Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-02 / 5. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec.,31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXII. No. 5. Thursday, Feb. 2. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 BÉKE ES BARÁTSÁG Szokatlan jelenségnek voltunk szemtanúi a múlt heten. .4 szőriét Cosmos 954-es nevű múbolygo, valamilyen működési hiba folytan (ezt majd meg a tudósoknak kell ezután megálla­pítani J, létért kor forgási pályájáról es a Föld atmoszférájába süllyedt, ahol aztán megsemmisült. Ez Kanadanak a Nagy Rabszolga-tó szinte lakatlan térsége fölött történt. Miután a Cosmos 954 bizonyos mennyiségit hasadökepes Uránium 235-ót tartalmazott, mint erőforrást, felmerült az az aggoda­lom. hogy a mubolygo maradványaiból rádióaktiv darabok kerülhetnek a föld légkörébe. Ennek felderítésére a Szovjet­unió. az USA és Kanada illetékes hatóságai kozott a legtelje­sebb békés és barátságos egyuttniukodes jött letre. .-M erre ki­rendelt repülőgépek, helikopterek es műszereik megallapitot- t'ik, hogy ilyen veszély nincsen, az eddigi megfigyelések alap­ján. Elgondolkoztato, hogy egy ilyen közös fenyegető veszély eseteben rögtön letre tudott jönni a b'ekés és barátságos egyuttniukodes. El tudunk képzelni az emberiseget fenyegető nagyobb veszélyt, mint egy harmadik világháborút? Ha kitör ez a III. világháború, az pusztulást hoz mindenre es mindenki­re, legyen az civil vagy katona, közlegény vagy tábornok, férfi vagy no, gyermek vagy aggastyán. Es az erre való felkészülés­re költik a legfejlettebb országok javaikat, kincseiket es tehet­ségeiket, miközben a világ lakosságának jelentős része éhínség­gel küzd es nyomorban él. Nem lenne okosabb tudósaink te­hetseget, mérhetetlen es meg felderítetlen anyagi javainkat arra használni, hogy a világ sötétebb részeit felemeljük a 20. század civilizációjába? Hihetetlen mértékű költségekkel és tudósaink tehetségevei ördöginél ördögibb fegyvereket gyár­tunk egy minél tökéletesebb pusztítás céljaira. Ha ezek az álla­mok összeulnenek, hogy véget vessenek az örült versengésnek, az ebből megmentett vagyonnal és tudománnyal termővé tehetnénk a sivatagokat, kikutathatnánk a rákbetegség titkát es annak gyógyszerei, megakadályozhatnánk az árvizeket, paradicsomma tehetnénk ezt a világot. Miért nem? Mert van­nak, akik ebből a sátáni hadikészűlödesból hasznot nyernek. De tni, a kisemberek, sokszorosan többen vagyunk, mint ama­zok! Fogjunk össze mi, a kisemberek, és kiáltsuk oda: ELÉG FOLT, Új JÁTSZMÁT KÖVETELÜNK! Kovácsoljunk eket a kardokból! Olvasszuk be az agyukat, tankokat, rakétá­kat, es építsünk belőle villamosokat, vasutakat, építsünk be­lőle házakat es furdókadakat. TIT AZ IDŐ, MOST, VAGY SOHA! BUDAPEST’ A Magyar Nemzeti Muzeum bejelentette, hogy január 31-tol kezdődően Maliit ja Szent István koronáját es a koronázási ékszereket a nagyközönség részére. GENF, Amerikai, szovjet es angol tárgyaló' felek megkezdték tárgvalásaik harmadik sorozatát egy átfogó atomkisérleteket tiltó egyezmény célja'ból. Remélik, hogy sikerülni fog együtt­maradniuk, amig megegyezést tudnak elemi, talán májusban. WASHINGTON, D.C. Felbeszakadtak a szénbányamunkások uj szerződésére irányuló tárgyalások. A banyaszsztrájk ily módon tovább folyik, holott a szénhiány jelei már mutatkoz­nak. A banyabárók nem hajlandók a szükséges engedményeket megadni a munkásoknak. CARTER 1979 es KÖLTSÉGVETÉSE Az elnök benyújtotta a Kongresszusnak az 1979. pénzügyi évre szóló 500 bil­lió dolláros költségvetését. Nem kell az embernek pénz­ügyi szakértőnek lenni ah­hoz, hogy megállapítsa, mi­szerint ez az utóbbi évek legmaradibb, legkonzervatí­vabb, legreakciósabb kolt- ségvetese. Meg a nagytőke hivatalos lapja, a Wall Street journal is kénytelen volt megállapítani (jan. 24.