Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-04 / 18. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 4. 1978. Minden sejknek van egy álma Az Egyesült Arab Emírségek lakóinak van ma a New York-i Világbank statisztikája szerint a világon a második legmagasabb egy fore eso jövedelműk. Csak Kuvait lakói gazdagabbak ennél. A jólét külső jeleit nem lehet nem észrevenni. Az emírségekben minden második lakos gépkocsi- tulajdonos. Az autósüruseg nagyobb, mint az Egyesült Államokban. Adók nincsenek, az importáruk vamja az érték 3 százaléka. Az oktatás es az orvosi ellátás ingyenes. A fővárosban, Abu Dabhiban es Dubaiban az utca képét a bankok uralják. Az emírségekben több, mint 50 pénzintézet képviselteti magát. A szupermarketek árukínálata felveszi a versenyt a nyugatnémet bevásárlóközpontokéval. Az ékszerüzletek akár a zürichi Bahnhofstrassen is lehetnének. Pierre Cardin párizsi férfiszabónak Dubaiban két üzlete van. Az Egyesült Arab Emírségbe tömörült hét kis sejkseg sokfele szuperlativusszal dicsekedhet. Az emírségekben példátlan építési kedv dühöng. A sivatagot bebetonozzák. Azokat az oázisokat,amelyeket néhány évvel ezelőtt még csupán teveháton és több napi ut után lehetett elérni, ma mar bekapcsoltak az autópalya-hálozatba. Oteves épületeket lebontanak, mert ki kell térniük egy újabb meg nagyvo- nalűbb varosterve^es elől. Hónapok alatt hatalmas lakónegyedek bukkannak fel a sivatagból. A dubai sejk jelenleg azt az almát váltja valóra, hogy megépíttesse az arab világ legmagasabb épületet. A kikötő menti 39 emeletes felhőkarcoló 500 lakásból, es a Közép-Kelet legnagyobb kiállitoköz- pontjából all majd. Ebben az évben tervezik Dzsebel Ab kikötőjének befejezését. A 74 sólyával ez lesz az arab térség legnagyobb es legkorszerűbb berendezése. Nem messze tőle lesz az emírségek ötödik nemzetközi repülőtere, kapacitása évi 19 millió utas. A hét sejkség vetélkedő gondolkodásmódja és utánzási mániája már felülmúlhatatlan. Ha az egyik sejk repülőteret épit, akkor a szomszédja egy még nagyobbal főzi le. Amikor a dubai sejk szallodaha- jot vett, hogy növelje a hotelagyak számat, Sharja emirje két uszöhotelt létesített. Amikor Dubaiban múzeumot rendeztek be, Sharja azonnal utánozta, bár néhány régi kardon és puskán kivul nincs mit kiállítania. A sejkek kifejezett ónkózpontűsága mutatja, hogy még mindig nem nyugodtak bele abba, hogy kisebb hercegségeiket szövetségi államma lehet kovácsolni. Egy két évvel ezelőtti népszámláláskor kiderült, hogy az emírségeknek 650.000 lakosuk van. A nemzetiségek feltárása azonban a legnagyobb államtitok. A bennszülöttek mindenképpen kisebbségben vannak a külföldiekkel szemben. Az emírségeket politikailag és gazdaságilag Abu Dabhi uralja, amely az állam területének 90 százalékát foglalja el, s a legnagyobb olajtermelessel rendelkezik. Az emírségeket egy Legfelsőbb Tanacs kormányozza amelynek tagja a 7 sejk. Minden sejknek saját csapata van es ezt makacsul vonakodik alárendelni a szövetségi kormány főparancsnokságának. Úgy tűnik,nem sikerült kiirtani az ősregi törzsi gon- dolkodásmodot, amely szerint egy sejk fegyverek nélkül nem ér semmit. Az emírségekben ma uralkodó sejkek többsége nemregen még tevenyeregbol harcolt egymás ellen. A robbanásszerű fejlődés valószínűleg tűlzott követelményeket támaszt velük szemben. A kó'vetkezö nemzedéktől többet várhatunk. Ókét angol és amerikai egyetemeken képezték ki. KRILL HALASZAT TERJESSZE LAPUNKAT Toronygondok Párizsban A Párizsba érkező turisták éppúgy nem mulasztják el az Eiffel-torony meglátogatását, mint ahogy a Pisába látogatók sem kerülik el a ferde tornyot, s a Kairóba érkezők sem hagyják ki programjukból a közeü piramisok megtekintését. Turista idényben naponta 25 ezer ember fordul meg felvonóval vagy gyalogo- gosan a 7000 tonna su- lyű és 320.7 méter magas Eiffel-tornyon, melynek 18.000 részét 2.5 millió szegecs tartja össze. Mindezt állandóan marja az idő vasfoga. Két év múlva lejár a szerződés az Eiffel-torony Társaság es a tulajdonos, Párizs városi hatósaga kozott. Ezzel függ össze, hogy a javításokat es a kor- szerusiteseket mar jóval korábban abbahagytak. Ezek az óriási tornyon hatalmas összegeket emésztenek fel. Az acélszerkezetet minden hetedik evben ujrafestik, amihez 70 tonna különböző árnyalatú szürkesbarna festeket hasznainak el (alul világosabbat, fent sötétebbet.) Az Eiffel-torony állapota annyira leromlott, hogy felújításához 90 millió frankra lenne szükség. A társaság évi bevétele 29 millió, ebből 15 milliót utalnak át a varosnak. Ha Párizs nem hajlandó legalább 30 évre meghosszabbítani a szerződést, a Társaság további javításokat nem hajlandó eszközölni rajta. Az 1889-ben épített tornyot eredetileg 1910-ben kellett volna szétszedni. Eiffel ugyanis sajat maga fedezte a világkiállításra emelt torony építkezési költségeit (7 millió 799 ezer frankba került), s ennek fejében jogot szerzett a torony 20 éves üzleti kihasználására. A vállalkozó szellemű mérnök, aki tornyának harmadik emeletén lakott, mar egy even belül visszanyerte a befektetést. A távíró es a rádió elterjedése azonban arra késztette a varost, hogy a tornyot a 20 ev eltelte után ócskavas áraban megvásárolja, amely a továbbiakban adótoronyként működött. Most is itt van a párizsi rádió 165 tonna súlyú berendezése, továbbá egy rendőrségi adó. A torony egyébként műemléki oltalom alatt all. Tavaly 3.5 millió ember ment fel a toronyra, egyes hegymászók ezt egészen sajátos módon hajtottak végre. Eddig körülbelül négyszázan ugrottak le róla — ezt csak egyetlen nö élte túl. A torony további sorsa élénkén foglalkoztatja a közvéleményt. Az amerikai érdekesség-gyűjtők már tömegesen megrendelték a torony származási jelzéssel ellátott szegecseit, de a lebontás valószínűleg elmarad. Az Eiffel-torony a régi idők pótolhatatlan emlékműve, Párizs és Franciaország szimbóluma. Elpusztulhat ugyan, de ennek nem szabad bekövetkeznie. Az ausztráliai Canberra-ban 13 ország részvételével tartott konferencia egyez- menytervezetet dolgozott ki a nagy tengeri javak vedelmere. Az egyezmény “Az Antarktisz Tengereinek Élőlényei Védel - mere Ügyelő Bizottságot” hozna létre. A legfontosabb élőlény ezek között a krill A krill egy srimpfajta páncélos állat, a- mely protein ellátásunknak jelentős részét fogja alkotni a jövőben es amely óriási mennyiségben található Antarktisz tengereiben. A krill fó élelme az óriás kék bálnának, pingvineknek, fókáknak. A krill népességét 185-töl 1350 millió tonnáig becsülik. A Szovjetunió élelmiszeripara több készítményt állít elő krillböl: krill- vaj, krill-hurka; takarmány céljára is felhasználható, de legfontosabb haszna, a jövőben, emberi táplálék lesz. A konferencia a legközelebbi gyűlését 1979. szeptemberében Washingtonban tartja. ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA '■ , 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' < (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-84Í4 < 4 Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , * jMitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
