Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20. 1978. thin Mátyás király és Kolozsvár Kolozsvár legrégibb részét, a magyar királyság el­ső századában épült Ovárat, a legkönnyebben egy szűk utcácskán át (a mai Corvin Mátyás utcán) kö­zelíthetjük meg. Ebben a kis utcában áll egy gótikus ház, itt látta meg 1443. február 24.-en, Mátyás nap hajnalán, 3 óra 7 perckor, a nagy király a napvilágot. De adjuk at a szót Heltai Gáspárnál:, az 1575-ben megjelent hires Krónika a magyaroknak dolgairól szerzőjének, aki kolozsvári születési! léven, a helyi hagyományokat mindenki másnál jobban ismerhet­te: “...mert az Erzsébet asszony (Hunyadi Janosne, Szilágyi Erzsébet) akkor Kolozsvárott szállott vala, jővén Szilágyból, egy szölőmüves gazdag embemel, ki lakik vala az Óváriban... egy kőházban; es az ember szász vala. Annál marada szálláson az Erzsébet asz- szony a szülésnek utana egynihány esztendeigEs ott vittek a fiát, Mátyást legelőször is oskolába...” Nemcsak a Mátyás halála után évtizedekkel ké­sőbb élő Heltai tudta igy. Hasonlóképpen emléke­zett a Hunyadi János környezetéhez tartózó Andre­as Pannonius is, pedig ó jelen volt, amikor a Hunya- di-fiut Kolozsvárott a keresztvíz alá tartották. Az olvasót méltán meglepheti, hogy ilyen ponto­san ismerjük Mátyás király születésének dátumát. Hisz a régi múltból, amikor a személyi adatok re­gisztrálása mégnem volt szokásban, hasonló pontos­ságú adatokkal alig rendelkezünk. Nos, ennek az a magyarazata, hogy Mátyás király roppant bizalom­mal viseltetett a csillagjóslás, az asztrológia iránt, és csillagjósait igyekezett a lehető legpontosabban tudatni a horoszkóp készítéséhez szükséges szemé­lyi adatairól. Szerencsés veletlen, hogy a kutatok rábukkanhattak Mátyás egyik horoszkópjára. Ud­vari csillagásza, a lengyel származású ílkus Márton készítette neki ezt, igy az adatok hitelességeben nincs okunk kételkedni. Mátyás és Kolozsvár kapcsolata királlyá választá­sa után sem szakadt meg. Trónra kerülése után alig néhány hónappal gondolt már szülővárosával. Te­kintetbe véve “a hu szolgálatokat”, azaz hogy a va­ros segített az ő kiszabadításán fáradozó anyjanak, Szilágyi Erzsébetnek es nagybátyjának, Szilagyi Mihálynak, Kolozsvár minden korábbi kiváltságát megerősíti. Arra is felhatalmazta a varost: ne tartsa magát a városi kiváltságokkal esetleg ellenkező ren­delkezéseihez. Kolozsvár éppen Mátyás uralkodásának idejere a magyarországi vezető városok sorába emelkedik. Kereskedői Erdélyén kívül is, az ország távolabbi részéin adtak-vettek, es a kolozsvári vargak, szíj­gyártók, nyergesek munkáit országszerte ismerték. A szazad középére a varos lakossága 4—5000 lelek, a céhes iparból élők szama ennek mintegy a harma­da. Ez a réteg, ahogy gazdagodott, részt kért magá­nak a város vezetéséből. A mind ez ideig hatalom­ban lévő német származású patríciusok és a jórészt magyar céhpolgárok között nőttön nőtt a feszültség. Szilágyi Mihály, a fiatal 'ríraly melle választott kor­mányzó, a céhpolgárság érdekeit is figyelembe veve, 1458januárjában elrendelte, hogy a várost fele rész­ben nemetek, és fele részben magyarok igazgassák. Bírót évenként válasszanak és egyik évben magyar, másik evben német legyen a biró. Mátyás király szülőháza,Kos Karoly linóleummetszete. A súrlódások ezt követően sem szűntek meg. Utóbb Mátyásnak is közbe kellett avatkoznia, mi­vel a biróválasztas minden évben marakodássá fa­jult. “A királyok dicsőségé a népek sokaságában, az országok dísze és ereje a varosok gazdagságában és hatalmasságában van” — olvashatjuk Mátyás egyik oklevelében. Hosszú uralkodása alatt Kolozsvárról is többszőr megemlékezett. Számos irat tanúsítja, hogy ha csak tehette, orvosolta a város panaszait, segítette abban, hogy kiváltságait megvédelmezhesse a nemességgel szemben. Heltai tudósit arról, hogy miután “magyari ki­rállyá lön Mátyás, nagyon megajándékozó a gaz­dát”, akinek hazában született, és “jeles szabadság­gal meglátogatá ’.Es noha elsősorban Budán és kör­nyéken építtetett, Kolozsvárral sem feledkezett ej. 1486. novemberében az ó parancsára utalt ki a város a ferenceseknek a “Farkas utcában, a szabók tornya melletti helyen” egy kolostor építéséhez szükséges teret. Hamarosan elkezdődött az építkezés. A kolos­tor mar csak a király halala után készült el, és sze­rencsésen kiállta a századok viharát. Falai ma is hir­detik Mátyás akaratát a városban. Fennmaradt mel­lette a ház is, ahol a vajúdó Erzsébet asszony meg­szállott. Igaz, “az vasajtókon és az vastáblákon” nincs már ott a király címere, az aranygyíínís holló, miként volt Heltai idejében, de az emléktábla ma is tudatja, ki született egykor a szölőmüves gazdag szász házában. Teke Zsuzsa A HONFOGLALÁSOKRÓL KETTŐS HONFOGLALÁS " Dr. László Gyula budapesti regeszprofesszor eloadasa 1978 ÁPRILIS 29-en, szombaton délután 4 orakor ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN 220 E 76 Street (2. és 3. Ave. között) NEW YORK, N.Y. Belepodij $ 3.­Jegyek kaphatok és telefonon megrendelhetők: PÚSKI—CORVIN könyvesbolt 1590 2. Ave. N.Y. New York, N.Y. (82. és 83. utcák kozott) Telefon: (212) 879-8893. Dr Lászlí Gyula A magyar nép legeredetibb törzséből, a székely­ből való. Szülei falusi fóldm’úves-ivadekok voltak, mindketten a Farkasréti temetőben pihennek. Kop­jafájukat hazai mintára László Gyula faragta és maga mellé vette akkor meg kicsi fiat, hogy tanulja meg a faragast, hogy majd az apjáét o faraghassa meg. Édesapja tanitóembernek küzdötte fel magat, majd Pestre kerülvén, a Néprajzi Muzeum, utana pedig a Széchényi Könyvtár tisztviselője lett. Kiváló nép- rajzi gyűjtő is volt, fiát is erre nevelte. Édesanyja bibarcfalvi arvaleany volt es tiszta Urai alkat. Fiatal lánykorában két evet járt a sepsziszentgyórgyi ipar­rajz iskolába es valóban igen érzékenyen festett. Felesege, Vidre Maria is végezte a Képzőművészed Főiskolát es László Gyula szavai szerint “világszép miniaturákat” fest. Leányuk művészettörténész, fiuk építészmérnök, vejuk művészettörténész, me­nyük adjunktus. A falusi székely család egykor vágyott világa teljesedik ki ebben a környezetben. Otthonát a csodaszép népi tányérok diszitik, de nem láthatók a régi és újabb népdalaink, amelyek százszámra szunnyadnak László Gyulában, csak nagyneha kapnak hangra, ha valami miatt szomorú. De ezek is ellenőrzik munkájának emberi tisztaságát. Ami nem látható — benne fényesednek Európa múzeumainak remekművei, Európa hangverseny- termeinek tömör muzsikája. Ebben a látható és lát­hatatlan környezetben dolgozik László Gyula, aki — amikor egy televíziós kérdés során felelni kellett arra, hogy mit tart élete nagy ajándékának — egy­szer azt mondta: “tálán azt, hogy magyar az anya­nyelvem”. Erre nem véletlenül tértünk ki; mond­ják, hogy László Gyula a legnehezebb szakkérdése­ket is erthetóen, “a nép nyelven” mondja el es azt tartja, hogy a tiszta gondolat tiszta formát teremt magának. László Gyula, a régész, általában nem szívesen beszel sajat munkájáról. Első olyan könyve, amely­ben regészet-neprajz-nyelvészet együttesevei dolgo­zott, a honfoglaláskori magyar nyereg, a nyerges te­metkezés szokásainak felismerése volt. Majd ezt követte néhány év múlva monumentális müve — “A honfoglaló magyar nép élete” (1944). A magyar régészet és őstörténet tudósával nép­szerű könyvei es jó hire után élmény lesz a szemé­lyes találkozás mindenkinek, aki érdeklődik őstörté­netünk es honfoglalásunk iránt. MOLV4STAO Á LÁNOf ADO TOVABM •’ >;• móri! TAWifPff mfftw * *'* TAKACS LAJOS: ARANYBETÜK c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába erktzett magyarok életébe nyújt regény for­májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! ARA HÁROM DOLLAR Megrendelhető a Magyar Szó Ki adóhivatalában 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. 6____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents