Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-02 / 5. szám

Thursday, Feh. 2. 1978. .AMERIKAI MAGYAR SZÓ. A törők kormány független külpolitikát akar Bulent Ecevit mérsékelt baloldali torok minisz­terelnök kormánya decemberben vette at az ország vezeteset a iobboldab koalíciós Suleyman Demirel kormánytól. Az uj kormányzat sok súlyos, megol­dásra varó problémát örökölt. Egyike az uj miniszterelnök legsürgősebb intéz­kedéseinek a növekvő politikai gyilkosságok meg- szüntetese, másik a romló gazdasági helyzet megja­vítása. Ezért Mr. Ecevit a Nemzetközi Pénzügyi Alap szervezetével lép tárgyalásba, hogy tőlük és más nyugati bankoktól Törökország számára köl­csönöket kaphasson, Ecevit miniszterelnök elsőrendű fontosságúnak tekinti a Görögország és Törökország közötti vi­szony megjavítását és a ciprusi viták megoldását. Törökországot továbbra is a NATO kötelékében kivanja tartani, de az eddiginél függetlenebb politi­ka mellett foglal állást. Arra törekszik, hogy hon­védelemben kevésbé támaszkodjon az ország a nyu­gati szövetségesekre. TÓlértcsüIt kormanyemberek úgy vélik, hogy egészen ujfaita török haderő fel­állítására gondol, amely független lenne a NATO-tol és Törökország sajat védelmi szükségleté szerint szerelnek fel. A kormányprogram arra utal, hogy ezentúl nem vállalnak olyan kötelezettségeket a nyugati szövetségesekkel szemben, amelyek árthat­nának a szomszédos szocialista országokkal kibon­takozó szorosabb kapcsolatoknak. “Az a célunk, hogy kölcsönös bizalmat keltsünk szomszédaink­kal”, mondotta a miniszterelnök. Két napi tárgyalás után Kurt Waldheim, ENSZ főtitkár Ankarában sajtókonferencián úgy nyilatko­zott, hogy Mr. Ecevit határozott ígéretet tett a ciprusi görög es torok területek vitas kérdéséinek tárgyalások utján való békés megoldására. OLAJPROBLEMAK SZAUD ARÁBIÁBAN Washingtoni energiaszakértők, koztuk a kormány magasrangu tagjai és a CIA vezetői aggodalmukat fe­jezik ki, hogy a világ legdusabb olajtermelője,Szaud- Arábia nagy technikai problémákkal küszködik. Adatokból arra a megállapításra jutottak, hogy az olajvezetékekben és kutakban sósviz okozta kor­rózió, valamint az olajrezervoárok krónikusan ala­csony nyomása súlyos károkat okozott. A kormány egyik energiaszakertője szerint a világ bőséges olajtartaléka miatt jelenleg meg nincs ok aggodalomra. Ezek az olajmezök tartalmazzak a vi­lágolajtartalékának 25 százalékát. “Jelenleg ezek­ből annyit pumpálnak, amennyit el tudnak adni”»- mondotta a szakértő — “de nem lehet tudni, med­dig tudják a termelést növelni vagy fenntartani.” Az Olaj Exportáló Országok Szervezeten (OPEC) belül Szaud Arábia nagy befolyása a szinte mérhe­tetlen olajtartalékan alapszik. Ezek az országok tud­ják, ha az araboknak úgy tetszik, bármikor megnö­velhetik a termelést, eláraszthatják az egész világot és minden OPEC tagországot az olaj árának leszállí­tására kenyszerithetnek. Az amerikai szakértők beis­merték, nincsenek tisztában e problémák nagyságá­val és azt sem tudjak, hogy tartósak-e vagy ideigle­nes jellegűek es tudnak-e ezekről az OPEC más tag­I országai. Az Arabian American Oil Company (ARAMCO) vezetői múlt evben bejelentettek, hogy termelésüket 1982-re 50 százalékkal emelik, ami napi 16 millió hordo olajat jelent. A becslések szerint a világnak az 1980-as évek közepére napi 14-16 millió hordó olajra lesz szükségé Szaud Arábiából, különben olaj­hiány állhat be. A Szaud Arábia-i olajnak úgyszólván teljes részét az ARAMCO termeli, amely az ameri­kai Standard Oil Company, a Texaco Inc., az Exxon Corporation és a Mobil Corporation konzorciumá­ból áll. iUenáiinak a katonai szolgálatnak Lelkiismereti okokból egyre több fiatalember nem hajlandó katonai szolgálatot teljesíteni Nyugat- Németorszagban. Ez úgy a legfelsőbb bíróságnak, mint a bonni kormánynak nagy gondot okoz. A kö­telező katonai szolgálat tizenöt hónap, de a nyugat­német alkotmány kimondja, hogy a katonaságnak lelkiismereti okokból ellenállók ehelyett 18 hónapi polgári szolgalatot teljesíthetnek. Kétszázezren él­nék ezzel a joggal, de 