Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-02 / 5. szám

Thursday, Feb. 2. 1978. EMBERNYELVEN SZÓLÓ FÁK rX'\*V> •! .............r. In**-!«» ■•Alti* *>»:.;;! "•»í.iwjii > [ (*■+•&>• W«d..»fc <• .» I MWrk'oifc’ri I I ’ -s/Kftt.U-i Hi A> r/. y.T.'-rtU «I k«*?n - ** 'UOifA-XIlU«I*p«.< «;:<•! f ncv*f&.-r Urt< ',w«r«<u-k. CDi , SAiXATI)RtJ QUAJ*MODO r C*m) f MOi bíu* H\6ar <j«tc«tn vA»-rn w.\Uv r-.-«* *V:;V ««tü*r f ittftfrAuHtu fhc ovríi ló d* ttü MIKI vár« pr • y v ,r.C><. • ’ te W rwl»C en:nfr*t i>rahtnl* ntOkttMrM* * l:*r« «*» r «*«»«;,. / ra tanru nHiU; »ampr*: ,s4urjí4 m uflni ri:r» >«c m*.í F ettktra rí»e- vcmmdo <jwí «gn»m iy pov sia cl** lu n«>« «:r 1 grnliitZTd a ejtuMiíu, i\*$’uamn di $gní rtftiA.n« SALV,\TORE OtTASIMOÜO 0«äntan.27 «M9«m ^ A fák télén hallgatásba burkolóznak. Ezek a fák Balatonfureden ilyenkor is meg-megszolalnak, még­hozzá embernyelven. Van belőlük most már több, mint egy tucatnyi. A legidősebb fél évszazáddal ezelőtt kezdte, járt itt egy hindu koltó. Rabindranath Tagore. Becsből küldtek ide neves professzorok, mondván: beteg szive itt biztosan meggyógyul. Úgy is lett. Hálából a költő egy emlékfát ültetett a Balaton pártján. Regi hindu legenda szerint, akinek faja megered, maga is megeri a fa lombosodását. Tagore faja meg­eredt, ő maga pedig 80 éves koráig élt. Nobeldijas iró lett. Halála után füredi emlékfája előtt szobrot állítottunk neki, márványba vésve a fa ültetésekor irt négysoros verset. Azt mondogatja mindmáig a fa: “Ha nem vagyok többé a földön, ó fám — Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet, — Az erre vándorlók fölött: — A költő szeretett, mig élt.” Az embernyelven szóló fa az utóbbi időkben egyre több társát vonzott maga melleé Balaton­fureden lassan kialakult az embernyelven szóló fák parkja. Tagore fája korul neves hindu személyiségek követtek a költő példáját: 1968-ban Zakir Husain, India köztársasági elnöke, 1970-ben V.V. Giri, a kővetkező köztársasági elnök, 1972-ben Indira Gandhi, India miniszterelnókasszonya, 1973-ban S.G. Sharma, az Indiai Köztársasági Párt elnöke, es 1975-ben Fakhruddin Aliachmed, az akkori köz- I társasági elnök. 1961-ben Salvatore Quasimodo, korunk világ­hírű olasz költője járt itt. Az ő fája igy beszél: “Oromteli szívvel fácskát ültetek a hullámzó Bala­ton pártján, melynek levelei túlélik majd múlandó életemet. Gyökerei mélyre fúródnak a büszke ma­gyar földbe, melyet a történelem örökke meggyö­tört. Legyen minden ágacska üdvözlet annak, aki eljön ide es szereti a'költészetet, mely megszüli a finomságot és az igazságot minden nemzet fiainak neveben”. 1966-ban pedig itt járt es emlékfát ültetett Alekszej Arhipovics Leonov űrhajós alezredes. És az ő fája igy beszél: “A.A. Leonov ültette e fát, aki a Szovjetuniónak, mint a világ első szabad államá­nak polgára, 1965. március 18.-án, az emberiség törteneteben először hajtotta vegre űrsétáját. Őriz­ze a történelmi tettet e fa es emléktábla hirdesse azok dicsőségét, akik az emberi haladás úttörői.” Leonov faja körül is gyülekeznek már más neves szovjet személyiségek emlekfai: 1968-ból I.A. Novikovnak, a szovjet szakszervezetek vezető egyéniségének faja, 1972-böl I.M. Frank, Nobel­dijas szovjet fizikus faja. Aztán egymás után csupa világhírű fizikusok jártak itt és ültettek ide emlék- fat: ugyancsak 1972-ben Bruno Pontecorvo, Lenin- dijas fizikus, ugyanezen evben Rochard Feyumen, Nobel-dijas fizikus. Legutóbb 1976-ban Wigner Jenő, Nobel-dijas 1977-ben Paul Adrien Maurice Dirac, Nobel-dijas fizikus ültette el a maga beszélő faját. Néhány évvel előbb a balatonfüredi KISZ- bizottság a forradalmi ifjúsági napok alkalmával szintén gyarapította ezt a kis emlékerdőt egy be­szélő fával. Most még felsorolhatok írásban a fák (fotóban mar csak néhányat mutathatunk be) — de ha igy terebélyesedik az emlékerdo Balatonfureden, akkor külón-külön nehéz lesz szavukat hallgatni, akkor majd úgy kell őket hallgatnunk, mint az ember- nyelven szóló fák kórusát.- Szüts László. Barátság vezetékeken érkezik hazánkba az olaj 98 százaléka Korszerűsítik as irányítói rendssert A Barátság II. kőolajvezeték fényeslitkei fogadóállomása Ot szocialista ország — Csehszlovákia, lengyel- ország, Magvarorszag, az NDK es a Szovjetunió a világ egyik, legnagyobb köolajvezetek-rendszere- nek építését 1960-han kezdte meg. Az első szakaszt 15 eve adtak at Magyarországon, nemreg hatnapos olajszallitasi értél ezlet kezdődött Budapesten, amelven az erdekelt allamok a iovo évi terveket egyeztettek. Az első napon Zsengellér István nehéz­ipari miniszterhelyettes megnyitójában az egvutt- mukódes eddigi eredményeit ertekelte. Aki autót hasznai, olajkalvhaval füt, villanyt gyújt vagy' Diesel-vonaton utazik, felhasználója an­nak a tízmillió tonna kőolajnak, amit evenkent el­fogyasztunk. Magyarországon minden lakosra egy tonna kőolaj es 700 köbméter földgaz iut ebben az évben. Ilyen hatalmas mennviseg szallitasa nem egysze­rű feladat. A koolai 98 százaléka mintegy 700 kilo­meter hosszu rendszeren áramlik. Ebből 400 kilo­meter a Baratsag nemzetközi távvezeték, amely nek I. szakasza Ipoly térségéből, II. aga Fenveslitkerol vezet a Dunai Köolajfinomitohoz. A Barátság veze­téken a szovjet importolaj érkezik hozzánk. A Barátság vezetekrendszer Szibériából szállítja mintegy nyolcezer kilométeres csőhálózaton az olajat a felhasználókhoz. Északi ága Lengvelorszag és az NDK, déli rendszere Csehszlovákia es Magy ar- ország ellátását biztosítja. Tizenöt évvel ezelőtt ké­szült el a Barátság első magyarországi szakasza, s ez azóta több mint 30 millió tonna olaiat “fuvaro­zott” hazánkba Csehszlovákián keresztül. A jóval nagyobb teljesítményű Barátság Il-n ugyanennyi érkezett pontosan ót esztendő alatt. A Barátság távvezetékre a jövőben is nagy felada­tok várnak. Éppen ezert fokozatosan korszerűsítik biztonsági rendszerét. így az 'országos diszpécser- központban már egyetlen iranyitópult mögül is fk lenőrizni tudjak az egész ország vezetékrendszere-*, nek működését. Bekö Maria Kutyavásár Szekszárdon Az ember nem hisz a szemének! Mert hallotta: volt mar egyszer, igen, volt ilyen. Budán. Az a neve­zetes, utolérhetetlen egyszeri kutyavasár. De hat ez itt Szekszard, a Garav-tér. Es all a vásár, igenis: kutyavasár. A “portékák” egy Wartburg Touristtal érkeztek a városba, 31-en vannak: pulik, foxik es német juhászok. Kölykök a javából! Való­színűleg jo kis kutyák, mert mint a jó emberek, kis helyen is elfernek, sót még ficánkolnak is. A bát­rabbak egeszen a kocsi végébe húzódnak, es a nyi­tott ajtónál kidugjak nedves kis orrukat az ismeret­len világba. A hangosabb foxik figyelmeztetően vakkantanak: “Vigyázat, fiuk, lányok, itt kint na­gyon hideg van!” És bújnak is vissza a kellemes me­leg szórgombocba. Karoly bácsi, a kereskedő hangosan kínaija áru­ját. Van kinek: pillanatok alatt szinte fel Szekszard ott terem megcsodálni a Wartburg nem mindennapi rakományát. Egy foxi 1200, egy pulikólyok 1400, a kis németjuhász 1800 forintba kerül, s aki elszán­ja magat a vásáriakra,viheti 10 havi részletre! Újítsa njeg élőfizetését! 6___ íhua._

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents