Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-04 / 18. szám

Thursday, May 4. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO 3 “Szégyellem magam” North Miami Beach Skylake zsinagógájának rabbija, Dov Bidnick a zsinagóga előtt parkolt autójához erkezve nagy meglepetéssel latta Hitler nevét ráfestve gépkocsijára, Hitler névén kivul sok, más, közlésre nem alkalmas jelzőt is olvas­hatott autojan. “Szegyellem magam” — jajkiáltassal fogadta a kedvezőtlen látványt es fejcsóválva mondta: “Vajon kik követhettek el ezt a gyalazatot? 11 Két nappal az incidens előtt, Miami Beach közelében, isme­retlen tettesek behatoltak az Or Ólom nevű zsidó templomba, betörték az ablakokat, megrongáltak a padokat, horogkeresz­tet festettek a templom falára es több, mint 10.000 dollár kárt okoztak. Ted Sloan, a templom elnöke kijelentette: “Ez a vandaliz­mus igazolja, hogy a “Holocaust” nem mese volt, hanem való- sag”. Nemregen Chicagóban a Daley Center Plazán horogkeresz­tes jelvényes fasiszták fény es nappal rátámadtak egy polgárra, aki merte felemelni szavat a fasiszták garázdálkodása ellen. Mind a három bún elkövetése anélkül történt, hogy a ható­ságok bárkit is letartóztattak volna. A tény az, hogy a “Holocaust” tv-kozvetitese óta az amerikai fasiszták felfokoz­tak antiszemita ténykedéseiket és egyre nyíltabban terjesz­tik fajgyűlölő mérgükét. Ahelyett tehat, hogy az ország jóhiszemű, tisztességes pol­gárai, az embertársaik iránti tiszteletet erzó milliók levonnák a tanulságot a “Holocaust” elrettentő példájából es együtte­sen, hathatósan lépnének fel minden olyan megmozdulás lehe­tetlenné tetelere, mely — haszabad kezet kap, uj “Holocaust”- hoz vezethet — csak “szegyellem magam” felkiáltással adnak hangot véleményüknek; még olyanok is, akik közvetlen szen­vedő alanyai az újra felszínre került fasiszta garázdálkodásnak. Horogkeresztes fasiszta banda támadása. Ez nem Hitler-Nc metországban, 1940-ben történt, hanem a USA harmadik legnagyobb városában, Chicagóban. ELBOCSÁTOTTAK AZ IGAZSÁGÜGY MINISZTERT (folyt. 1. oldalról) nők kezdeményezésére felál- wa püspök azt allitja, hogy litott kormány valóban a nép erdeket szolgaija. Most kiderült, hogy az egész nem egyeb, mint szemfényvesz­tés”. Hove elbocsátása nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében. Követelik, hogy az Egyesült Afrikai Tanács követelje Hove visz- szahelyezéset. Abel Muzore­a döntés az o tudta es bele­egyezése nélkül történt. Hove viszont ragaszkodik azon alláspontiához, hogy a püspök, reszt vett a döntést hozó illésén és nem tiltako­zott az elbocsátás miatt. Hove menesztése minden bizonnyal meggyorsítja az uj Smith kormány csődjét. Tömegesen csatlakoznak az izraeli békemozgalomhoz IERUZSALEM, “Bekét Most!” — jelszóval ellátott plakátokat hordtak az izra­eli fiatalok ezrei a Jeruzsá- lem-Tel Aviv-i országúton. Egyike ez azon megnyil­vánulásoknak, melyekben a résztvevők tízezrei követe­lik, hogy a Be gin-kormány változtasson rógzött politi­káján, engedékenyebb állás­pontot fogadjon el a Jor­dan nyugati térségének ho- vatartozasa, valamint az uj izraeli települések kérdésé­ben. Az izraeli bekemozgalmat eredetileg 300 tartalékos katonatiszt kezdeményezte. Az eredeti békefelhivas kedvező visszhangra talált, főleg az ország fiataljai kö­rében. Több, mint 60.000-en Ír­tak alá a Begin miniszterel­nökhöz intézett átiratot, melyben követelik a kor­mány irányvonalának meg­változtatását a béke kérdé­sében. A bekemozgalom ki- terjedtségét bizonyítja, hogy az ortodox vallási kö­rök több, mint 300 vezetője csatlakozott a mozgalomhoz. “A torához kapcsolt el­kötelezettségünk nincs el­lentétben azzal — mondot­ták az ortodox vezetők — A kép felső része ábrázolja a bekét követelők egy csoportját. Az also részen láthatjuk azokat, akik túléltek az autóbuszuk­ba dobott bomba robbanását. Két nyugat-német fiatal meg­halt, többen megsebesültek. A békemozgalomhoz tartozók úgy vélik, hogy csupán köl­csönösen előnyős bekeszerződes vethet véget a terrortámadá­soknak. hogy komprommisszumok szomszédainkkal és békeben réven békét kössünk arab éljünk egymás mellett”. Forradalmi Katonai Tanács vette át a hatalmat Afganisztánban NEW DELHI, India főváro­sából erkezo jelentések arról számolnak be, hogy Forra­dalmi Katonai Tanács meg­döntötte Mohammad Daud elnök uralmat, átvette a ha­talmat es Nur Mohammad Tai akkit, a Kommunista Part első titkárát nevezte ki mind az ország elnöki, mind a miniszterelnöki tisztségbe. Ugyanezen forrásból ér­kező hírek azt is említik, hogy a Szovjetunió elismer­te az uj kormányt és diplo­máciai kapcsolat létesült a Két ország között. Abdul Kliadir, a légi haderő őr­nagya vezetesevel létrejött lazadas két napi harc után felállította az Afgán Népi Köztársaságot. A harcban Daud és család­tagjai elvesztették életüket. A jelentések szerint több SOVIET UNION PAKISTAN Kabul százán meghaltak es sokan megsebesültek. A rend helyreállt. Az uj kormány kijárási rendeletet léptetett eletbe. Daud 1973-ban döntötte meg Mohammad Zahir Shah uralmát, de nem foganatosí­tott olyan újítást, mely ki­emelte volna az ország 20 miibő lakosát a középkori elmaradottsagbol es szegény­ségből. WASHINGTON,DC. Mena- chem Begin, Izrael miniszterelnöke, az USA-ba érkezett ahol tárgyalásokat foly­tat Carter elnökkel a közép-keleti prob­lémákról . Mohammad- Daud

Next

/
Thumbnails
Contents