Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-11 / 19. szám

Thursday, May 11. 1978. óhaza A tápéi gyékényes Volt úgy, Hogy a föld meghálálta a befektetett energiát, a hajnali kelésért a napestig tartó munká­ért gazdag terméssel fizetett. Máskor rosszabb idők jöttek. A fold, a növények tikkadozva sóvárogták az enyhülést, a táplálékot jelentó eső után, ilyenkor a földművesnek télire nem jutott más, csak a korgó gyomor. Kellett hat a mellekes, nemi élelemre valót teremtő munka... Tápéra leginkább a gyékényesek faluja elnevezés illik. Szomszédban a nagyvaros, itt pedig, ahol fal falnak veti hátát, szinte egyetlen porta sincsen, amelyben nem lelhetnénk fel a fából összetákolt szerkezetet... Ezen készítik Tápé úgyeskezü embe­rei a gyékenyszonyegeket, a formás táskákat; csi­náljak gyermekkoruk óta. — Gyötrődtünk eleget a földdel — rágja meg a szavakat a hatvannyolc eves, ritkuló hajú Török Pál. Aztán hosszan hallgat, mintha azzal már mindent megmagyarázott volna. Göcsörtos ujjai gyakorlott mozdulatokkal sodorják a szalakat. jó idő telik el, mire újból megszólal. — Csinálom gyerekkorom óta, pedig sok baj van ezzel, ki sem lehet mondani, mennyi — mondja. A sarokban viharvert tűzhely asit, oldalt élénk, ez­rével sokszorosított, plakátszerü boritó, rajta ját­szadozó gyerekek. A gyékényszonyegekhez valót innen, a szegedi Fehértóról hozzák, s működik a faluban háziipari szövetkezet is, ahol felvásárolják a kész árukat. — Három családom van. Fiatalok. Nem érdekli mar őket az ilyesmi. Eljárnak a konzervgyárba. Ott nincs annyi veszodseg. Amikor eljön az ideje, befejezik a munkát... Más világ már az ővek. Újabb kotegekert megy az udvarra. Hosszú kar­jaival atnyalabolja, megrázza, s amint belep, a szo­ba sarkába dobja. — Csinálja itt mindenki a gyékényt, amióta az eszemet tudom — teszi hozzá, — pedig én nemigen vetődtem el e tájról, hacsak azt az időt nem számí­tom, amikor katona voltam. Szűkíti a szemeit, ezernyi ráncba fut az arca. Az udvarról szaporán siető lépések hallatszanak — az asszony érkezik haza. Nagyot csodálkozik, amint észrevesz minket. Nem érti, mi lehet erdekes a gyékenyszóvesben. A férjé melle ül. Kimért mozdu­latokkal adogatja a gyékény szalakat. — Van azért a gyékénynek kereslete — szólal meg hirtelen. — Igaz, sokan értik a módját a tetszetős táskák, a szép szőnyegek készítésének. Legtöbben persze melegágyakhoz csinálnak gyékénytakarokat; az szaporább, meg nem is kell annyira odafigyelni... Zavartan igazgatja ruháját, kendőjét, amikor mondjuk neki, hogy fényképét is készítünk. — ket­tőjükről. Elővesszük a gépet, mire ók mozdulatlan­ságba merevednek, rezzenéstelen mosollyal néznék egymásra. Egymás arcára vetik tekintetük, de pil­lantásaikban mégsem látják egymást, a fényképész masinájának objektive szinte észrevétlen mágnes­ként vonzza magához tekintetűk. Ez az élet Tápén. A föld, a termelőszövetkezet, a vállalkozó kedvueknek, a fiataloknak ott a varos, a hajnali — esti jövés-menés, az utazás. Meg aztán itt van a gyékény is, ami ma ugyanolyan mellekes, mint régen. Csak, amig akkor a korgo gyomor éhsé­gét akarták elűzni vele, ma inkább többet, mást kivannak — ami a jobb élethez, ami a kényelemhez kell. Kinek a televízió, kinek a porszívó, vagy eppen a hűtőszekrény. Újabb korok vívmányai, s egyben újabb korok követelményei. Virág Ferenc Adría-veieték Elkészült a magyar szakasz Befejeztek munkájukat az Adria Koolajvezetek magyar epitoi. A Siófoki Koolajvezetek-épito válla­lat szakemberei az országhatártól Káráig vonulo szakaszon dolgoztak. A magyarorszagi szakaszon a múlt év ószén kezdődött a vezetékfektetes. Ter­vek szerint év vegere olajszallitasra alkalmas lesz a teljes vezetek. „...őrölje meg a búzámat!”... Vali, a főmolnár “Megkérem a lisztesmolnart, őrölje meg a búzá­mat”... Es, ha a lisztes molnár már tiz éve főmolnar? Es szoknyát visel? Mert ilyen is van. Igaz,egyetlen az országban, Jászberényben a Gabonaforgalmi es Ma­lomipari Vállalatnál. Neve: Zsidó Valéria. Az Élel­miszeripari Kiváló Dolgozója, a vallalatnal is több­szőr kitüntettek. — 1960-ban érettségi után meosnak kerültem a vállalathoz — mondja. Sehogy sem tetszett. Sze­rettem volna továbbtanulni. De estire csak 22 eves kortól lehetett jelentkezni. Hogy addig is tanulhas­sak ^beiratkoztam a Malomipari Tedinikumba is. Két év alatt különbözetivel még kétféle szakképesí­tést szereztem a meglévő mellé. Később meghalt a főmolnárunk. Az igazgató es a személyzeti vezető felkért, vállaljam el a munkáját. így lettem fömolnár. Nem “női szakma” ez. Nagy a fizikai igénybevé­tel. Egy zsák súlya 50 kiló (régebben 84 kiló volt), Három műszakban, napi hat vagon a termeles,25 ember végzi az őrlést, zsákolást, szállítást. S a főnök- nő olykor maga is beáll közéjük. Napi 12-14 órát tóit a malomban. Időnként ejjel is bejár. Ellenőrizni. A lisztről mindent tud, a fáradt­ságot, úgy latszik, nem ismeri. .SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT 7 Sparing Károly f Ohazai tapasztalatok 1978 januárban (folytatás) Apostag kultúráját hirdeti az 1961-ben épített vízto­rony, melynek aluminium burkolatú gömbje ezüs­tösen fénylik a napsugárban. A vízvezeték a falu főutcáin több irányban vonul el a házsorok mellett es akik a cifra, divatos vasrácskeritésnel előbbre he­lyezik a viz bevezetései házukba, azok élvezhetik lakásukban a folyóvizet. Apostag kultúrájának szim­bóluma tehat a víztorony, mert a világ tudósai a vizfogyasztas mennyiségéből merik le az országok kulturszinvonalat, nem pedig arról, hogy mennyi alkoholt fogyasztanak! Van óvoda is 90 gyermek részére. Az óvoda ve­zetője, Balogh jánosne, volt szives bemutatni a szép, tiszta, világos, szőnyeggel bevont nagyterem­ben a sok játékkal körülvett szépen öltöztetett, egészséges gyermekeket. Szivet melengető érzés volt látni a kis emberpalántákat es hallani, amint “csokolom” szóval üdvözöltek kórusban, amikor a kedves óvónővel beleptem. A gyermekeket három csoportban öt óvónő gon­dozza. A háromevesek, csoportjában 30 gyermek van. A bölcsőde vezetői Sörös Antalné és Buda Mi- hályne, szép fiatal asszonyok, bemutatták az apró­ságokat, akiknek sikerült születésük időpontját jobban megválasztaniuk, mint nekünk, a régi világ­ban. A történelmi igazsághoz híven azonban meg kell jegyeznem, hogy a mi falunkban már 1916-ban volt egy óvoda. Apostagon ugyanis többszáz holdas földbirtokosok és üzletemberek is voltak, akiknek birtokai távol voltak a falutól, de társadalmi életük miatt a faluban laktak. így volt orvos es gyógyszer­tar, valamint óvoda is a faluban, melyet az akkori urak magatartásához viszonyítva demokratikusan vezettek, es ennek következtében a legszegényebb emberek gyermekeit is befogadták, feltéve, hogy rendesen, tisztán öltöztették őket es nem volt vala­milyen ragályos betegségük. Emlékszem rá, amikor az első világháborúban már annyi sebesült katona volt, hogy nem tudták őket elhelyezni és az óvódat nyitották meg részük­re. Feher véres tüli kötszerrel bebugyolált fejük, kezük, lábuk még most is szemem előtt van. Sajnos, mielőtt a katonák kiszorították az óvódásokat, a szegény szülök gyermekei mar kiszorultak, mert szüleiknek nem volt pénzük rendes ruhát venni ré­szükre és nem volt idejük tisztán tartani őket és az óvodába elvinni. Január 26.-án felkerestem Dér Lászlót, az Apos- tagi Dunamenti Termelőszövetkezet megnyerő mo­dorú, barátságos tanácselnökét, akivel az újonnan épült szép emeletes székházban beszélgettünk. Sür­gős elfoglaltsága eÖenére volt szives a Tsz életét rö­viden ismertetni. Amióta a Dunaegyháza Tsz egye­sült az Apostagi Tsz-szel, 14.000 katasztrális hol­don gazdálkodnak, 1900 taggal. Ezeknek 49 %-a jelenleg nyugdíjas. 1980-ra 54 %-a a dolgozóknak kerül nyugdijaskorba, ami azt jelenti, hogy ameny- nyire csak lehet, fokozni kell a mezőgazdaság gépe­sítését. 1977-ben 20.000 tonna krumplit 50Ö hektá­ron olajmagot termeltek. Juhállományuk 5000, ebből 2000 anyajuh; 680 szarvasmarhájuk van, eb­ből 300 fejős tehén, ezek naponta 3.500 liter tejet adnak. A környéken még mindig vannak kis magángaz­dálkodók, tanyás parasztok olyan területeken, ahol gépi erővel nem lehet, vagy nem kívánatos művelni a földet. (folytatjuk) I PÜSKI-CÓHVIN J I HUNGARIAN BOOKS. j V RECORDS* IKRA V A 1590 Sécöad Ave. (82-83 St. költ) A V New York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 f A Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er. A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKK A, Comtu- | * rist , Tuzex befizetohely. ft Látogassa meg boltunkat New Yorkban a " magyar negyed közepén. Postán is szállítunk » A a világ minden tajára. A f Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!

Next

/
Thumbnails
Contents