Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-23 / 8. szám
Thursday, Feb. 23. 1978. .AMERIKAI MAGYAR SZO. EURÓPÁBAN SZÜKSÉG VAN A KÜLFÖLDI MUNKÁSOKRA A rossz gazdasági viszonyok, a munkanélküliség es sok iparág pangása ellenére a nyugateuropai országoknak még mindig nagy szükségük van külföldi munkasokra, jelenti az International Labor Organization, az ENSZ 134 tagú szervezetének lapja. Azt is megállapitja, hogy a vándormunkások hazatelepi- tese nagyon kévés sikerrel járt, Hogy elbocsátásuk több kárt, mint hasznot jelent és a bevándorlási tilalom a munkaerőben legszegényebb iparokat sújtja. Amikor a hatvanas évek elején az európai déli országokból a munkások nagy számmal kezdtek az é- szaki és nyugati országokba vándorolni, mindenki azt hitte, hogy csak ideiglenesen maradnak ott. Ennek az ellenkezője történt. Svájcban, ahol a 2.7 milliós munkaerőnek egyharmada külföldi munkásokból áll, 1974 és ’76 között 230.000 külföldi munkás hagyta el az országot. Ha a bevándoroltaknak meg további tiz százaléka menne el, 100.000 más munkaalkalom szűnne meg, ami nagy válságot idézne elő. Franciaorszagban minden tiz épitömunkás közül nyolc észak-afrikai, portugál, vagy spanyol bevándorolt. A rossz gazdasági viszonyok miatt ! Francia- ország hazatérési bónuszokat ajánlott fel, de a 100.000 főnyi vándormunkásb'ol kevesebb, mint 7000 fogadta el az ingyen viteldijat és a vele járó 2.500 dollárt. Nyugat-Németországban is hasonló kezdemenyezes történt, de a külföldi munkásokból sokan, akik elfogadták a pénzt, ott maradtak és más munkát kerestek. Veszélyek az űrből Kevés és csak egyoldalú tájékoztatást kaptunk arról a nukleáris erőforrással felszerelt szovjet m'űbolv- góról, mely január 24-én Kanada egyik északi lakatlan vidéke fölött, az atmoszférába kerülve, szétrobbant és földre hullt. A hézagos és sokszor egymásnak ellentmondó, többször megcáfolt, majd újból megerősített, zavaros hírek mégis sok nyugtalanságot és aggodalmat keltettek nemcsak az Egyesült Államok hanem az egesz világ lakossága kozott. Habar a szovjet jelentes szerint a hibás utón haladó es később a földre hullo Cosmos 954 rnűbolygőt úgy tervezték meg, hogy a rajta lévő energiát szolgáló, nem robbanó kis nukleáris telep teljesen elpusztul es eleg, amikor az atmoszférába kerül, USA es kanadai tudósok állítólag mégis rádioaktiv részeket találtak belőle. A lehullt ré"’‘*k kutatására szovjet szakértőket nem hívtak meg. A valóság az, hogy mióta a világ első möbolygó- ját, a szovjet Szputnyik-ot az űrbe eresztettek,azóta már 4000 móbolygó kering az űrben, melveknek . i n. .. - íi i i 'I egynegyede meg mukodo, nagy részé mar nem működő szerkezet, a többi a kiégett rakéták hüvelve és szétrobbant fémhulladék. Ezek között kering nagyszámú USA mubolygo is, legfontosabb közöttük az Air Force “Big Bird’,’ amelyen sok kamera es elektronikus felszerelés van. A Big Bird segítségével a Pentagon a Szovjetuniónak úgyszólván minden bombázóját, rakétáját megszámolhatja es minden tengeralattjáró telepet vagy más hadi “célpontjait” kiszemelheti. Carter elnök nyíltan beismeri, hogy nukleáris szerkezeteket tartalmazó amerikai mubolygókat is fel- repitettek es azt is, hogy ezekkel is már több ízben történtek balesetek.. Tudósok és más szakértők úgy látják, eljött az ideje annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös erővel dolgozzon ki biztonsági eljárásokat a műbolygókbol eredő radioaktiv kisugárzás megakadályozására. Vágó Klára Indiát az egész világon, de különösen Calcuttát a mélységes nyomor szimbólumának tekintik világszerte. Külföldi utazók sokat beszélnek az Indiában látott nyomorról, az utcán szennyben élő csalá - dókról és a fásultságról, amivel az indiaiak ezt mindennap szemlélik. Éles megvilágitásu cikket irt erről William Borders, a N.Y. Times-ban. Különösen a dúsgazdagok fényűző élete es a leírhatatlan nyomorban tengődök közötti ellentétet hangsúlyozza. A magas falakkal bekerített, gyönyörűen ápolt parkokkal körülvett kastélyokban elő acélmágnások es mas milliomosok alig vesznek tudomást arról, hogy azok is emberek, akik a közelükben nyomorban élnék. /- Mr. Borders Lady Ranu Mookerjee-t, a Calcuttái társadalmi élet kimagasló személyiséget idézi, aki a következőket mondta: “Természetes, hogy aggódunk a szegenyekert, de az o problémáik megold - .hatatlannak látszanak. Amellett problémáik megoldása a társadalmi munkasokra tartozik.” Lady Mookerjee, akinek férje óriási vagyont szerzett az acéliparban, legtöbb energiáját v,a saját maga áltál alapított Szépművészeti Múzeumnak szenteli. A rettenetes nagy nyomor ellenére egy calcuttai milliomos gyáros úgy véli, hogy a varos ujjáepitesi programban először a belváros főutcáin levő épületek falát kell kifesteni..!!! Calcuttának Alipore nevű környéken, ahol a legnagyobb magánlíázak vannak, a gyönyörűen épült kastélyok bejáratánál majdnem mindenütt 24 órán át őr áll, de a város másik arculata: nem ritkaság, hogy egy rongyokba öltözött nó az utcai csapna! mossa gyermekét, rozoga kalibaja előtt, a milliomos magas kőkerítésének másik oldalán. A calcuttai gazdagok gondolkodásáról igy ir Mr. Borders: “A minap egy belvárosi klubnak kertjében ülve, egy gazdag üzletember a nagy gazdasági különbségekről beszel. ‘Tudom, hogy vagyonunk Calcuttában még illetlenebbnek látszik, mint más helyeken, de csak az, hogy népünk többsége nagyon de nagyon szegény, még nem ok arra, hogy egyikünk se legyen gazdag. Mit tehetünk mi azért a. másik külső világért? Mit tehet a családom értük? Amellett nem különbözünk sokban azoktól az amerikaiaktól t akik minden nap Fairfield-re haza utazva, egyszerű-- en ki sem néznek az ablakon-, amikor a vonat • Harle- .?-men megy kérésziül”’;. . , , A parttól 130 kilométernyire magasodik ki a Fekefe- tenger vizéből ez a mesterséges sziget, amelyen Románia első tengeri kőolajkitermelő bázisát létesítették. Négy darab 122 méter magas oszlopon nyugszik az-impozáns alkotás, amely teljes mértékben román tervezők és kivitelezők munkájával készült SZEREZZEN Új ELŐFIZETŐT 4 FÉNYŰZŐ GAZDAGSÁG A NYOMOR KÖZEPETTE
