Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-09 / 6. szám
Thursday, Feb. 9. 1978. 8- AMERIKAI MAGYAR SZO. Élnek-e értelmes lények a világűrben ? Az ertelmes lények utáni kutatás a világűrben nem uj keletű probléma. A gondolatot Flammarion francia csillagász kb. száz esztendővel ezelőtt vetette fel először, életet feltételezve a Marson vagy a Vénuszon. Akkoriban azonban a tudósok mit sem tudtak még a rádiótechnikáról és az űrhajózásról, tehát kérdéseikre sem kaphattak kielégítő választ. —Az amerikai és a szovjet kutatásokat lehetővé tevő tudomány és technika mai magas színvonalának köszönhető, hogy lényegesen előnyösebb helyzetben vagyunk. Ma már többe-kevesbe tisztában vagyunk naprendszerünk planétáival, tudjuk, hogy a Jupiternek kb. 12 , a Szatumusznak kb. 10 holdja van es egyik holdján — a Titánon — valamilyen légkört is feltételezünk. Ennyivel azonban nem elégedhetnek meg a tudósok. A világűrbe fellőtt szondák küldetése nemcsak az, hogy beszámoljanak a Jupiteren es a Szaturnu- szon uralkodó viszonyokról, hanem hogy a planéták holdjaival is közelebbről megismertessenek. Ha pedig sikerül majd megközelíteni az Uranuszt, a Neptunt es a Plútót is, akkor Naprendszerünk valamennyi titkára fény derül, bar planétáin értelmes lényeket nem feltételezünk. A PIONEER- ES A VOYAGERSZONDAK, MINT HÍRVIVŐK > Ez a célia az amerikai és a szovjet programnak, amelynek keretében az előbbiek az éterből érkező jelzések felfogásara különböző, eredetileg a^radio- asztronómia céljaira használt rádióteleszkópokkal kísérleteznek. A tapasztalatok szerint minél nagyobb méretű a teleszkóp, annal távolabbi hullámok felfogására alkalmas, s ezért e készülékek a Földön nem is teljesíthetik küldetésüket. Az amerikaiak elképzelése szerint néhanv száz legalább 100-200 m átmérőjű rádióteleszkópra lesz szükség, amelyeknek több kilométeres antennái a világűrben elhelyezett támaszpontokról eredményesebb kutatásokat ve- gezhetnenek. A rádióteleszkópok alkatrészéit bonyolult rendszerű rakétaplanokon juttatnak a világűrbe es ott is szerelnék Össze őket. A hatalmas távcsővel ellátható rakétaplanoknak — a jelenlegi, egyetlen használatra alkalmas rakétákkal ellentétben — a legnagyobb előnyük élettartamuk az, hogy ötvenszer, sót százszor is felhasználhatók, tehát lényegesen csökkennek majd a világurkutatásokkal kapcsolatos költségek. De maradjunk egyelőre a Jupitert es a Szatur- nuszt is megközelitő Pioneer-szondáknál, illetve a legutóbb augusztusban kibocsátott, az előzőeknél is tökéletesebben felszerelt Voyager-szondáknal, amelyek — küldetésük értelmében — a planétákról fenykepeket készítenek majd, megvizsgáljak légkörüket, magnetikus térségüket stb., hogy olyan adatokkal lássák el a tudósokat, amilyenelae földi távcsövekkel nem tehetnek szert. Minthogy azonban a szondák a Jupitert kb. két ev múlva, a Szaturnuszt négy év múlva érik csak el, a tájékoztatásokra természetesen várniuk kell. A szondákon az amerikaiak üzenetet is küldtek az éterbe. Az egyiken elhelyezett gramofonlemez Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának üdvözlő szavain kivul zenét, a tenger morailását, pacsirtadalt, az emberiség kétnemüségét hangsúlyozó férfit és nőt ábrázoló rajzokat es életünkről tájékoztató több más tudnivalót tartalmaz, hogy ha ez az üzenet néhány ezer év múlva értelmes lények kezébe kerülne, felfigyeljenek le'tezésünkre. — Noha közős nyelvről szó sem lehet, talán megértenék a tudományos alapon 'ddolgozott üzenetet. De különben is feltételezhető, — ha egyáltalán leteznek elolenyek a világűrben —, hogy az élet ott nehány évezreddel régebbi eredetű, mint a Földön, s ezért a tudomány es 5 technika is magasabb színvonalú lehetne, mint a mienk. A JELZÉSEK - RÁDIÓHULLÁMOK CSUPÁN ff f Egyelőre azonban semmit sem tudunk róluk, mert az eterben eddig felfogott jelzesek — amelyeket a tudósok tévésén ertelmes lények jeladásainak tulajdonítottak — természetes eredetűek, vagyis rádióhullámok voltak. Ezek a jelzesek a fény sebességével terjednek, másodpercenként 300 ezer kilométert tesznek meg. Ez azt jelenti, hogy ha a tolunk 150 millió kilométerre lévő Nap megszűnne világítani, akkor mi erről 8 perc múlva szereznénk tudomást. A Szaturnuszról érkező jelzéseket másfél év múlva fognánk fel. A hozzánk legközelebb eső Naprendszer planétájának jelzesei pedig csak kb 4 ev elteltével érkeznének el hozzánk. Ha tehat derülátók vagyunk, feltételezhetjük, hogy 10—12 evbe is beletelne, amig a valamilyen planétáról kapott jeladás alapján értelmes lényekre bukkannánk, akiknek azonban ugyanannyi ideig kellene várniuk a mi jeladásainkra. A tapasztalatokból tudjuk hogy az amerikaiak előkészületei a Holdra 12 évig tartottak. A hangon túli sebességgel terjedő TU 144 vagy a Concorde repülőgépek es az amerikai rakétaplán kifejlesztése is 12—15 evet vett igenvbe. Tehát az értelmes lényekkel való kapcsolat megteremtését feltételező feladatok is legalább 20 éven belül lennenek teljesíthetők. A szakemberek ezért elérkezettnek látják az időt ahhoz, hogy gondosan kidolgozott, reális programjuk megvalositasára megkezdjék az előkészületeket. A LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐK Mi tehat a feltétele annak, hogy a tudósok megteremtsék a kapcsolatot a világűrben sejtett ertelmes lényekkel? Az egybehangzó velemeny szerint a legsürgősebb az asztronómiai problémák megolda - sa, vagyis más Naprendszerek planétáinak a felfedezése, mert — mondottuk már — a mi Naprendszerünkben valószínűleg nem élnek értelmes lények. Ezután a biológiai illetve az exobiológiai problémák megoldása következik, ami az élet keletkezésének a tanulmányozását feltételezi. Ezzel szorosan összefügg az emberiség, vagyis az értelmes lények keletkezésének es fejlődésének a kérdése. Tudjuk ugyanis, hogy a Földön is léteztek es idővel kihaltak bizonyos elolenyek. Miért nem létezhettek volna valahol a világűrben is? Kardos Magda 90 éve született Le Corbusier . . t p ff “...uj vilagszemleletunk van, ui szociális eletet elünk, de ehhez hazainkat meg nem alakítottuk hozzá...” (Le Corbusier, 1923) Távolról sem fogadhatjuk el a kvizműveltségnek azt az állítását, hogy ó újította meg korunk építészetet — ez meg a személyi feltételek sikjan sem igaz. Le Corbusier csupán egy a századunk nagy építészéi közül; de olyan alkotó, akinek neve szimbolikus jelentőségre emelkedett. Mik eredményeztek ezt? Érdekes, vibráló intellektusa; eredeti; emberközpontú látásmódja; a technikai-társadalmi-mü- veszeti szempontok egymástfeltételezettsége iránt valóerzekenysege. Az ó lakóházában az ember valóban lakni es pihenni akar, az ő középületében az ember valóban a közért akar dolgozni (nem pedig bürokratához illően fontoskodni). Le Corbusier a kapitalizmus nyújtotta műszaki feltételekből indult ki; de a maga részéről mindent megtett azért, hogy epületei ellenpéldául szolgáljanak az eklekticizmus polgári társadalmi szervezetet cs burzsoa eszményeket tükröző, biológiai es erkölcsi értelemben egyaránt egeszségtelen épületeivel szemben. Az emberért felelős építészét eszménye vezette körzőjét es vonalzóját, s nem a társadalom forradalmi szemlelete. Az uj épületek nem fogjak megváltoztatni a regi társadalmat, de fogadtatásukkal kifejezhetik — egy bizonyos pontig — a mar gyülekező világ- formalo erők igényét. Le Corbusier (eredeti névén: Charles-Edouard Teanneret) 1887. október 6.-an született Svájcban (Le Chaud-de-Fonds). ifjúkorában sokat utazott; járt Eszak-Olaszorszagban, eljutott Magyarországra is. 1908 fontos ev volt azeleteben, először tette be a lábát az Eiffel-torony varosaba. Tanult a Sorbonne egyetemen, dolgozott a “vasbeton atyja”, Auguste Perret irodájában. Még visszament Svájcba tanítani, de 1928-ban végleg Párizsba költözött. Mar 1915-ben fölvetette egy házgyár lehetőséget a dominóelv formájában. A huszas években pedig megfogalmazta hires Öt pontját, amely in nuce (dióhéjban) tartalmazza tervezői alapállásának újdonságát: 1. Vázszerkezet és alapfal különválása. 2. A homlokzat 100 százalékig a fény szolgalatéban állhat -(üvegfal), 3. Az épület alsó része a közlekedés szolgálatában (árkádos megoldás). 4. Uj térkihasználási lehetőség: a vasbeton tetőterasz. 5. A válaszfalak aszimmetrikus variálásának lehetősége. Amikor LC (ez volt a kedvenc monogramja)azt írja, hogy a város központi negyede az üzleti negyed, akkor lényegében tudomásul veszi a kapitalista társadalmat. De ars poeticája, művészi-tervezői hitvallása vitatkozni látszik ezzel: “A célszerűség hatásfokát nem a pénzhez, hanem az emberhez kell viszonyítani; az emberhez, aki megtalálta helyét a környezeteben — a tevékenységének, létezésének megfelelő környezetben”. LC-t nem kell figyelmeztetni az építész felelőssegére, az épitészetikára (mert ilyen is van, vagy legalábbis lennie kellene), tálán egy kissé tűi is me- terezo szerepét: “Adminisztrátor, építész, urbanista, mérnök; kezükben tartják egy város sorsat, mely (folytatás a 9. oldalon) Newyorki magyar Jhentee JOS. HERTL PORK STORE. INC. 1506 Second Avenue, New York, N. Y. 10021 ■ 71. át 79. utcák közt.—Telefon: RH: 4-4292 FRISS HÚS, HURKA CS FELVÁGOTTAK
