Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15. 1978. LÁTOGATÁS BARANYÁBAN BUDA LEGMAGASABB ÉPÜLETE LESZ irta: FODOR ERNA Az ősi főtéren álló belvárosi plébániatemplom egykor Khasin pasa dzsámija volt ■ Magyarország legdélibb megyéjében a Mecsek hegység lejtőin elterülő Pécsre látogattunk el. A varos már a rómaiak előtt több ezer éves múltra tekinthetett vissza: kelta település, majd a rómaiak kora- ban a Duna menti Pannónia Valéria tartomány székhelye volt, Sopanae névén. Később az “ot templom” városának is neveztek. Az egymást váltó nemzedékek fáradthatatlan munkája ma mar virágzó 160.000 lakosú várossá fejlesztette.. ( Pécs változatos, szép kornyeku varos. Észak felől a Mecsek déli lejtője védi a zord északi klimahata- soktól és éghajlatát kellemes, szubmediterrán jellegűvé teszi, enyhe téllel, sok napsütéssel. Három kerülete van: az Ősi belváros, melyet a középkorban városfal övezett, itt ma is számos törökkori emlek található: a hajdani Gázi Khasim dzsámija, 22 méter magas félgömb kupolával, mely ma katolikus templom; rendkívül erde kés Jakovali Hasszán dzsámija, a közvetlenül mellette álló minarettel, egy nyolc- szögű mohammedán sirkápolna: Idrisz Baba tür- béje. A Dóm téren áll a hires négytornyu székesegyház. István király korában kezdték építeni, a IV. századból való temetőkápolna helyen. A mai templom szentélye, az altemplom és a három hajó az orgonakarzatig a XI. századból származik. A török uralom alatt előbb dzsáminak, majd iskolának, fegyvertárnak és gabonaraktárnak használták. A nagy- multu templom épségére a törökök is vigyázták, amit bizonyít, hogy a délnyugati tornyot, melyet 1631-ben villámcsapás megrongált, belgrádi Ahmed Aga — a toronyban látható felirat szerint —kijavíttatott es tetejébe fából minaretet építtetett A templom később is sok átalakításon ment keresztül, de a 60-as években végrehajtott restaurálás a templom szerkezetében es belső berendezésében nem változtatott. A teljes szépségében álló székesegyházban éppen misét szolgáltattak, amikor meglátogattuk. PÉCS IPARVÁROS Az ipar kialakulásának alapját Pécsett is az energiahordozók, illetve nyersanyagok közelléte, a Mecsek mélyének kincsei, valamint a megye mezógaz- dasaganak termékei alkotják. A gazdasag legfontosabb ága a bányászat. Ez a XVIII. század második feléig, főleg epitő- és útépítő kövek kitermelése volt. Valamivel később megindult a szénbányászát, ami ma is jelentős, mert a Mecsek hegységben van a kokszolható fekete kőszén. 1954-ben megindult az uránércbányászat, ami a varos fellenduleseben igen nagy szerepet játszott. A sok közül, egyik uj városnegyede. Uránváros néven ismeretes. Itt van a hires Zsolnay porcelángyár. 1852-ben alapítottak. Hírnevet különleges porcelánfajtájaval, az u.n. “eozin”-nal szerezte. A felszabadulás után a gyár bővült és ez idő szerint ipari,epületipari, háztartási es diszkeramia termékeket gyárt. A borgyár 60 borféleseget állít elő. Kesztyűgyára a világ minden részebe exportál. A városban van az Egyesült Izzó Villamossági Rt. egyik 1000 főnyi munkással dolgozó, “Sopiana” néven ismert fiokgyártelepe. Van sör-, bútor-, gáz-, tejfelgolgozó-, kenderfonó es ce- mentárugyár is. Emlitésreméltó a gyümölcs- es szőlőtermelés. A szőlőt meg a romaiak honosítottak meg, de ma is 1500 hektár körül van^a vidékén:sok mandula, gesztenye es füge is terem. PÉCS KULTURVAROS Pécs tudományos életét a Magyar Tudományos Akadémia helyi bizottsága szervezi és irányítja. Úgyszólván a honfoglalás óta nagyjelentőségű kulturális központ volt. Ot egyetem, illetve főiskola van a városban. Állam- és jogtudományi, valamint közgazdaságtudományi kar mellett van orvostudományi egyetem, műszaki, tanárképző es zeneművészeti főiskola. A diákok es tanulok szama meghaladja a 30.000-t. A város számos tudományos kutató- intézettel rendelkezik. 14 muzeum közül harmat meglátogattunk. A Zsolnay Múzeumot, ahol a világhírű gyár csodálatos termékeit kezdettől fogva bemutatják. Az egyik legújabb a Vasarely Muzeum. A Franciaországban élő, pécsi születésű hires művész 5 millió Ft. értékű munkáját adományozta szülővárosának. Csodálatos látványt nyújtott meg a Csontváry Muzeum. A Janus Pannonius Muzeum gyűjteménye Magyarország vidéki varosai közül a leggazdagabb. Pécs dicsekedhet Magyarország első nyilvános könyvtárával is, a Hampo' gyűjteménnyel. Ma 6 könyvtarban válogathat az olvasó. Szimfonikus zenekara, Liszt Ferenc kórusa es énekkara ápolja a zeneművészetet a zeneiskolán kívül. Van színháza, operaegyüttese es hires balettja. Sajtótermékei: egy tudományos, egy irodalmi és egy pedagógiai folyóirat, egy hetilap és egy napilap. Pecs a 19-20. század fordulóján a magyar munkásmozgalom egyik központjává vált. 1918-ban a bányászok csatlakoztak a pécsi gyalogezred lázadásához, amit a hadvezetőseg véres harcok árán tudott csak elfojtani. 1934-ben éhségsztrájkot folytattak a bányászok. Több sztrájkot szerveztek a fasiszta rendszer idejen. A Budafoki ut—Schönherz Zoltán u. sarkán épül a Budapesti Műszaki Egyetem 1064 fős kollégiuma. A 22 emeletes kollégium Buda legmagasabb épülete lesz. Felesége segített a hímzésnél ff O volt az utolsó szegedi papucsos Háromszáz műveletet végez húszféle anyaggal Néhány évtizede még 36 papucskészitö mestere volt Szegednek. Nemreg — ótvenevi munka után — nyugdíjba ment Rátkai Sándor, az utolsó is. Lakásán azonban munka közben találjuk: nyugdijpótlásként évi 100—120 pár papucsot még vállal. (Félszázadon at évről evre 1000—1000 pár papucs volt a normája^. — Valamikor a szegedi hetivásáron a Széchenyi tér jórészét a papucsosok sátrai uralták — emlékezik. — Vittek a menvecskék a papucsot, mindnek volt külön ünnepi, sétáló, táncoló, munkába járó papucsa. A kecses, kényelmes sarkú lábbeli felső részét cérnabársonyra hímeztük, s az egész kézimunkával készült. Úgy simult a lábra, altár a kesztyű. Ma mar nem viselik az asszonyok, ajándéktárgy lett, s már csak a népi együttesek táncosainakkelléke. Ötszáz papucsfat őriz,s örül, ha rányitnak, ha keresik meg a hírneves szalagos — pipacsos — kalászos, fordított varrasu papucsát. Tanulója nem volt, mindig magányosan dolgozott. Illetve felesége segített neki a felsőrész himzésénél. Felneveltek három fiút, mindhármán diplomások: közgazdász az egyik, mérnök a másik, tanár a harmadik. Mindegyikük elkert az édesapjától egy-egy szerszámot, s az Íróasztalán őrzi azt. Hiszen ezeknek a szerszámoknak köszönhetik a neveltetésüket. — Idejeben kell elkezdeni a munkát — mondja az öreg mester, jómaga 1925-tól öt évig volt inas és ma is minden napjat a háromlábú széken kezdi. Amit a kézéből kiad, az pontosan úgy készül, mint fél évszázada: minden páron háromszáz műveletet végez, s húszféle anyagot dolgoz bele. TERJESSZE LAPUNKAT! _ óhaza_ 7
