Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-15 / 24. szám
NYUGAT EMLÉKMÚZEUM Az eisä szerkesztők: Ignotus és Osvat Ernő, az írók: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Ady Endre, Juhasz Gyula, Tóth Árpád, Hatvány Lajos, Schöpflin Aladar, Nagy Lajos es Tersánszky Józsi Jenő fotográfiai a falakon, a Nyugat borbe kötött évfolyamai es az első nagyertéku, “hires-hirhedt” kiadványai a könyvszekrényekben. Hala a korabeli technikának — a kiállítás magnetofonjából Móricz es Szabó Lőrinc hangját hallhatjuk. A Nyugat Irodalmi Emlékmúzeum az elmúlt esztendő decembereben fogadta első látogatóit a budai Varosmajor utca 48. szám alatt. A vendégkönyv tanusaga szerint azóta már többezer irodalomszerető es érdeklődő látogatta a termeket. A Nyugat a századelejei magyar szellemi élet megújulásának egyik legjelentősebb színhelye volt. Az 1908-ban megjelenő első számától kezdve vonzotta a fény es tehetsegeket. Már az első évfolyam során külön szamot szenteltek Ady Endre költői zsenijenek. A kiállított emlékek között nem egy, a költő kézírásában papirra vetett vers tekinthető meg. A Föl-foldobott kő tollal Írott kéziratán Ady javításai is láthatok, amely a kutatók szerint 1909. julius 16.-án irodott. A tárlókban olvashatok azok a pocskondiázó kritikák is, amelyek a Nyugat demokratikus és radikális eszméit képviselő szerzők ellen irányulták. Megtekinthetők a Nyugat könyvkiadója által nyomtatott müvek, köztük Móricz Hét krajcár-ja, Sárarany és az 1919-ben Írott Népszavazás a földreformról első kiadványa. Az 1920-as evekben, a forradalmi időszak elmúltával a Nyugat íróinak többségé eltávolodott a politikai, társadalmi küzdelmektől, helyűkre felzárkózott az úgynevezett második nemzedék. A folyóirat 1925-Ös novellapalyázatát egy vidéki orvos nyerte: Németh László, Horváthn'e meghal című müvével. Ebben az időszakban lesz a Nyugat vezető munkatársa Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Gelléri Andor Endre is. Osvát Ernő halála után Móricz, Babits és Gellert Oszkár neve kerül a fejléc ala, a szerkesztők helyére. A kiállításon megtekinthető a lap egyik példányának címoldala, amelyre Babits ceruzával irt nyomdai utasításokat a technikai szerkesztő száI mara. A harmincas evekben a Nyugat fokozódó erővel fordul szembe a háborús törekvésekkel. Ezt a szellemi ellenállást reprezentálja az 1934-es’háboruelle- nes cikksorozat, Babits Jónás könyve. A lapnak ezt az irányvonalat erősiti a harmadik irói nemzedék feliepése is. Ekkor jelentkeznek müveikkel Radnóti Miklós, Bálint György, Vas István, Weöres Sándor es tarsai. Az emlékmúzeum kiállítása az események sorrendjében követi nyomon a lap szerkesztőinek, Íróinak, publicistáinak es kritikusainak munkásságát, egészen 1945-ig, Babits Mihály haláláig. Később már nem jelenhetett meg a Nyugat szellemi utódjául az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag amely a korabeli haladó magyar irodalom legjava termesének nyújtott helyet hasábjain. 1944-ben, az ország német megszállásának időszakában ezt a folyóiratot is betiltották. A Nyugat a megujhodó magyar zenei életet is figyelemmel kiserte, pártolta Bartók és Kodály zenei munkásságát. De a képzőművészetek sem estek ki a folyóirat művészeti látómezejéből. Aktív támogatásra találtak a korszerű képzőművészeti törekvések is: Rippl-Rónai, Kernstok Károly, Kmetty Gyula és mások. Ezért l<aptak helyet ebben az emlékmúzeumban azok a festmények és szobrok, amelyeket a “nagy Nyugatosok” egyénisége ihletett. A Nyugat Irodalmi Emlékmúzeumban a Petőfi Irodalmi Muzeum egy-másfél evente uj kiállításokat kíván rendezni. Az elkövetkezendő időszakban itt mutatják majd be a Nyugat Íróinak emléktárgyait és váltakozó kiállításokat terveznek egy-egy iró, vagy irói csoportosulás tevékenységének bemutatásara. Lintner Sándor A győri Széchenyi patika Senkinek sem kívánjuk, hogy óhazai látogatásakor városnéző séta közben gyógyszertárat kelljen keresnie. A látnivalókban és műemlékekben gazdag, helyenként középkori hangulatot arasztó győri belvárosban barangolóknak mégis azt tanácsoljuk, hogy semmiképpen se mulasszak el a Széchenyi patika megtekintését. Az okosan tervezett városfelfedezo ut amúgy is erre vezet, mert “semmit sem lat” Győrből, aki nem megy el a Köztársaság térre, onnan pedig már csak egy rövid séta a Széchenyi tér. A múzeumokat bújok sem kerülhetik el a teret, mert a patikával átellenben áll a Xantus Janos Muzeum épülete. Egy érdekesség a kuriózumot keresőknek is: a ter a középkori Győr piaca, szinielő- adasok es nepgyűlések színhelye es vesztőhely is volt, egyik sarkában hullott le a hóhér bárdjátol a lőcsei feher asszony, Gheczy Julianna feje. Győr akkori főtérén 1627-ben kaptak telket a jezsuiták. Öle építettek a kéttornyú templomot, később a rendhazat, ovek volt a patika is. A jezsuita rend feloszlatása után a patika többször csereit helyet es gazdát, eredeti helyere, a mai bences rendház épületébe,csak 1971-ben került vissza, s az ország talán legszebb, működő muzeumpatikája lett. A megmaradt és megmentett értékek között itt látható két rokokó gyógyszeres szekreüy , amelyet egy-egy koronás mór tart, I. Rákóczi György mozsarát, amelyet a család ajándékozott a jezsuitáknak, es felsorolhatatlan sokasagu orvostorteneti, gyógyszerészeti dokumentum, emlék tárgy között a Petz Aladar győri sebesz áltál hasznait gyomor- varro gépet. A patika helyiségeinek művészeti értekei külön- figyelmet érdemelnek. Az officina stukkókkal díszített oldalfalai es mennyezete, valamint a meny- nyezeten levő freskók egyedivé teszik a patikát. A díszítés 1697-ben készült, s stukkók a négy évszakot jelképezik, a barokk mennyezet freskói pedig az akkoriban használatos gyógynövények közül ábrázolnák negyet. A patika ma is működik, a gyógyszerészek többsége alkalmi idegenvezető is és szívesen segít eligazodni a sokféle látnivaló között. — Megkezdődött Keszthelyen a fiatal zeneművészek nemzetközi seregszemléje, az Interforum ‘78. A Leningrád, Párizs, London, Lisszabon es Berlin ismert zenekritikusainak, impresszárióinak részvételével lezajló zenei esemenyen az idén 18 ország fiatal művészei veszitek részt. BÉLYEGGYŰJTŐKNE Sántar István rovati | Az Argentínában tartott Labdarugó Világbajnokság alkalmából a Magvar Posta május 15.-én 8 bélyegből álló sorozatot adott ki 16 Ft. értékben, valamint egy Emléklapot 20 Ft. értékben. A bélyegeket Kékesi László tervezte. Jeleneteket ábrázolnák az első 8 elömérközésböl a következő államok között: NSZK—Lengyelország, Magyarorszag—Argentína, Franciaország—Olaszország, T unézia—Mexikó, Svédország—Brazília, Spanyolország—Ausztria, Peru— Skócia, Irán—Hollandia. I. A* DA R i ■ GŐ Ví j,ÄG 8 ÁN O K SAC" e _______________óhaza____________________________ Thursday, June 15. 1978.
