Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-09 / 10. szám

i Thursday, March 9. 1978. óhaza A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM MAGYARORSZÁGON • r f . • TÓTH LÁSZLÓ igazgató, a Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekvedelmi Szakosztályának titkára előadást tartott a Magyar Szó Szerkesztósegeben. Előadásából kivonatokat közlünk: “Szeresd a gyermeket, öleld szivedre ót” (Móra Ferenc) Az árva, elhagyott, szegény, illetve védelemre szoruló gyermekek ugye Magyarországon is, mint Európa más országaiban, évszázadokon át nem volt állami feladat. A társadalom jótékonysági törekvé­seit sem szociális, sem jogi szempontból nem sza­bályozták. Az ilyen jellegű kezdeményezésekre az alkalom- szerűség volt a jellemzó, s a rászorulok kévés hánya­dat érintettek. Az első jelentős lépés 1901-ben a VIII. és XXI. törvénycikk megjelenésével kezdődött, amikor is az akkori tarthatatlan helyzetben megfogalmazastnyert a társadalom jogos igénye “a gyermek mentés” — elsősorban állami feladat és ezt 15 éves korig ter­jesztettek ki. Az állami gyermekvédelemről szóló törvények — a korábbiakhoz viszonyúvá — kétségtelen nagy fejlődést jelentettek az elhagyott, erkölcsi es anyagi veszélynek kitett gyermekek gondozása, nevelése terén. A kor társadalmi ellentmondásai miatt azonban a “lelenc” az “állami” gyermek elnevezese mögött mindig meghúzódott a lenézés is. Az állami gondozott gyermekek mintegy 85 %-a nevelőszülőknél nevelkedett. A gyermekeket első­sorban munkaerőnek tekintették es kevésbé gon­doskodtak a társadalmi felemelkedéset elősegítő oktatásról, képzésről. Igazat kell adnunk Szent-Gyórgyi Albertnek, aki 1945-ben az Országos Koznevelésügyi Tanacs ala­kuló ülésen a következőket mondotta: “De mit sem segít a múlton való sajnálkozás. Tekintetűnket a jövőbe kell, hogy vessük és a múlt a mai epito munka közepette csak annyiban fog­lalkoztathat bennünket, amennyiben tanulságul szol­gálhat a jövőre es amennyire benne meg jó köveket találunk új épületünkhöz, mert nem az a feladatunk, hogy mindent elvessünk, amit a múlt reánk ha­gyott.....” Dicseretere válik az uj demokratikus rendnek, hogy a múlt haladó hagyományait igyekezett fel­használni, az újjáépítés — ma már a szocialista pe­dagógia megteremtéséhez. A felszabadulás után legfontosabb feladat volt az elhagyott 60.000 gyermek azonnali megsegitese. A gyermek- és ifjuvedelmi tevékenység — szám­talan társadalmi támogatás mellett — teljes egészé­ben állami feladatta vált. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam azóta sajat szervei utján iránvitja, segíti a gyermekvedelmet, A feladatok megvalositásaban azonban támasz­kodik a társadalmi szervek munkájára is. A gyermek- és ifjuságvedelem jellegében es tar­talmában megváltozott. Céljai, társadalmunk köve - telmenyeinek megfelelően, a szocialista humaniz­mus alapjan alakultak ki. Gyozott az a felfogas, hogy a társadalom rendelkezésére álló anyagi és szellemi erők ösztönzésével, célszerű felhasználásá­val adjunk lehetőséget minden gyermeknek, hogy a szocialista neveles eredményeként dolgos, becsü­letes és müveit emberré válhasson. A Magyar Nepkoztarsasag társadalmi rendje sze­rint a gyermekek érdekeit szolgáló intézkedések és jogszabályok minden gyermekre megkülönböztetés nélkül érvényesek. Országunkban a gyermekekről való gondoskodás mar a születés előtt megkezdődik. A születést köve­tően — 1967 óta — a dolgozo anyák gyermekük három eves koráig gyermekgondozási segélyben részesülhetnek. Ezzel a nagyjelentőségű intézke­déssel lehetővé vált, hogy a gyermekek fejlődésének ebben a kenyes es fontos időszakában, mint több dolgozo anya személyesen törődjék kisgyermeke nevelésevei. Ezzel együtt jelentősen növekedett a bölcsődei, ovodai es iskolai, internátusi férőhelyek száma is. A korábbi párthatározatok, illetve az MSZMP XI. Kongresszusa részletesen megfogalmazták mind­azokat az intézkedéseket, amelyeket társadalmunk a csalad erdekeben tesz, mindenek előtt azért, hogy a csalad alkalmas legyen az ifjúság nevelésére. Az Országgyűlés 1974 áprilisában hagyta jóvá az uj Családjogi törvényt majd számos olyan jogsza­bály született, amely közvetlenül érinti a családokat. A fentiek alapjan született meg az allami gondos­kodás uj rendszere, mely gyermekközpontú es lehe­tőséget biztosit a differenciált segítségnyújtásra. Az uj rendelkezések alapján a társadalom többet juttat a családoknak, mint korábban es a csaladok segítségének módszerei is korszerűbbek. A korszerű rendelkezések lehetővé teszik, hogy a gyermek szülei szerető gondoskodása mellett nőj - jön fel. Ennél a kérdésnél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalomban végbement szocialista átalakulás nem hagyta érintetlenül a csaladokat sem. Az állami gondoskodás keretében felkaroljuk mindazokat a gyermekeket és ifjakat, akik vesze- lyeztetettek, vagy árvák, szociális helyzetük, illetve a család egészségügyi állapota miatt rászorulnak a társadalom támogatására. A múlttal ellentétben most van miből segíteni az ilyen gyermekeket. Ezekben az esetekben államunk es társadalmunk átvállalja a család nevelési funkcióját annak erdeke­ben, hogy biztosítani tudjuk személyiségük harmo­nikus fejlődését. Ezt a nagyon fontos pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi munkát segíti elő a több mint 120 állami nevelőotthon es a tucat* szám meglevő egészségügyi gyermekvédelmi intéz­ményhálózat és a nevelési tanácsadók. Ebben a sokrétű munkában a szakminisztériu­mok, helyi tanácsok, társadalmi szervezetek folya­matosan koordinálják az időszerű tennivalókat. Az iljuság nevelését segíti elő a Magyar Pedagógi­ai Társaság — 2000 tagja —, 23 szakosztálya és 19 vidéki tagozata is. Ebben az önkéntes társulásban a pedagógia kiemelkedő elméleti és gyakorlati szak­emberei mellett ott vannak azok is, akik a szocialis­ta nevelésügy iránt érdeklődést és felelősséget tanú­sítanak es vállalnak. A Magyar Pedagógiai Tarsasag tevékenységével biztosítja, hogy a gyermekvédelem a társadalmi ne- velömunka szerves része, mely egyben a családok vedelmet és boldogulását, és a szocialista társada­lom védelmet is elősegíti. 7 EURÓPAI IFTUSAGI KONFERENCIA (folytatás a 6. oldalról) függetlenül, az eddiginél jobb, szorosabb együttmű­ködéssel kell többet tenniük. Konkret javaslataik az általános enyhülés és biztonság megvalósítását szor­galmaztak, igy a haderócsokkentési tárgyalások foly­tatásába haditechnikát szolgáló gazdasági es kutató­munka visszaszofitását. Üdvözöltek az ENSZ május­ban sorra kerülő leszerelcsi kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakát. A Magyar Hírek | és a Magyarok | Világszövetsége fotópályázata ■ „HAZALÁTOGATTUNK” I “Az én Magyarországom” fotópályázat I I nagy sikerere való tekintettel, hazalátogató | | honfitársaink részére uj fotópályázatot hirde- | | tünk. Különösen szívesen várjuk azokat a fel- | | veteleket, amelyeket saját vagy szüleik,nagyszű- | | leik magyarországi szülővárosáról, sz'iilöfalujá- | | ről, családjuk szükebb pátriájáról készítenek. | A fekete-feher vagy színes felvételeket 1979. | | március 15-ig varjuk a Magyar Hírek, illetve a | ■ Magyarok Világsz'övetsege címere. Eredmény- | ■ hirdetés: 1979.augusztus 20. | Első dij: iznapos magyarországi tartózko- I ■ dás a Magyarok Világszövetsége vendégeként, I ■ szállodával, ellátással, útiköltséggel. Második dij: ötvenkötetes könyvtár. . I ■ Harmadik-tizedik dij: értékes könyvek, lerne- | ■ zek, népművészeti tárgyak. ■ Magyar Hirek Magyarok Világszövetsége 1905 Budapest P.O.B. 292. Hungary FELÚJÍTJÁK AZ EGRI MINARETET Egerben felújítják a torok minaretet. A 35 meter magas, karcsú műemléken az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei kicserélik az időjárás ál­tal megrongált meszkökockakat. A felújított mina­ret a nyár közepén már megszépülve fogadja láto­gatóit.

Next

/
Thumbnails
Contents