90 százalékukkal a kormány nem törődik. Elég, ha a 18 éves kort elérő fiatalok ellenállásuk­ról írásban értesítik a sorozóbizottságot, hogy fel­mentest kaphassanak. A konzervatív ellenzék kifogásolja ezt az alkot- manyadta jogot es szeretnek megváltoztatni. A kor­mány bejelentette hogy több ellenállót fog beoszta­ni polgári munkára és ezentúl barakkokban szállá­solják el őket. KÖNYVSZEMLE A halálbazár (folytatás) Az első igazan nagv megrendelést a Lockheed kapta 1938-ban Ixindonból 200 bombázó szállítására. A legnagyobb üzlet volt ez, amelyhez amerikai cég valaha is hozzájuthatott. De két év múlva a Hoeing mar megszerkesztette az első repülő erodot, es ezt n • f követően adta ki a jelszót Roosevelt: az Egyesült Államoknak evenként 50.000 katonai repülőgépét kell gyártania. A ML VKAMEGOSZTAS PKLIMJA Az ujahh fordulópont 1945. augusztus 6-an érkezeit el, amikor a Hoeing szupereród ledobta az atombombát Hirosimára. Az addigi szerény Lock­heed es a Hoeing sztár lett, a Douglas teljes terme­lésének immár a 87 százalékát allami megrendelés­re szállította. A koreai háború a kővetkező nagy serkentő: a repülőgépipar 1950-ben még csupán 2.6 milliard dollár értékű megrendelést kapott, de 1954-ben mar 10.6 milliard dollárnyit. Eisenhower tábornok, akinek elnökként igazan mindenbe bepil­lantása volt, azzal búcsúzott 1961-ben, hogy heve­sen elitelte “az uj katonai - ipari komplexumot, amely teljesen hatalmaba kaparintotta az Egyesült Államokat.” Fölrázó megallapitas volt, de már csupán konsta- tálas, hiszen megállítani nem lehetett semmit. Az igazi gyárosok hamarosan háttérbe vonultak, hogy a közszereplést átengedjek a hivatásos bürokraták­nak, a kormanv megbízható embereinek. Az első legismertebb közülük a hatvanas években Henry Kuss, a Pentagon eladási fonóke. Tisztességes es mé­lyen vallásos protestáns, akinek meggyőződése volt, hogy “az erkölcs es a szabadság” jegy eben cselekszik. Kuss a maga foldgómhjet négy részre osztotta: a pirosokra, a fehérekre, a kékekre és a sárgákra. Ezek a színek nem politikai megkülönböztető je­gyeket, hanem eladási lehetőségeket jelezték. Az ügynökeit osztotta be eszerint. Kuss 1962-tól mar azzal dicsekedett, hogy évenként 2 milliárd dollár értékű fegyvert ad el külföldre. De hamarosan a múlté lett a dicsőség. Kuss tör­ténelmi figurává lett, akárcsak a legendás Krupp. A legújabb változást a harmadik világ hozta meg. Újonnan függetlenné lett, de szegenv országok diktátorai lazha jöttek, ha Nyugatról megkaphatták j i * _ _* * ^ a hatalom jelkepet: a fegyvert. Es most mar az Egyesült Államok végképpen magához kaparintot­ta Anglia egykori uralkodó szerepet. Az amerikai katonai-ipari komplexum uj terepre lelt. Mindenek­előtt a Közep-Keleten. Az úttörők mégsem a tengerentúliak voltak, hanem a franciak. Dassault 1953-ban húsz Ouragan bombá­zót adott el Izraelnek. Egy evvel később mar Mysté- re-eket. A pénzügyi hátteret titokban Washington biztosította, hogy ezzel ellensúlyozza az akkor meg monarchikus Egyiptomnak szállított fegyvereit. Ez idő tájt az Egyesült Államok meg az arabokat fegy ­verezte föl, Izraelnek inkább pénzt adott, hogy Nvu- gat-Európátol vásárolhasson. Az ötvenes evek ele­jén a Közép-Kelet evenkent 40 millió dollárt költött fegyverekre. 1956-ban mar kétszáz milliót. Szuez korszakában az amerikaiak még mindig diszkrétén távolmaradtak az izraeli piacról, úgy tekintettek, • • t> I |*4# | i mint a “francia repulogepipar fiókintézményét”. Csupán az 1967-es hatnapos háború után jelent meg Washington Tel Avivban az első ótven Phantommal. (folytatjuk) 4. ■ • - • i | SOBEL OVERSEAS CORP. [ E llflf Ji PKiiftVIIXIfCrA 210 east uth street, new york, n. y. 1002s =1 IIKKH 19UuT nOIVucu - telefon: <212» 5354490 ­! yTAZÁS! IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | £ SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY _ V1ZUMSZERZÉS =j LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E = IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ' 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents