Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-16 / 7. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A szépítkezés történetéből A keresztenvseg a test ápolásának kultuszát elsöpörte, a keresztenyseg befolyása alatt elő társadalmakban a testkultúra bűnös, megvetésre méltó cselekedet volt. A reneszánsz es a reformáció, ez a két hatalmas szellemi áramlat a szépség ápolására újra aktivan hatott. A kor egyik legnevesebb tudósa, Della Porta a Magia naturális, azaz természetes varázslat cimu könyvében hosszú fejezeteket szentel a kozmetikának. A másik iro, aki nagyon sokat foglalkozik a női szépségápolás és a divat problémáival, Brantone lovag. Medici Katalinról — aki úttörője volt a XVI. században a francia toalettmúveszetnek —, igy ir: “alakja méltóságteljes, bore makulátlan, keze soha nem látott szépségű volt”. Ebben a korban mar a méz, a gyümölcs es a tej arcszépitőszer. A Lajos királyok korától, főleg XIV. Lajos, a Napkiraly uralkodása óta Franciaorszag az, ahonnan a divatot diktálják. A rokokó világban a Napkirály udvarában a királyi szeretők hóbortjai szinte mindenkire kötelezővé váltak, aki divatos akart lenni. Felfedezték a rizsport, azaz a pudert, de elfelejtettek a fürdőt. Már regebben feltaláltak a kölnivizet, de ennek meg nem volt annyira erős az illata, hogy a magas rangú hölgyek es urak mosdátlansaganak, ápolatlanságának szagát elnyomja. Ui tudományként kezdtek tehát foglalkozni az illatszerkémiával. Gyártását aztán oly tökélyre fejlesztették, hogy XV. Lajos udvarát a “cour parfumee” jelzővel illet - ték. ( Pompadour asszony szépsegorei bevezettek a szepsegflastrom hóbortját is. Ezeket eleinte pattanások eltakarására használtak. Később egész virágnyelv alakult ki, amit altár flastromnyelvnek is ne - vezhetnénk. Mast jelentett ugyanis, ha a homlokon volt egy felhold alakú tapasz, megint mast.ha az ajak mellett egy kis csillag. A kozmetikai szerek fejlődését a francia forradalom állította meg egy időre, az uj császárság idejében azonban megint virágzásnak indult a kozmetikai cikkek gyártása. Még Josephine, Napoleon hitvese is áldozott a szépségápolásnak, s bőrét virag- es növény forrazatokkal ápolta. Később Rousseau római példákra hivatkozva hangsúlyozta a testkultúra fontos szerepet a köznép egeszsegvédelmeben. A XVIII. szazad vége felé divat a természetesség es újra hódított a viz kultusza es újra divatba jött az arab szépítő fürdők használata. Mária Terézia a maga puritánságában eltiltoltta a festekek behozatalát. Ennek a kornak a jellemzője, hogy egyre nagyobb tömegek érdeklődnek a kozmetikai tanácsok iránt, ennek következtében már nemcsak latin nyelvű, hanem nemzeti nyelven irt könyvek jelennek meg: Szépségtükör. Bevált receptek stb. címen. Később a kozmetikai irodalom egyre inkább elmélyül, orvosok, gyógyszerészek, tudósok foglalkoznak a szépség tudományával. A kozmetika az orvostudományok nagy jelentőségű részévé válik, a kozmetikai ipar pedig a gyógyszervegyészettel lép szoros kapcsolatba a XIX. században. Ez az irányzat napjainkban egyre fokozatosabban érvény ésül. A szépségápolás segédeszközei köze a tudomány és technika legújabb felfedezései kerülnek. A kozmetika, mint orvosi szaktudomány a bőrgyógyászathoz kapcsolódott, de összefüggésben van a többi orvosi szakkal is. Gondoljunk csak a kozmetikai sebészetre, vagy a belgyógyász szakorvos áltál előirt fogyókúrára. És mi a XX. század követelménye a szépségideállal kapcsolatban? Nem csupán ápolt és egészséges külső, hanem jó, es természetes fellépés, azonkívül a személyiség kisugárzása. Ma, amikor a nő ket-harom poszton is megállja helyét, és minden területen kivívja és őrzi egyenjogúságát, a testápolás es kozmetika sem tekinthető rendkívüli ténykedésnek. Ami régen egy bizonyos kaszt kizárólagos előjoga volt, ma mindenkié. Mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy szép legyen és szép maradjon. Cgaba £ya Thursday, Feb. 16. 