Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-16 / 11. szám

Thursday, March 16. 1978. Majoros Tibor. Az öreg Csehó A gyereket el kell fogadni, akármikor jön is. A gyermek áldás, éltető erő. A gyermeknek örülni is szabad. Ki tudja már, örült-e annak idejen,jo tiz evvel ez­előtt Cselló Mihály, a homoki parasztember, a késéi áldásnak. Közel ballagott már a nyugdíjhoz, elta­posta régen délceg fiatalságának meg a hervadt virá­gát is, amikor megajandekozta az élet késéi örömé­vel, keservevei. Kinos küzdelmet vívott az idővel. Asszonyok dolgában is járatos volt, hiszen clete pár­jait hol az elet törvénye, hol más tájékbeli ember szólította el. — Hazudik a muzsikaszó — mondogatta magaban néhányszor, mikor ősz fejjel nekilátott, hogy életre táplálja újszülötteit. Mert, ha már kapott Őrömet, legyen az dupla. Két egészséges fiúgyermek tolako­dott a világra. Két kis vasék. Élniük kellett. Az anyjuk kezébe nem adhatták, mert szegény­nek korábban elhomályosodott az elmeje, s a szülés után még jobban beletébolyodott a dolgokba. A maga bajával sem birt. Nem maradt mas, mint Cseho Mihály, az ötven fele járó, elnehezedett testű parasztember előkeres­te a mosóteknőt, lehozta a padlásról az avas zsirbab- szappant, és szorított nekik helyet maga mellett a konyhában. Kitakarított, kimeszelt, és hazavitte az ikreket. El akarta vinni a gyerekeket az állam, mondván, beteg az anya, öreg az apa. Biztos jo helyet, szép környezetet Ígért a két emberpalántának, de a ho­moki ember ebbe nem ment bele. Konokabb es becsületesebb volt annál, minthogy az övéit másra bízza. — Emberre neveltem en mar egyet tisztessegesen. Pestet járt. Sotór ember lett a Laciból. A mostohá­nak is megbocsátottam, mikor becsapott, es elemel­te a spórolt pénzemét. — Ebből a két kicsiből is dol­gos embereket faragok. Hiszen a verem benne a csöpp kezekben. Az ekekapához, fejszéhez szokott kéz lassacskán ráállt a pelenkazásra. Tube fűzte esténként a petró­leumlámpa pislákolásánál a cérnát, ha veletlen le­szakadt a kising masnija. Befogta a sárgát ejjel is, ha anvatejért sirt az egyik, s dudlit dugott a másik szájába hajnali három óra tele is, ha az felriadt a ka- kasszora. S begyújtott újra a sparheltba, ha este az álmosság miatt megfeledkezett a tűzről, es meleg teaert sírtak a gyerekek. Szeme lattára nőttek örömei. Égy gyermekkel is van gond elég. nemhogy kettő­vel. Összkomfortos lakásban egyből ugrik a nvikka- nasra a fiatal anya. vagy az apa. s nem tette ezt más­képp a puszta maganyában küszködő ember se, pe­dig mar jo ötven ev nehéz, küzdelmes munkája zsibongott a tomporában, s a dereka sem úgy gör­bült, mint ahogy annak a rendje. A megfáradt test ilyenkor mar nehezebb, annál is inkább, mert pihe­nésre, gondozásra, melegre vágyik. Ilyen a kemenv fából faragott ember. Dacolt magaval, küzdött, kínlódott, mert előtte lebegett: embert nevelni belőlük. Ha már itt vannak, eletben tartani a két palántát. Talán még titkon fütvorészetx is Csehó Mihály; nem tudni, de feledett bút. kínlódást, szappanozta, áztatta, mosta a nagy lavórban a pelenkákat, gyere­keket. Kapaszkodott a késéi virágokba. Nem adta ki ókét a kezéből, járt értük többször a védőnő, szólt neki a hatóság is, de- ragaszkodott fiaihoz. Fogódzót talált bennük. — Majd, ha megnőnek, lesz nekem segítségem. Mégiscsak a magaménak gyűjtök. Lelte is örömet masaimkor nagyobbacskák let­tek. Eleven gyerekke pirosodott a Sándor meg a Miska. Alighogy bánni tudtak a gondolatokkal — mar hordták az apjuknak a gyujtóst. Rácsukták a jószágokra az olajtot, kukoricát morzsoltak a tyú­koknak. Telebeszelted' a napot. Telt is az gyorsan. Csehó Mihály észre se vette, hiszen alig nőttek ki a pólyából, máris ide ért az iskola. Elfelejtette még baját is, kórházi kés segitene csak rajta. De hát nincs idő! Fel évig vagy még to­vább is hova tegye az ikreket. Ki ken nekik lekváros kenyeret? Iskolába sem járhatnak egyedül. Vett nekik, ami kellett. Két egyforma táskát, biciklit, ruhát. A fejükre meg uj, pörgesz’elü kalapot, eppen olyat, amiért korábban sokszor megcsodáltak a járókelők a két gyereket, amikor az apjuk bevitte őket a faluba, es a kocsma előtt békésén üldögéltek a kocsiderekba dobott szalmán. Ilyenkor, ha heten­ként bement a boltba, két-három korsó sor vigabba tette az öregembert, de a gyermekeknek is jutott bőven csokoládé, játék. Szót is fogadott mind a kettő. Manapsag még tanyán is ritka, hogy vasárnap délutánonként kiall- jon a birkák mellé a gyerek. Tevét néz inkább. Sanyi meg Miska egész délután legeltettek a falkat. Megosztották testvériesen a téglalap alakú földcsí­kot, az egyikük a vasutig, a másikuk a düloutig szabta meg a maga határát. Meg nem voltak tízévesek, mire ki tudták fogni a lovat a hámból. Tudták azt is, melyik zsákból mennyi kupicával merítsenek tápot a maglóknak, meddig kell morzsolni kukoricával a kis kast, hogy a hizó is gömbólyódjon. És igy tovább, mindent megtanultak. Részben maguktól, javarészt az ap­juktól. — Lehet most már örömöd Miska — mondogat­ták az arravalók. - Felnőnek a gyerekek, kihúznak a bajból. Meglátod, villanyt, vizet vezetnek a tanyád­ba. Királvi sorod lesz. Még autóval is járhatsz, Csak operáltasd meg magad. — Megyek én, csak egy kicsit nagyobbak legye­nek, hogy rájuk bízzam a tanyat. Mert a tanva,az ott volt a homok kellős középén ugv, ahogv azt annak idején oda építette. Meg az első asszonynak csináltatta. Módosra úgy, ahogy egy j° gazdához illik, szép sárgára, hadd virítson. Mostanra már jócskán megkopott, akárcsak a gazdá­ja. meg a fiatalkori sarga kocsi. — Erre is költeni kell majd, nőnek a fiaim. Sok minden marad meg a gyerekek miatt, még a legfontosabb az egészség is. S az egyik nap hiába akart akármit is tenni Cseho Mihály, nem birt meg­birkózni a bajaval. Örökre megszűnt szenvedése, öröme. Belehalt fájdalmaiba. Azt mondjak, a sérv­műtét eletben tartotta volna meg jódarabig. Néha, ha elkódorog a gondolatom a sablonhazak paneljain túlra, mindig oda kanyarodik az öreg Cse­lló háza felé, amikor lassú, imbolvgós járásával két vesszőből font-garabollyal a karján, siet a megálló­hoz, es a kosárból két porge kalapos kisember nyúj­togatja a nyakát. 9 VB TOTO A Szülőföldünk Szerkesztősége es a Magyarok Világszövetsége TOTO pályázatot hirdet labdarugó szurkolók számara. Fodij: 2 hetes magyarországi tartózkodás, bele­értve az útiköltséget is a Magyar Radio es az MVSZ vendegeként. TOVÁBBI DIJAK, ILLETVE NYEREMÉNYEK: Futballabdák, dedikált sportfotok.köny­vek és hanglemezek! A játék résztvevői válaszoljanak igennel vagy nem­mel a következő ót kérdésre es válaszaikat a kérdé­sek sorrendjében adjak postára levelben, legkésőbb 1978 junius 1-ig. Cim: Szülőföldünk Szerkesztősége, Magyar Radio 1800. Budapest. KÉRDÉSEK: 1. / A legutóbbi buenos airesi Argentina-Magyarorszag mérkőzésen a házigazdák 5:l-re nyertek. Esik-e hat goi a junius 2-i argentin-magyaron? Igen? — Nem? 2. / Az olasz válogatott 31 éve nem győzte le a ma­gyar válogatottat. Megszakad-e Argentínában el­lenünk az olaszok nyeretlensegi sorozata? Igen? — Nem? 3. / Megvédi-e világbajnoki címet az NSZK? Igen? — Nem? 4. / játszik-e majd a magyar csapat Rosarioban? Igen? — Nem? 5. / Ezen a világbajnokságon először a VB-k történe­tében a szakemberek megválasztják a világbaj­nokság 3 legjobb labdarugóját. Lesz-e közöttük magyar játékos? Igen? — Nem? Azonos tartalmú megfejtések esetében a helyezé­sek sorrendjét nyilvános sorsoláson döntik el 1978. julius 11-én az “Egy kis hazai” előadásán a Főváro­si Operett Színházban. . A sorsolást a radio közvetíti. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- vaL r> i | Bizonyos idő óta egyes szemelvek, felhasz­nálva álnévén szereplő szervezeteket, leveleket küldöz »et ne1: r*s hamis információt terieszte­t , ne1-- az IKKA-val kapcsolatban. Ezek a szeme­ivel' es szervezetei- személyi es önző celhcf próbálnák rossz hirt kelteni az IKKÁ-nak, Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 éve megbízhatóan es eredményesen szolgálja azo- kat, akik Magyarországon hívül élnék és aján­dékot óhajtanak küldeni Magyarországon éló barátaiknak es rokonaiknak. Valótlanság, hogv az IKKA-ra nincs mar szükség, sőt az IKKA hasznossága megnövekedett, mióta külön szol­galatokat is nyuit. Az IKKA Foügvnöl'sege a Sobel Overseas Corn. 210 E 86 St. New York N.Y. 10028. Telefon: (212) 535-6490. IQOLVASTAO A U0Vir ADO TOVAM MAS B TANÚIMAT MIAUI- AMERIKAI MAGYAR SZÓ-

Next

/
Thumbnails
Contents