Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-04 / 18. szám
Amerikai indiánok koalíciója A Navaho törzs arizonai központjában, Window Rock községben, több mint 200 amerikai indián törzs képviselője háromnapos konferencián koalíciót alakított népük érdekeinek vedelmere. Az április 12.-én összeült konferencia valóságos haditanács volt, de nem indián hadi festékkel, tollas fej- disszel és dobveréssel, hanem a közeljövőre vonatkozó józanul megfontolt tervekkel. Történelmi jelentőségű volt ez a gyülekezet, amely elsősorban az indiánoknak nehéz küzdelmekkel elért eredményeivel szemben jelentkező u.n. visszahatás (backlash) ellen dolgozott ki terveket. Ez, az indiánok elleni mozgalom mar olyan mereteket ölt, hogy azt az indiánok fenyegető veszélynek tekintik a szuveréni- tásukért elkövetkező további bírósági harcokban. A konferencia második fontos kérdésé az indián tulajdonban lévő energiaforrások felhasznalasa. Körülbelül 20 rezerváción, nagy mennyisegű szenet es urániumot tartalmazó földek vannak az indiánok birtokában, ami lehetove tenne számukra, hogy anyagilag önállók legyenek. De az energia kifejlesztéséhez nagyvallalatokkal kellene üzleti összeköttetésbe lepniük. Az indiánok nem bíznak a nagy- vállalatokban, de a szövetségi kormányban sem, ahonnan a saját energiájuk kifejlesztéséhez szükséges szakértelmet es kiképzést megkaphatnak. A konferencián kimutatták az indiánok valóságos helyzetét. Arezervációkon lévő indiánok48 százaléka a nyomorszinvonalon aluli körülmények kozott él. A rezervációk lakásainak 55 százaléka színvonalon aluli, a gyermekek 58 százaléka nem fejezi be Wendell Chino, Mescalero apache indián vezet«? beszel a konferencián. a 8 eves elemi iskolát. Az átlagos munkanélküliség a rezervációkon több, mint 40 százalék és az amerikai indiánok várható élettartama 10 évvel kevesebb a fehérekének A konferencián kialakult uj csoportosulás nem külön szervezet, hanem a meglévő indián csoportok koordináló központja. A navahók kezdeményezésére összehívott konferencia jelentős lépest jelent az eddig széthúzó indiánok kozott az egyseg megteremtésében. Különösen fontos ez az ellenük irányuló “backlash” elleni további küzdelmekben. „ BOSSZANTÓ ÉLMÉNY Azoknak, akik csupán a N.Y. Central vasút igény- bevételével tudnak munkahelyükre eljutni (mint e sorok írójának is), napról napra újabb bosszantó élményben van részük. Mar többször irtunk arról, hogy a vonatfűlkeket télen hűtőszekrényként is lehetne használni, mig nyáron a hőség szinte kibírhatatlan, mert az ablakokat nem lehet kinyitni és a hűtőkészülék nem működik. A minap vonatunk újból úgy ingadozott a síneken, mint egy kis hajó nagy viharban a tengeren. Szinte “tengeri betegséget” lehet kapni ilyenkor es csak a csodával határos, hogy a kocsik eddig még nem hagytak el a síneket, bár ez a veszély állandóan fennáll. A pálya egyik ilyen szakaszához érkeztünk, amikor a kijárat felé haladva, a vonat ingadozása következtében a közeli fülke oldalához csapódtam és ott egy kiálló fémdarab szakadást okozott uj zakómon. • Nagyon bosszantott a dolog, de mit tehettem? Ha bírósági eljárást inditok a társaság ellen, az jo- néhany évig is elhúzódhat, közben bírósági kihallgatásokra kell járni, ami napokat vehet igénybe. A per esetleges megnyerése esetén is, en lennek a vesztes. Amikor e bosszantó élményt kővető napon kezembe vettem a N.Y. Times-ot, az üzleti rovatban azt olvastam, hogy a CONRAIL, a New York Central anyavallalata az elmúlt esztendőben 417.000 dollar bonuszt adott a vezető állásban lévő tisztviselőknek. Ez érthető is. Elvégre, hogyan is tudna Edward Jordan igazgató a nyomorúságos 220.000 dolláros évi fizetéséből megélni ebben az inflációs világban! Érthető tehát, hogy 46.000 dollár bonuszt kapott fizetésén felül. Meg vagy ötven magas tisztviselő kapta a 417.000 dollár többi részét. A Conra- il “csak” 366.6 millió dollár DEFICITTEL végezte az elmúlt évet, vagyis 366.6 millió dollárral több volt a kiadas, mint a bevetek Képzeljük el, hány dollár bonuszt kapnanak e vállalat vezetői, ha nem deficittel, hanem profittal végeznek az esztendőt? A Conrail vezetői most 1.3 milliard (1.300.000.000.00) dollárt kémek a kongresszustól, hogy jo munkájukat tovább folytathassak. Nincs pénz a vasúti pályák javítására, kényelmes vonatfulkek üzembe helyezésére, a megrongált mozdonyok karbantartására, stb. de az igazgatok es kollegáik magas bónuszara talalnak pénzt. ....g.....e WASHINGTON,DC. Fukuda, Tapán miniszterelnöke tárgyal Carter elnökkel. Tapán kereskedelmi mérlege 8.9 milliárd dollar többletet mutat az USA-val való árucsere révén. Ezt a problémát óhajtják megoldani. • DACCA. 