-i szá­mában), hogy “az elnök megszegte választási kampá­nya folyamán tett ígéreteit”, hogy főcélja az üzleti körök tetszésének megnyerése volt, és figyelmen kívül hagyta a nép többsége, a dolgozók, a munkanélküliek, a nagy­városok lakosságának érde­keit. Annyira reakciós ez a költségvetés, hogy a N.Y. Times szerint meg a Carter kormány egyik minisztere is kénytelen volt bevallani (titokban persze), hogy en­nél konzervatívabb költség­vetést egy republikánus el­nök sem lett volna kepes összetákolni. Amig az elnök a rendel­kezésre álló jövedelmek hiá­nyára hivatkozva teljesen figyelmen kivul hagyta a munkaalkalmak létesítésére tett ígéreteit és megszegte Ígéretét a fegyverkezési költ­ségeknek legalább hét billió­val való csökkentésére, és a lakosság tizmilliói szamára múlhatatlanul szükséges és kívánatos nemzeti egészség- ügyi szolgálat finanszírozá­sára, addig bőven talált pénzt a hadiköltségvetésnek 9.3 százalékkal való emelésére. Reakciós a költségvetés abból a szempontból is, hogy mily forrásokból ter­vezi az elnök az 500 billió dollár előteremtését. Csak­nem kétharmad részét egyé­ni adókból, amelyeknek túl­nyomó hányadát a legcse­kélyebb jövedelmű dolgozok zsebeiből szedik össze adó formájában. A gazdagok, a rendelkezésükre álló adó­szakértők segítségével, ké­pesek az adózás túlnyomó része alól kibújni. Az ameri­kai üzleti világ mindössze 13 százalékkal járul hozza a jövedelmek elŐteremtese- hez, az egyéni adófizetők 66 százalékával szemben. Ha tekinjetbe vesszük, hogy a bankok a költségvetésből 40 billió dollárt kapnak * vissza kölcsönkamat formá­jában, akkor azt mondhat­juk, hogy a költségvetés csaknem teljes terhet a nép viseli. A nagytőke a normá­lis üzleti haszon mellett, a hadi célokra költött 125 billióból fantasztikus extra­profitot kovácsol magának. A monopolisták ezer és egy módját fogják keresni és találni annak, hogy a nép ne értse meg, mi mind- den van ebben a költségve­tésben elrejtve. Hogy az egyszerűen meghosszabbítja tíz millió munkanélküli ame­rikai agóniáját, hogy állandó­sítja a szegénység színvona­la alatt élő 70 millió ameri­kai reménytelen es kilatas- talan helyzetet, hogy mélyíti a munkában elhelyezkedni képtelen fiatalság, különösen a kisebbségi, fekete,portori- kói, mexikói fiatalság elke­seredését, mélyítve ezzel a nagyvárosok nyomornegye­deiben felhalmozódott es egy­re súlyosabbá való fészült- séget. Nem veletlen,hogy ponto­san a költségvetés benyújtá­sa napján mutatta be a leg­nagyobb TV-hálózat, a CBS a “Simas Kudirka disszidálá­sa” cimíi szovjet- és szocia­lista ellenes uszító filmet, amelyhez hasonlót a hideg­háború legsúlyosabb eszten­dői óta nem produkáltak. így akarják elterelni a nép figyelmét helyzetük megis­merésétől. Ahhoz, hogy a költseg­i > i vetes ervenyre jusson, ter­mészetesen a kepviselóhaz- nak el kell azt fogadnia. A nepnek tehát még van alkalma megakadályozni es lényeges változtatásokat ész­folytatás a 3. oldalon) WHERE IT COMES FROM ' . ' . ' -V. ' \- } ^ WHERE IT GOES

Next

/
Thumbnails
Contents