Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-16 / 7. szám
Thursday, Feb. 16. 1978.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ , John Reed, a tíz nap után John Reed’s Story of the Bolsheviki Revolution THE. MARCH iai8 ISCINTS LIBERATOR MAX KASTMAN, Kdiu* U11U5 rázás tése: A havo néztf íigye rész! össz< kel ' közt rabi mit legz vág. vezi 1! árai nyo imp „] égéi Iáik jes mej Laji árát ni.” mé(, nyá Pau galr 1918. Az Egyesült Államok több, mint egy éve lépett a hadviselő felek közé, a háború — az első világháború — két utolsó esztendejében az ország szocialista munkásmozgalma hirtelen fellendült. Amerikában egymást követték a különféle rendőri megtorlások, börtönbüntetések, lapelkobozások, szocialista újságírókat börtőnóztek be. Elekor járta be a világot az egyik amerikai szocialista újságíró, John Reed neve. Világhírnevét talán a szerencsének is köszönhette, mármint annak, hogy a forradalmas napokban történetesen oroszországi riporter volt. De hát sok riporter volt ott a forradalom helyszínén, s mégsem írtak olyan könyvet, mint ő. A “Tíz nap, amely megrengette a világot” mind - máig az egyik legnagyszerűbb írás az oroszországi forradalom erjedéséről, s magáról a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A már jelzett, zaklatott 1918-as evben az Egyesült Államokban több szocialista folyóirat jelent meg. Közöttük volt a Masses és a Liberator is, amelyekben Reednek rendszeresen jelentek meg riportjai Oroszországról. Ezek a riportok nem mindig és nem mindenkiből váltottak ki osztatlan tetszést. így egy bizonyos Norman Hapgood 1918 májusában nyílt levélben fordult a szerkesztőséghez (amit a Liberator teljes terjedelmében közölt), s Reedet gyerekes túlzásokkal vádolta. Szerinte Reed azt állította, hogy a Kerenszkij-kormány szándékosan tönkre akarta tenni az ország gazdasági életét, hogy a forradalmat megtorpedózza. A nyílt levélte a felolvasókőrtitról hazatérő Reed iunius 4.-i válaszában egyebek között a következőket irta: ”...ugy hiszem, sohasem mondtam, hogy Kerenszkij vagy más ‘mérsékelt’ szocialista vezető ‘meg akarta volna torpedózni a forradalmat’. Az Ideiglenes Kormány burzsoa szárnya volt az, amely ezt megkísérelte, méghozzá nyütan. A továbbiakban Reed utalt arra, hogy a földbirtokosok miként tartóztatták le a főldosztó bizottságok tagjait — amelyeket pedig az ideiglenes kormány tudomásával állítottak fel, majd megjegyezte^, hogy még nagyon sok bizonyítékot hozhatna fel — főként, ha megkapná saját papiijait, feljegyzéseit, amelyeket hazatértekor az amerikai külügyminisztérium lefoglalt. Ezek közölt van például az az Interjúja is, amelyet Ljazanowal, az orosz olajkirállyal, illetve Kozovcewel, a kadét párt moszWai titkárával készített. Mindez arról is tanúskodott, Hogy Reed mint újságíró mennyire körültekintően tájékozódott, hányféle irányból gyűjtötte össze az anyagot a való helyzet feltárásához. Két másik mozaikdarab ugyanebből az évből: mindkettő az orosz forradalommal és a világháborúval kapcsolatos, de mindkettőnek van amerikai ve- tiilete is. Az Egyesült Államok vezető köreiben időről időre sokkal nagyobb félelem lépett fel a “forradalmi veszély” láttán, mint a politikai szempontból tapasztaltabb angol, francia sorstársaiknál. S ugyancsak amerikai sajátosság, hogy a forradalmi baloldali vezetőkkel, mozgalmakkal szemben nemcsak a helyi kormányzók, a saitófejedelmek és a birak lépnek fel, hanem mozgósítják a lincselő szélsőjobboldalt. 1918-ban több törvénysértő perre és néhány lincselésre is sor került. A perek közül az egyik az amerikai szocialista mozgalom valóban köztiszteletben álló vezetője, a munkásból lett szakszervezeti és politikai vezető, Eugene Debs ellen irányult, a másik a harcos szakszervezet, az rWW (Világ Ipari Munkásai) egesz nepes csoportja ellen, vagyis valóságos “monstre per” volt. A Liberator olvasóit mindkét perről John Reed tudósította. Reed nem szakadt el Oroszországtól. Továbbra is “az oroszországi” riporter maradt. Egyike volt az elsőknek, akik kitartó harcot folytattak a szoviet- ellenes intervenciós politika leleplezéséért, Szovjet- Oroszorszag elismereseert. A bekeszerződessel kapcsolatban igy irt: “A kapitalista sajtó az antant országaiban harsány felhaborodassal ir a breszt- litovszki “orosz árulásról”. Ezzel szemben ő emelt vádat az antantkormanyok ellen (beleértve az amerikai Wilson kormányt is). 