1978. RÉOI CIVILIZÁCIÓ A Mississippi partján olyan nagyváros nyomaira bukkantak a régeszek, amelv a X—XIV. század kozott erte el virágkorát (tehat ióval az Újvilág felfedezése előtt). Ez a felfedezés megváltoztatta az észak-amerikai indiánok civilizációjával kapcsolatos regi nezeteket. Sokan azt tartottak, hogy a “vórös- b'órúek” nomád életmódot folvtattak, kizárólag vadászattal foglalkoztak. A Port Louis varos közelében végzett legutóbbi asatasok azt bizonyítják, hogy egyes indián törzsek városokat alakítottak ki. A feltárt varosnak több / mint 30 ezer lakosa volt, szilárd társadalmi szerkezetben éltek, élénk kereskedelmet folvtattak, reguláris hadsereggel rendelkeztek. A folvam pártján régóta tudtak óriási földhalmok létezéséről, amelyek eredetére eddig nem találtak magyarázatot. A regeszek sokáig nem kezdtek ásatásokat, mivel a nomád indián törzseket képtelennek tartották ilyen hatalmas arányú építmények emelésere. Végül is a Cahokia nevezetű helyen kezdtek meg az ásatásokat. Tizenhét negyzetkilometer- nyi területen utcákat, raktárakat, mesterséges tavakat, csillagvizsgálókat, katonai eröditményeket tárták fel. ( A város valószínűleg uralta a mai Egyesült Államok deli részét, ellenőrzése alatt tartotta az Illinois, Mississippi és Missouri folyo termékeny völgyeit. A feltárt város minden valószínűség szerint fovarosa volt egy birodalomnak. Az itt élő indiánok kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a Nagy Tavak vidékétől a Mexikói-öbölig terjedő terület lakosaival. A varost több mint 5 kilométer hosszú kőfal vedte. A fal magassága meghaladta az ót métert. Az ásatások során körülbelül háromszáz sirt tárták fel, közöttük egy fonók díszes sírját. A városfalon kívül találtak meg egy napóra és nehány csillagvizsgáló maradványait. A nagy város pusztulásának okai nem ismeretesek. Kevés a pilóta Kezdetben 17 gép eladasat terveztek. A British Airways es az Air France 2—2 gépét üzemeltetett volna — de az USA nem engedélyezte a leszállást. A Concorde sugárhajtasu gép New York-i leszállási jogáért folytatott hosszas és végül eredményes harca után a British Airways légitársaságnak a London—New York közötti Concorde-összeköttetést az eredetileg tervezett hét járatról hetenként két járatra kellett csökkentenie. Az Air France-szal ellentétben ugyanis/amely naponta indit járatot a Párizs— New York útvonalon, a brit állami légitársaság kővetkező év februárjáig még nem rendelkezik elegendő Concorde-pilótával, hogy naponkénti járatot tudjon fenntartani. A British Airwaysnak jelenleg még csak húsz kiképzett Concorde-pilótája van, az Air France-nak 42. Az angol pilóták pedig francia kollégáiktól eltérően nem hajlandók egy New York-i ut után még aznap visszarep'űlni. A brit pilótahiány tovább éleződött, amikor a British Airways zöld u- tat kapott a London—Bahrein-i Concorde útvonal Singapore-ig történő meghosszabbitása számára is. KIOLVASTA!) Á LAPOT* ADO TOVAM» MAS IS TANULHAT BCLÖUD Nemzetközi összefogás a jegesmedvékért A jegesmedve a világ egyik legritkább ragadozója, a minusz 15—40 C-fok hőmérsékletű területeken j századokon át élt szinte' ismeretlenül. Ma már ritka allat, a jelenlegi álló-' manyt mintegy tízezerre becsülik, s ebből körülbelül 1—2 ezer példány 1 ;1 Gronlandon. Az eszkimó vadaszpk évente 100—150 jegesmedvét ór- rek meg. Félő, hogy a Faj rövid időn belül kipusztul. Ennek megakadalvo- tasára öt ország: a Szovjetunió, Kanada, Norvégia, Dania és az Amerikai Egyesült Államok összefogott az “ismeretlen” jegesmedve életmódjának a tanul- manyozasára természetes környezetében, es teljes kipusztulásának a megakadalyozásara. Dániában 1976-ban indult el az első mentőexpe- dició Északkelet-Gronlandba. A kilenc tagú társaság kéthónapi grönlandi tartózkodása alatt 52 jegesmedvét figyelt meg, s ezek közül 24-et el is fogtak és megjelöltek. Az állatokat repülőgépről kutattak fel, és rádióval irányították nyomukba a szánkon közlekedő kutatótársakat. Ezek altatbinjekciőkat lőttek a medvékbe, majd megmérték az állatok nagyságát és súlyát, vérmintát vettek tőlük, megjelölték a fülüket, és a felsó ajkukba számot tetoválták, hogy később — ennek alapján azonosítva őket — megállapíthassák vándorlásuk területet. A jegesmedve a világ minden nagyobb allatkert- jeben megtalálható, erdekes módon még a mediterrán éghajlatú nápolyi állatkertben is. TAKACS LAJOS: ARANYBETÜK | c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába I érkezett magyarok életébe nyújt regény for- J májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! |t ARAflAROM DOLLAR Megrendelhető a Magyar Szó Kiadohivatalaban J 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003.
