Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-22 / 25. szám

Thursday, June 22. 1978. Ács Gedeon krónikája 13 KÖTET A MÚLT SZAZAD! AMERIKÁRÓL fii * Kilencven evvel ezelőtt halt meg; Acs Gedeon, a Dráva menti kis falu,Csuza református lelkesze, a múlt századi Amerika magyar krónikása. Az 1848-49 -es szabadságharc után Amerikába kivándorolt magyarok között olyan kimagasló egyé­niségek vannak, mint a kiváló tudós-fölfedezo Xantus János, az argentin hadsereg modernizálását megszervező Czetz János es az amerikai nemzeti hÖsse' lett Szeged-alsóvárosi születésű Stahel Szám- wald Gyula. Ács Gedeon sorsa sokkal szerényebben alakult. Apja református lelkész volt, aki 1819-ben született fiát előbb Kecskeméten, majd Debrecenben járatta teológiára. Iskolái végeztevei Acs Gedeon az also- baranyai Laskón lett lelkész. Örömmel fogadja az 1848-as márciusi forradal­mat, a szabadságharc kitörésékor pedig lelkesen buzdít a haza védelmére. Emiatt az osztrákok be- börtönzik. 1849 augusztusában átszókik a Dunán es Orsovánál csatlakozik a menekültek táborához. Velük együtt kerül Bulgárián át Törökországba, majd 1851 őszen az Amerikai Egyesült Államokba. 4000 TELEIRT OLDAL Ó nem indult fölfedező útra, mint Xantus: kint tartózkodásának közel tiz éve alatt végig a keleti partvidéken élt. A szabadversenyes kapitalizmus vi­rágkorát éli. Acs Gedeon naplója oldalain remek képét. fest erről az országról, a társadalmi prob­lémákról. Halala után a 13 kötetnyi följegyzes szétszóródott. Ebből 10 kötet ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, a közelmúltban pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került — vásárlás utján — a még hiányzó három kötet. Az összesen mintegy 4000 oldal, sűrűn teleirt, korabeli ujsagki- vágasokkal, kepekkel bőven illusztrált kézirat gaz­dag lehetőséget kínál főleg a történészek, bizonyos részéi pedig az irodalomtörténészek es a néprajz­kutatók számára. * ^ Acs Gedeon nagyon világosán ismerte föl az ame­rikai társadalom legfőbb problémáit, az északi kapi­talizmus es a deli rabszolgatartö ültetvények közti ellentmondást. TUDÓSÍTÁS JOHN BROWN KIVÉGZÉSÉRŐL Nem veletlen, hogy az 1850-es évek vége felé a rabszolgasag kérdésé mind gyakrabban bukkan elő a naplóban. Hiszen az amerikai társadalom is ebben az időben jut el a végső pontra, amely nagy ameri­kai polgárháború kirobbanásához vezet. A kéziratot olvasva érzékelhetjük, hogy válik a feszültség mind érezhetőbbé. Beszámol a rabszolgatartók ellen föl­kelt John Brown sorsáról is. “John Brownt, a Har­pers Ferryi kurucok vezeret tegnap delben akasztot­tak föl. Bátrán, szilárdul s nemesen viselte magat a végső percig. Papot nem akart használni, mert ám­bár igen buzgó presbyteri volt, azt hitte, a rabszol­gaságot helyeslő pap nem Tezus vallasanak papja. Sigáza volt... A többi osszeeskudtet még nem akasz­tották föl s jól tennék, ha megkegyelmeznének ne­kik”. Az elmaradott feudális államból erkezett ember örömével szól a demokratikus amerikai alkotmány­ról, a szabad választásokról. Ugyanakkor beszámol a New York-i nyomornegyedekről, a gyakori tüz­esetekről, amelyek azért követelnek oly sok áldoza­tot, mert a magasabb haszon miatt a tulajdonosok összezsúfoljak a házakat, és tüzlétrával sem látják el. NAPRAKÉSZ TÁJÉKOZOTTSÁG Több, az 1850-es években Magyarorszagrol meg­jelent angol nyelvű könyvről is ir. Nagyon sok újsá­got, főleg napilapot olvas, az egesz USA-ra kiterjedő ismereteit, politikai tájékozottságát ezek réven sze­rezte. Naplójában megkülönböztetett figyelmet szen­tel az európai eseményeknek, nem utolso sorban azért, mert heves honvágy gyótri. Amerikai ismerő­sei között sok ismert irot es költőt találunk, igy például R.W. Emersont, G.L. Stearnst, T. Parkért, H. Beecher Stowe-t, W. Irvinget.stb. A magyar emigráció számos tagjával tart kapcso­latot. jó barátság fűzi Kossuth testvéréhez, Zsulavskynehoz, de eljárt Pulszkyekhoz is. Nagy tisztelője volt Széchenyinek, halálhire