70.000 muszlim menekült érkezett Bangla- deshbe, akik a burmai terror elöl kívánnak menedéket találni. A burmai kormány azt állítja, hogy a menekültek bengáliak, akik félték a bevándorlási vizsgálattól. WASHINGTON, D.C. A mezógazdasagi termekek ara áprilisban négy százalékkal emelkedett. REFORM 1. Alig hiszem, hogy újat mondok,amikor a “reform” szót úgy értelmezem, mint valamely fennálló kedvezőtlen, nem kívánatos körülmény megjavítását. Ebből következik, “reformista” az olyan személy, aki ilyen irányú javításokat hirdet és tevékenyen pártol, a társadalmi élet bármely terén, de leggyakrabban a gazdasági és politikai téren. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy reformokra nincs, foly-* tonosan es állandóan, szükség a társadalmi élet minden térén, oktatás, közegészség, stb., mert minden rendszer csak a gyakorlat folyamán mutatja ki fogyatékosságait. Tovabbpenve, “reformizmus” az az alapvető meggyőződés, és annak gyakorlata, mely szerint társadalmunk minden fogyatékosságát reformok utján ki lehet küszöbölni. Igen ám, de vannak különbségek reformok es reformok között. Vannak reformok, amelyek nem érintenek károsan senkit (eltekintve változásoktól rettegő megrögzött bürokratákat) es csak a közjót szolgáljak. De vannak olyan reformok, es ezekre óhajtom a figyelmet felhívni, amelyek csak olymódon hozhatók életre, hogy elvesznek valamit az egyiktől, amit a másiknak adnak. És itt van a bökkenő, Akitől a reform elvesz valamit, az nem hajlandó feladni azt, amije van, bármilyen ésszerű, vagy erkölcsi indokolás alapján. Amije van, ahhoz neki joga van! De ha jogról szolunk, minden társadalomnak korlátlan joga van megítélni, mi jogos es mi jogtalan, nemcsak filozófiai es erkölcsi, hanem valóságos gazdasági-politikai megfontolás alapján. Az emberiség történelme során társadalmak, és vele együtt erkölcsi fogalmak, gaz- dasagi-politikai viszonylatok változtak, és változni fognak a jövőben is. Minden változásban egyesek károsodnak, mások nyernek, és ez nem lehet másként. Regi tantétel az, hogy a természetben semmi sem olyan állandó, mint a változás. Idézhetjük a régi latin mondást is: tempóra mutantur et nos mutamur in illis (az idők változnak és mi is változunk azokkal). Ez egyike a termeszét legváltozhatat- lanabb törvényeinek. Aki ennek ellent akar állni, azt reakciósnak nevezzük, és haladónak aki aszerint cselekszik. Ennyi elvont elmefuttatás után térjünk vissza életünk valósagához, a fentemlitett “reformizmus’’-hoz. A reformizmus azt vallja, hogy mai társadalmunk minden igazságtalanságát, amelynek boviben vagyunk, ki lehet küszöbölni, de csakis békés, parlamentaris, fokozatos, lépésröl-lépésre való utón. De ezek az igazsagtalanságok mai társadalmunkban nem valami kis jelentőségű csekélységek, hanem kenyér es verejtek kérdéséi. Itt merül fel a fentemlitett károsodás és nyereség kérdésé. Országunk vagyonának zöme 5 % kezeben van, a 95 %- nak csak a maradék jut, és ez csökken ma napról- napra. Itt aztan most teljesen a politikai világba terelődünk. V. O. (folytatjuk) AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in Julv bv Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y.I0003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879» at the P.O. of _____________New York, N.Y. _________ Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre $ 15.. félévre . t 8.— Minden más "kiilfoldi országba egy évre $ 18,-félévrc $ 9.50 2 -----------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ__________________ Thu,ri,y, M,y 4.1978.
