normalizálási” próbál­kozások, amelyek pillanat­nyilag lekerültek a napirend­ről. Jól értesült körök a megélénkült kinai gazdasági mozgolódás okát abban lát­ják, hogy a belsó konszoli­dáció kiterjedt a külgazda­sági elképzelések elfogadá­sára is, s elkészültek az ezzel kapcsolatos konkrét tervek. Feltételezik, hogy a kül­gazdasági offenziva, amely változatlan külpolitikai cél­kitűzések keretében folyik, módosítani fogja Kina állás­pontját a külföldi hitelek kérdéseben, s technológiai szükséglete rákényszeríti az országot a “csak készpénzért vásárolunk” elv feladására. szükségesnek, hogy az árak reálisan tükrözzek a kuvaiti olaj rosszabb minőseget, azaz magasabb kéntartalmat. vait korábbi, barrelenként 10 centes árleszállítását. A genfi találkozón résztvevő ót ország képviselői gyakor­latilag csak ezzel az üggyel foglalkoztak, a várakozások­kal ellentétben nem érintet­tek a dollárról más árszámi- tási alapra való áttérés lehe­tőséget. Az is az olajpiac túltelítettséget jelzi, hogy Brüsszelben a közös piaci bizottság tisztviselői azt jó­soltak: a nyugat-európai olajfinomítóknak alkalmaz­kodniuk kell a lanyha ke­reslethez, és erősen le kell szorítaniuk olajkészleteiket. Az OPEC öt tagja Géni­ben úgy határozott, hogy utólag szentesíti Kuvait ja­nuár közepén bejelentett 10 centes árleszállítását, s ezzel engedélyezi, hogy Ku­adja a hasonló tipusu szaudi, iráni es iraki fajtáknál — kö­zölte Dzsaidah, az OPEC főtitkára a szervezet albi­zottságának döntését. Sót azt is lehetővé teszik, hogy Kuvait — tekintettel speciális körülményeire — a további­akban újabb árleszállítást hajtson végre. Jelenleg a kuvaiti nehez- olajat barrelenként 12.27 dollárért adjak, azaz 5 cent­tel olcsóbban, mint a hason­ló szaudi, es több mint 20 centtel olcsóbban, mint a megfelelő iráni és iraki fajtá­kat. A kuvaiti olaj azonban a vásárlók — köztük a leg­főbb vevők, a British Petro- leum es a Gulf Oil szerint — még igy is tűi drága, és újabb, barrelenként 7 cen­tes árleszállítást tartanának A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP ÁRVERÉSE A Nemzetközi Valuta Alap legutóbbi árverésén a szokásos 524.800 unciás aranypieonyiséget uncián­ként 175 dolláros áron ér­tékesítette. Az ár magasabb volt, mint az IMF bármelyik eddigi árverésén, a vásárlók részvétele azonban gyengébb, mint eddig bármikor: csak 598.000 uncia megvételére érkezett ajánlat. MONTREAL, A Wells Far­go irodájából ismeretlen tet­tesek egy millió dollárt ra­boltak el. ____3 Az OPEC jóváhagyta a kuvaiti árleszállítást Az OPEC jóváhagyta Ku- vait nehézolaját olcsóbban m

Next

/
Thumbnails
Contents