megrenditi. Bár a bulgáriai és törökországi tartózkodásuk alatt Kossuth közvetlen környezetében tartózkodott és Kossuth-tal személyesen kapcsolatban áll, szinte soha nem ir róla. Többszöri próbálkozás után végre 1861-ben en­gedélyezi a becsi udvar, hogy hazatérhessen. Több hónapos utazás után Németországon keresztül érke­zett haza. Rövid pesti tartózkodás után hazatér Also-Baranyaba. Ekkor kerül Csúzára lelkésznek es haláláig ott is marad. Följegyzései őrzik emleket, egy nagy műveltségű, humanista gondolatait és a korabeli Amerika olvasmányos, szellemes — de min­denképpen igaz leírását. EÖTVÖS JUBILEUM Alapitasanak 125. évfordulóját ünnepli jovore a budapesti Eötvös József Gimnázium. Az erre az al­kalomra alakult jubileumi rendező bizottság nagy­szabású eseménysorozatot készít elő. Az Öregdiá­kok találkozóját novemberben az Erkel Színházban tartják. A rendező bizottság több mint 6000 eloze-. tes értesítést küldött szét az egykori diákoknak, s közülük eddig 1700 jelezte részvételi szándékát. Európa szinte minden államából érkeztek vála­szok, más világrészekből pedig eddig Vietnamból, Ausztráliából, Kanadából, az USA-ból. Sorra érkeznek a 125 éves iskola tárgyi emlekei, gyarapodik a megnyíló iskolatörteneti kiállítás anya­ga. Gyűlnek a volt Eötvös-diákok által irt tudomá­nyos könyvek, grafikák, kitüntetések, sportérmek, fényképek. A kiállítás — a későbbi iskolamuzeum — legértékesebb darabjai közé tartozik majd a Munká­csy Mihály magánvizsgaját tanúsító eredeti jegyző­könyv, az öregdiákok 1874-ból szármázó sapka- jelvénye es a kis tablók sora. , MOST KAPHATÓ ! Bati—Véges: Angol nyelvkönyv 468 oldalon angol-magyar és magyar-angöl szójegyzékkel Ara $ 4.50 es 50 cent postaköltség ff J'*‘ I Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th Street New York, N.Y 10003 VSA mezőgazdasági miniszter látogatása Magyarországon / fi Robert Bergland, az Egyesült Államok mezo- gazdasagi minisztere több napos látogatáson volt Magyarországon. Május 22.-en sajtótájékoztatót tartott. “Versenyképes es termékeny a mezőgazda­ság azokban a szocialista országokban, amelyeket láttam”, mondta többek között. Említést tett a Szovjetunióban és Lengyelországban nyert tapasz­talatairól. Magyarországon — mondta — tanulmá­nyozza a mezőgazdasági termelest es ezzel kapcso­latosan a két ország közötti mezőgazdasagi kereske­delem és a kooperáció, valamint a tudományos-mu- szaki együttműködés fejlesztésének lehetősegeit. Megjegyezte, hogy a magyarországi (bábolnai) ku­koricatermesztést egesz Európában a legjobbnak ta­lálta hasonló éghajlati viszonyok alatt. Elmondta, hogy a magyar arukról jo velemennyel vannak Amerikaban es nemcsak a külkereskedelmi forga­lomban szereplő termények köre es választéka bő­vülhet, gépi berendezések közös gyártásáról is tár­gyalnak a magyar szakemberekA.z amerikai Steiger, céggel már eddig is együtt dolgoztak és rövidesen idelátogatnak a Harvester gyár és a John Deer gyár vezetői tárgyalásokra. •ó ÚJ SZABADTÉRI MOZI FAT ATOMFÖinVAROM A Balaton-part legszebb filmszínházát építették fel Balatonföldváron. A ragasztott favázas szerke­zetű tetőszerkezet a hagyományos építési módnál gyorsabban és olcsóbban készült el. Úttörővasút Debrecenben Szép ajándékot kaptak május l.-re a debreceni gyerekek. Átadták a. szép uttőrővasutat a négy esztendővel ezelőtt megszűntetett keskenyváganyu “Zsuzsi” vonat helyén. A várostól csaknem 17 kilo­méteres pályán — a debreceni erdős pusztákon, ki­rándulóhelyeken keresztül — vezet a kisvasút útja. Az uj debreceni uttőrővasutat Pullai Árpád közle­kedés- és postaugyi miniszter avatta fel. Az avatá­son részt vett Kallai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Debrecen országgyű­lési képviselője, Sikula György, a megyei párt- bizottság első titkára es Szűcs Istvánne, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára is. TERJESSZE LAPUNKAT-óhaza— ____7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents