Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-12-22 / 49. szám
Thursday, Oec. 22. 1977. _i AMERIKAI MAGYAR SZÓ így volt ez több mint 300 évvel ezelőtt A tizenhetedik szazad elejen, amikor New York neve meg Uj Amszterdam volt es amikor a Chatham Square, Astor Place, Greenwich Village es Herald Square helyen farmok voltak, a holland Peter Mimiit 1626-ban megvette Manhattan Szigetet az indiánoktól. Röviddel azutan a Holland West India Társaság hajóján 11 fekete érkezett a szigetre. Manhattan földje azokban az időkben gazdag volt ősrégi fákban, földieperben, szederben. Vadlibák, vadpulykák, galambok es kacsak lakták a kornyéket. A közeli folyókban hemzsegtek a különböző fajtájú halak. Az osztrigák “oly nagyok voltak, hogy három darabra kellett azokat vágni” — irta barátjának egy hollandi az ohazaba. Az osztrigák héjából meszet készítettek, az erdő fáiból épit'o deszkákat és a mindenből található kövekből házakat epitettek. Az eredeti 11 fekete 18 éven át, mint rabszolga dolgozott a Holland West India Társaságnál. Idejük “Szörnyű” “Mint a sasok, úgy támadnak akis üzletemberekre New Yorkban a különböző ellenőrző hivatalok alkalmazottai. Egyik nap a tűzoltóság, másik nap az egészségügyi hivatal, a harmadik nap a Vásárlók Bizottságának ellenőre jelentkezik és nyiltan, vagy burkoltan tudomásunkra hozza, hogy megvesztegetést vár, mert különben...” Ezeket mondta Richard Ruskay etteremtulajdonos. Ruskay ur természetesen szinten nem tartozik azok köze, akik éttermüket tisztán tartják. O is egyike azon etteremtulajdonosoknak (szamuk százakra tehető), akiknek konyhájában számtalan féregre bukkantak, ahol a piszkos edényeket langyos vízben “tisztítják” az előirt forró viz helyett es ahol legyek lepik el azt a helyiseget, ahol az élelmet készítik. “Eddig nem szóltam, de most mar a helyzet olyan szörnyű, hogy kénytelen vagyok feltárni a valóságot” — mondta Mr. Ruskay. Az eredeti bűnt az etteremtulajdonosok követik el, amikor helyiségüket nem tartják tisztán. Ezt a bűnt használják ki a megvesztegetést követelő városi ellenőrök. Mindkét bún elkóvetesenek karat az ettemeket látogatok fizetik meg egészségűk rovására es a magas árakban. TERJESSZE LAPUNKAT letelte után kérvényeztek szabadságukat és valószínűleg legnagyobb meglepetésükre, kérésükét teljesítettek. Mivel a hollandok nem voltak hajlandók mezőgazdasággal foglalkozni, előnyben részesítették a kereskedelmet, a feketek vették át a föld megművelését és a fentjelzett térség földjeinek tulaj - donosai lettek. | A megművelt fold termékeiből jo megélhetést teremtettek. De ez az idillikus helyzet nem tartott sokáig. 1667-ben az angol gyarmatosítók tórvénvbe iktattak a rabszolgaságot és törvénytelennek nyilvánították a feketék tulajdonjogát. A new yorki könyvtárakban elhelyezett adatokból megállapítható, hogy a feketék tulajdonát el- kobzók között találjuk a Brevoort, DeLancey, | Dyckman, Van Cortlandt, Bleecker családokat es a Trinity Church-öt. így volt ez több, mint 300 evvel ezelőtt. A William L. Patterson Alapítvány Nagyszerű es lelkesítő élmenyben volt részé annak a mintegy 400 vendégnek, akik resztvettek a William L. Patterson Alapítvány dec. 11.-i első Kitüntetési Ebédjén a Hotel Roosevelt báltermében. Az emelvényen a polgárjogi küzdelem számos közismert személyisége foglalt helyet, ezek kozott Dr. Carlton Goodlett, Dr. James Jackson, Mrs. Elizabeth Chavis /Rev. Benjamin F. Chavis,Jr, édesanyja/ és William L. Patterson, a polgárjogi küzdelem kimagasló vezéralakja, a “Scottsboro Bovs” védőügyvédje es a “We Charge Genocide” könyv szerzője. Ezzel, a Paul Robeson együttműködésével irt történelmi okmánnyal 1951-ben vadat emelt az ENSZ előtt a kormány ellen a fekete neppel szemben elkövetett bűnök miatt. Ossie Davis, neves színész es polgárjogi harcos vezette le az ünnepélyt. Martha Schlamme jólismert énekesnő néhány dallal szórakoztatta a vendégeket. Jelen voltak a külföldiek között a USSR, Kuba, NDK, PL0, African National Congress, Magyarország es Lengyelország képviselői. Egy filmet mutattak be, melyben Rév. Chavis,a “Wilmington 10” vezéralakja, a börtön “4320 Chavis” címkével ellátott zubbonyában elmondja történetét. Az ünnepség célja és feladata a Rév. Chavis-nek adott Elismerő Oklevél átnyujtása volt. Tudósitó 1977.julius 13. a. Múlt heti Írásomban mondtam, hogy az “elsöté- tüles”-sel kapcsolatos megfontolásokat két fejezetre lehet tagolni. Az egyik, amellyel ott foglalkoztam, a Con. Ed. vállalat működésének és szolgálatának bírálata. A másik fejezet az esemeny á'tal kihívott nagyméretű fosztogatás megítélése. Kétségtelen, hogy egy rendezett társadalom nem tűrheti el az ilyen fosztogatást, nem térhet napirendre fölötte vállvonogatással. De mielőtt Ítélethozatalra vállalkoznánk, vegyük csa1- szemügyre a körülményeket, amelyek között ez megtörtént. Ha orvost hívunk beteghez, az nem fog orvosságot eloirni. csupán a betegség megnyilvánulásai alapján, hanem ki fogja kutatni a betegség okozoiát, es csak azutan fog olyan orvosságot előírni, amelv a betegség okozóját fogja megszüntetni. Kiilönosképen érdemes megfigyelni, hogy' mig a napi sajtó nagy hangsúlyt fektetett híradásaiban arra, hogy a fosztogatások kisebbségiek, tehat fejetek es spanvol nyelvűek lakta vidékeken es azok áltál történtek, addig kommentátorok es neves személyek, a sajtóban és a tevén, arra helyezték a fő hangsu'vt, hogy a fosztogatások eppen azok között a nepretegek között történtek, akikre a gazdasági válság követelményei a legnagyobb súllyal nehezedtek, es akiknek a felsegi- tésére a legkevesebb történik. A kisebbsegbeliek kozott a munkanélküliség kétszerese a feher lakosságénak, a fiatalság '-őrében a munkanélküliség meghaladja a 40 %-ot, es a munkalehetőségi kilátások ezek kozott szinte remenvtele- nek. Nem is szólva arról, hogy a lehetősegek. amelyek ezek részére adódnak, a legpisz'-osabb. legegészségtelenebbek és legnehezebbek, amelyeket fehér munkások alig vállalnak.Mit várhat a társadalom ezektől a megsanyargatott es elhanyagolt embereitől ? Hogy leüljenek a küszöbre es szép csende-N sen kimúljanak, tiltakozás nélkül? Miért nem történtek fosztogatások 1965-ben, az előző elsötétü- lesben? Az éhező ember ott fog magana'- eleimet találni, ahol tud, és nem fogja betartani a telt hasú társadalom által előirt magatartási es illendósegi szabályokat. Ez megtörtént már többször is az Egyesült Államok történetében. Hasonló jelzőkkel illettek 1859-ben, az ir vasúti munkasokat, amikor követelésük az Erie Railroad által visszatartott béreikért véres zavargásokká faiult. vagy amikor a “Lower East Side”-i zsidó asszonvok tűntettek a ’oser mészárosok ellen, a húsárak emelése miatt 1902. május 23.-an. Es Carter elnök ajtatosan kijelentette, hogy igazságtalanság mindig is volt, mindig voltak gazdagok es szegények, de a kormány nem lephet közbe egy igazságos elosztás céljából. De igen! A kormánynak kötelessége munkaalkalmakat teremteni a munkanélküliek részére, amiből eltarthassak magukat és családjukat, emberi módon. Akkor nem lesznek fosztogatások. V. O. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, exiiept 3rd & 4th week in July • by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y, 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y.-.. - ' Előfizetési arak: New York városiján, az Egyesült Államokban es Kanadában dfey évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15.00 dollár felévre 8.00 dollár. 2___
