Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-27 / 17. szám

Thursday, April 27. 1978. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A Venus, a rejtélyek bolygója f Tiz eve, hogy a Venus—4 automatikus űrállo­más simán behatolt a “kék bolygó” légkörébe. A csil­lagászokat évszázadok óta izgató, rejtélyes “hajnal - csillag” feltárta titkainak, egy részét. Azután újabb próbálkozások következtek. Vajon ma már mindent tudunk erről az égitestről? Erről szól Vaszilij Mo­roznak, a fizikai és a matematikai tudományok doktorának a cikke. A Venus közvetlen környezetének a kutatásai a negyedik szovjet automatikus bolygokozi űrállo­más felbocsátásával indultak meg. Ezt meg két be­rendezés követte, amelyek pontosan olyanok vol­tak, mint a Venus—4; annak ellenére, hogy bizo­nyos műszaki jellemzőiket továbbfejlesztették. Vé­gül a Venus—9 és —10 űrállomások következtek, ezek mar minőségileg is uj kategóriát képviseltek. A leszállóberendezések megvalósították a sima landolást a bolygó felületén, es televíziós képét továbbítottak a Földre. A tudósok először a bolygo felületét pillantották meg. A teljes programban körülbelül 20 tudományos Idserlet szerepel. Az egyikben francia tudósok is reszt vettek, s egyes eredmények értelmezésében értékes segítséget nyújtottak az amerikai szakembe­rek. Mit kerestek es mit találtak a tudósok ennek a több eves programnak a teljesítése során? A Vénus a Föld legközelebbi bolygótestvére. Tö­mege négyötödé, átmérője pedig egyötöde boly­gónkénak. Bár közelebb van a Naphoz, alig kap több hot tőle, mint a Föld. Ez azzal magyarázható, hogy sűrű felhótakaró borítja. Az első kozmikus kutatá­sok megkezdéséig a tudósok azt feltételeztek, hogy éghajlata nem sokban különbözik a Földétől. Be­bizonyosodott, hogy ez nem igy van. 1957-től kezdve a rádióteleszkópok nagyon magas hőmér­sékleti értekeket mutattak ki a Vénus felszínén. Ezek 250—300 fok kórul mozogtak. Az automati­kus űrállomások még magasabb hőmérsékletet ész­leltek. Hogyan lehetséges az, hogy a Föld testvér- bolygoja ilyen forró? Különböző magyarázatok születtek a Venus fel­színének és alacsonyabb légrétegeinek a felmelege­déséről. A szovjet kutatások elsődleges feladata volt a légkör alapvető összetevőinek meghatározása, a hőmérséklet es a légnyomás mérése. Ezután annak a tisztázása vált esedékessé, hogy milyen mélyen hatolnak be a légkörbe a felhők által szétszórt napsugarak, tulajdonképpen milyen ez a rejtélyes felhótakaró, amelyen a legkisebb nyílás sem fedez­hető' fel? A légköri képződmények szoros kapcso­latban allnak a földtani folyamatokkal, ezért fontos volt tájékozódni a Vénus geológiai jellemzőiről is. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában a szovjet kutatók sikereket értek el, bár korai lenne még végsó következtetést levonni. Megállapították, hogy a Vénus légköre szén-dioxid, amely elnyeli az infra­vörös sugarakat. Ez az oka a magas hőmérséklet ki­alakulásának. A felszín közelében 470—480 fok meleg és 100 atmoszféra légnyomás tapasztalható. Egy kis vizpára alaposan megnehezíti az infravörös sugarak áthatolását a bolygó felhötakaróján. Ennek ellenére a felhók áltál szétszórt napsugarak mé­lyen bejutnak a légkörbe, és jelentős részük eléri a felszint. Ezzel magyarázható a légkor igen magas hő­mérsékleté. A jelenséget “üvegházi hatásnak” neve­zik. Az “üvegházi hatás” a Venuson 500 fok kiala­kulását is lehetóve teszi. A szovjet műholdak által szolgáltatott eredmények azt bizonyítják, hogy ép­pen az “üvegházi hatás” okozza a bolygó felszíné­nek a felmelegedeset. A magas hőmérseldet miatt csak a légkörben található viz, a felszínen nem. De a légkörben sem sok. íme igy magyarázhatjuk meg a légkör sajátos tulajdonságait, amelyet csaknem teljes mértekben szénsavas gázok alkotnak. A Vénuson ugyanúgy, mint a Földön: a bolygó belsejében lévő gazok ki- választódasaval alakult ki a légkör. A kiválasztódás gyorsasaga ugyancsak körülbelül egyforma volt a két égitesten. A Vénus belseje azonban vízben igen szegény. A Földön a viz feloldotta a szén-dioxidot es utána az űledekes kőzetekbe lekötötte. A Vénu­son ez nem történt meg. Ez az oka a két bolygó óri­ási légkori es hőmérsékleti eltéréseinek. A bolygóval kapcsolatban még sok rejtély vár megoldásra. A Vénus-kutatás olyan érdekes tervei latnak napvilágot a sajtóban, mint például a légkör­ben lebegő kutató léggömbök és a felszint vizsgáló önjáró berendezések előállítása. A Venus fizikai feltételeinek a sajátosságait — mint a már említett magas hőmérsékletet és légnyomást — figyelembe veve megállapíthatjuk, hogy óriási miiszaki nehézsé­gek közepette es pontos elemzest igényelve haladt előre a kutatás. A tundra Képünkön: Téli kép,a tundra deli részéből, a jel­legzetes rénszarvasszánkókkal. A Szovjetunió hatalmas, két kontinensre athű- zódó területének északi peremen, a Jeges-tenger partvidéken, egészen a sarkkörig húzódik az a te­rület, amelyet egyszerűen tundrának nevezünk. A tundra éghajlati területnek a klímáját a hosszú, sötét, zord tél és a rövid, világos, de ködös, hűvös nyár jellemzi. Igaz, ezt a nyarat mi legfejlebb ta­vasznak hívnánk, hiszen legmelegebb hónapjában is csak. plusz 8—10 Celsius-fokos a hőmérséklet, ami nálunk a március—áprilisnak felel meg. Nyáron, amikor a hó olvadni kezd, es a felszín kissé felenged, a tundra végeláthatatlan mocsárra változik. A tundra legészakibb tajain nincs összefüggő nö­vényzet, a sziklarepedésekben csak a zuzmó, a moha telepszik meg. Délebbre a renszarvaszuzmó és az izlandi zuzmó a leggyakoribb, de már megjelennek a fűfélék is. A mostoha életfeltételek ellenére a tundra állat­világa meglehetősen népes. A főszerepet a zord vi­szonyokhoz leginkább alkalmazkodó rénszarvas játssza, amely az itt élő népek legfontosabb házi­állata. New Yorki kulturhirek 'A HONFOGLALÁSOKRÓL KETTŐS HONFOGLALÁS " Dr. László Gyula budapesti regeszprofesszor eloadasa 1978 ÁPRILIS 29-en, szombaton délután 4 orakor ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN 220 E 76 Street (2. és 3. Ave. között) NEW YORK, N.Y. Belépődíj $ 3.­Jegyek kaphatok és telefonon megrendelhetők: PÚSKI—CORVIN könyvesbolt 1590 2. Ave. N.Y. New York, N.Y. (82. és 83. utcák kozott) Telefon: (212) 879-8893. BUDAPESTI LISZT FERENC ZENEKAR ES SCHIFF ANDRÁS NEW YORKBAN Május 4.-en, csütörtökön este 8 órakor első Íz­ben lep fel az Egyesült Államokban a budapesti Liszt Ferenc zenekar és Schiff András, fiatal zongo- ramüvesz,Vivaldi, Bach, Mozart és Bartók program­mal. A hangverseny a Carnegie Hallban lesz a Co­lumbia Artist Management rendezésében. Jegyek $ 2.50-tol $ 6.50-ig kaphatók a Carnegie Hallban. UKRÁN TÁNCCSOPORT NEW YORKBAN Az ukrán Dnipro Tánccsoport éri Szláv Nemzeti­ségi Táncünnepélyét május 6-án szombaton este 7.30 kezdettel tartja a Murry Bergtraum High School- ban. 411 Pearl St. New Yorkban (közel a Municipal Buildinghez), A Dnipro Tanccsoport tagjai hires szovjet művé­szek által koreografált táncokat mutatnak be, melye­ket a csoport tagjai Szovjet Ukrajnából hoztak. Né­hány szamot most mutatnak be először az Egyesült Államokban. A tánccsoport 50 éve áll fenn és több ízben fellépett már a Carnegie Hallban, Town Hall­ban, Damrosch Parkban, s másutt. Jegyek előre kaphatók 4.- dollárért. Esti telefonszám: (212) Gr 3-8421. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- val Ismert tény az, hogy az IKKA több, mint 25 éve megbízhatóan es eredményesen szolgaija azokat, a- kik Magyarországon kiviül élnek és ajándékot óhaj­tanak küldeni Magyarországon élő barátaiknak és rokonaiknak. Valótlanság, hogy az IKKA-ra nincs már szükség, sőt az IKKA hasznossága megnöveke­dett, mióta külön szolgalatokat is nyűjt. ' Az IKKA FÓügvnoksésie a Sobel Overseas Corn. 210 E 86 St. New York N.Y. 10028. Telefon: (212) 535-6490.

Next

/
Thumbnails
Contents