Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-02 / 5. szám

Thursday, Feb. 2. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZŐ A Természetrajzi Muzeum 100 éves A new vorki természetrajzi muzeum épülete nem­régen 100. évfordulójához érkezett. Nem sokkal előt­te maganak a múzeumnak 100 éves születésnapját ünnepeltek. Az American Museum of Natural His­tory 1869-ben ideiglenes helyiségben nyílt meg. Az eredeti épületet oly sokszor nagyították, hogy az év­fordulót ünnepló részt a sok újítás között már alig lehet látni. Megalapítása idején a Central Park i Arsenal-ban, ami most a Park Department épülete , helyeztek el. Mikor ezt a helyet a muzeum kinőtte a gyűjtemé­nyek szamára uj otthon építését kezdtek meg 1874- ben, az akkori Manhattan Square nevű területen a Central Park, Columbus Ave. es a 77. es 81 utcák kozott. Calvert Vaux és Jacob Wrey Mould tervez­ték az ötemeletes Victoria-korabeli gótikus epuletet Négy évvel később épült fel közelében az első berhaz, de még akkor is a helyet a “civilizációtól tá­voli” “világ vege'nek” tekintették. Ezért nem sokan látogattak. Még a muzeum vezetője is azt irta, hogy “a ragyogóan sikeres megnyitási napunk után, más­nap a kiállítási termek majdnem üresek voltak.” Javult a helyzet 1889-ben, mikor az uj szárnyát terveztek a West 77. utcai oldalon. Amikor ezCady Berg See epitesz cég tervei szerint felépült, remek es grandiózus peldaja lett az uj-roman stílusnak es az eredeti, régi épület eltörpült mellette.Ez az ui szárny rózsaszínű vermonti gránitból készült, hatalmas fo­gatok szamara szolgaló központi bejárattal, kisebb- nagyobb kerek tornyokkal, terjedelmes lépcsöhaz- zal és árkádokkal. Többször adtak aztán hozzá meg uj szárnyakat, igy ennek következtében különös épí­tészeti egyveleg lett a muzeum epűlete. Padlásszobái sok régnem látott természeti érde­kességet őriznek. A regi folyosok üvegszekrényei­ben ritka bogarak, lepkék és állati csontok gyűjte­ménye látható. Az uj és a felújított részekben gaz­dag, panorámikus kiállításokban mutatják be a vi­lág tájainak allat- es növényvilágát, az ember fejlő­désének történetét és az emberi telepilléseket. Képzett orvosoka városi klinikákon New York város közkórházainak klinikáin a ter­vek szerint olyan változtatásokat vezetnek be, ame­lyek nagy mértékben javítják a betegeknek nyújtott szolgálatokat. A városi hatóságok meg akarják szün­tetni azokat a rossz körülményeket, amelyek mel­lett jelenleg a szegény bejáró betegeket kezelik. A kórház és ege'szségügyi hivatal szószólói szerint véget akarnak vetni annak, hogy a városi kórhazakat az orvosképzÖ intézetek és a velük kapcsolatos ma­gánkórházak gyakorló laboratóriumnak, bejáró be­tegeiket kisérletezesre használják fel. Meg akarjak akadályozni, hogy a városi kórházak­ban kiképzett fiatal orvosok, tanulmányuk elvegez- tével, onnan elmenjenek. A város magánrendelőket adna nekik a klinikákon,ahol csoportban működhet­nének és annyit kereshetnének, mint magan- prakxisban. Ilyen módón a városi kórházak sikeresebben ver­senyezhetnek a magánkórházakkal és ennek meg­felelően több állami éssZÓVetse'gi segélyt kaphatnak. A kartotékok gyakran elvesznek és sokszor elöl­ről kell kezdeni a vizsgálatokat, vagy ide-oda küldik a betegeket a különböző szakorvosok között. Az uj tervek szerint a jelenlegi bennlakó orvosok helyett képzetteket alkalmaznának. A képzett, de még nem önálló fiatal orvosok teljes felszereléssel kapnak a rendelőt. így sok pénzt megtakaríthat­nak és biztosításukat is a város fizetné. Fizetést betegenként kapnának, de bizonyos számú betegen túl, a fizetés csökkenne, amivel elkerülhető, hogy kapzsiságból túl sok beteggel foglalkozzanak. Az uj rendszert először a Brooklynban most épülő uj Woodhull kórház, később a Coney Island-i kórház és valószinüleg a Queens-i Elmhurst városi kórház, az uj North Central Bronx Kórház es a Metropolitan Kórház klinikáin vezetik be. JÚLIA Elbíivoloen szép, feledhetetlenül drámai filmmé varázsolta át Hollywood Lillian Heilman megható, önéletrajzi visszaemlékezéseinek, a Pentimento-na.k egyik fejezetét, JÚLIÁT. Bebizonyította ezzel a hollywoodi filmipar, hogy meg mindig kepes csodalatos alkotásokra, ha meg van a jóakarat, ha a témát melyen átérzó rendező irányítja a produl-.ciot, és mindenekfőlóltt, ha három olyan ragyogó tehetségű művész, mint Jane Fonda, Vanessa Redgrave és Jason Robard játsszak benne a főszerepeket. Egy könnycsepp az egész film, egy könnycsepp, amely mindjárt a film pergetésének kezdeten odate­lepszik a nezo szeme sarkába es ott marad kitörölhe­tetlenül az utolso jelenetig. Ebben a könnycseppben benne van egy egesz korszak, a második világhábo­rút megelőző korszak tragédiája. Az emberiségé, a- melyet rut, önző erdekeltsegek megakadályoztak abban, hogy meghallja azok szavát, akik figyelmez­tettek a világégés csóváját lobogtató fasizmus veszé­lyere akkor, amikor még volt idő es alkalom a gyúj­togatok es azok bérenceinek áétalmatlanna tételére. Mi mást mondhatunk még erről a filmről? Aki te­- . t f t I '' i heti nezze meg, beszelje ra csaladja fiatalabb tagjait, nézzek meg ók is. Hálásak lesznek erte. New Yorkban a Gnema I.-ben játsszak, Third Ave. és 60. utcánál. ^ Tengeri kiránduld túrák A Pacific Far East Line, Inc., az egyetlen amerikai kiránduló hajóturákat rendező társaság búcsút mond ennek a tevékenységének. Miután nem részesülnek többé szövetségi támogatásban és nem szándékoz­nak veszteséggel működni, áruba bocsátják két ki­ránduló hajójukat (cruise ships), az S.S. Mariposa es az S.S. Monterey-t, egyenként 3.5 millió doUárért. Különös, hogy az amerikai hajózási ipar feladja ezt az üzletágat akkor, amikor a haiökirandidási vágy világszerte virágzik. Ugyanakkor megjelent a Karib-tenger térségében egy másik uj kiránduló turatársaság, a Black Sea Shipping Co., szovjet vállalat, két uj hajójával: a MS Odessa es a MS Kazakstan. A Kazakstan mult júliusban Finnországban készült. Az egy-heti Karib- tengeri kirándulás dija átlag kabinban $ 428.­Az utasok első meglepetese az volt, hogy reggel hétkor egy amerikai pap misét tartott a könyvtár­ban. Az utasok maguk válogathatják eteleiket a bő­ségesen megrakott asztalról. A személyzet néhány tagja beszel angolul, az utaskísérő, amerikai. Az esti szórakozást a személyzet tartja, orosz és amerikai programmal. ______5 Í *~w ' " " 1/ »Z2P át ■****' \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < ► 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' < , (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-MU < Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar* , ’ Mitzva h - torták. — Postán szállítónk a« onaáf * minden részébe. _ Este 7.36-ig nyitva X

Next

/
Thumbnails
Contents