1918 novemberében uj. cikkel jelentkezett a Liberatorban, amely igy kezdődött: “Letartóztatásom és a szövetségi hivatal által való vád alá helyezésem, ami annak következtében történt, hogy egy beszédben elleneztem az oroszországi antant-intervenciót, egy fontosabb kérdést is felvet, mint maga az intervenció. Hiszen ez közvetlenül érinti az Egyesült Államok kormányának háborús magatartását és a szövetségesek demokratikus céljait. Az a véleményem, hogy az amerikai nép rosszul tájékozott az európai, s mindenekelőtt az orosz viszonyokat illetően s az orosz esetben kormányunk hamis információk alapjan cselekszik. Továbbá, hogy azok, akik abban a helyzetben vannak, hogy a népet tájékoztassák az orosz helyzetről, vagy parancsot kapnak arra, hogy hallgassanak, vagy ha mégis beszélnek, akkor az igazságügyminisztérium letartóztatja őket, ha pedig Írnak, akkor a postaügyi minisztérium tartóztatja fel híradásaikat. Ilyen körülmények között az amerkai nép nem alkothat reális képet... s a szuverén amerikai nép nem diktálhat demokratikus külpolitikát megbízott szolgáinak a Kongreszszusban és a Fehér Házban.” T , / Jemnitz Janos UJ MÓDSZER!) termelés INDIÁBAN India legszegényebb tartományában, Madhya Pra- desh-ben a gazdálkodók nem voltak képesek lépést tartani a fejlettebb módszereket alkalmazó Punjab, Tamil, Nadu és más tartományokkal. Most hibrid magvakkal, trágyázással es a folyókból emelvényen odavezetett öntözéssel, jelentős eredményeket érnek el. Ott is,mint sok más helyen, jómódú gazdak a kezdeményezők. Mandasor-ban egy gyáros, Raja Ram Gupta gazdálkodni kezdett es ezt tardasalmi szolgálatokkal kötötte Össze. Keményitö gyárából szerzett haszonból földet vásárolt,többnyire kultiválásán földeket, igy megszerzett majdnem 5000 aker területet, es megtalálta a módját a sikeres gazdálkodásnak. Ebben a legnagyobb tartományban a vizet soha sem használtak fel. Az erff * 1 dós hegyvidéknek csak egy harmada alkalmas földmű- j velesre, kevesebb, mint 10 százalékának van vize, a többit csak az esők öntözik. Az óriási természeti kincsek ellenére a lakosság zöme létminimumon él. A nagy változások India más vidékéiről alig érték ele 171.000négyzetmérföldnyi területre,amelynek köves talaja és egyenlőtlen szintje nem alkalmas a gépesitett gazdálkodásra. A rendszeres esőzés révén azonban mindig bőséges vize van folyoinak. Mr. Gupta duzzasztó gátakat épített a keskeny folyókon, melyek egész évadra való vizet tarolhatnak. Több, mint egy mérföld hosszúságban több villanypumpát szerelt fel, melyek a vizet, vasbeton csöveken at, közvetken'úl a földekre vezetik. Mindezekből eredően Madhya Pradesh India jövőbeli magtárának Ígérkezik, terme'se évenként 30 százalékkal növekszik. Több,mint 100 földtelen parasztnak adott kis családi földeket, ahol gazdálkodhatnak és többet keresnek, mint életükben bármikor 1 G azeiott. Szocialista szénnagyhatalom Talán kevesen tudják, hogy szentermelesben Lengyelország a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kina után a világon a negyedik helyen áll, mig exportját tekintve csupán az Egyesült Államok előzi meg. 1945-ben Lengyel- országban mindössze 27 millió tonna kőszenet bányásztak (6000 kalória fü- tóérteku kőszenet \ 1976-ban azonban csaknem 180 millió tonnát termeltek ki, s 1980-ra szeretnék elérni az évi 210 millió tonnát. A lengyel kikötőkben nagy szénrakodok vannak. A kép a swinoujsciei szénkikotöben készült, ahol a legmodernebb francia berendezésekkel folyik a rakodás. _ 5 Newyorki magyar Jientec JOS. MERTL PORK STORE. INC. 1508 Second Avenue, . New York, N. Y. 10021 a 7». *• 79. vtcik Unt—TaMon: RH: 44292 FRISS HUS, HURKA SS FELVÁGOTTAK
