Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-22 / 49. szám

Thursday, Oec. 22. 1977. _i AMERIKAI MAGYAR SZÓ így volt ez több mint 300 évvel ezelőtt A tizenhetedik szazad elejen, amikor New York neve meg Uj Amszterdam volt es amikor a Chatham Square, Astor Place, Greenwich Village es Herald Square helyen farmok voltak, a holland Peter Mimi­it 1626-ban megvette Manhattan Szigetet az indiá­noktól. Röviddel azutan a Holland West India Tár­saság hajóján 11 fekete érkezett a szigetre. Manhattan földje azokban az időkben gazdag volt ősrégi fákban, földieperben, szederben. Vadli­bák, vadpulykák, galambok es kacsak lakták a kor­nyéket. A közeli folyókban hemzsegtek a különbö­ző fajtájú halak. Az osztrigák “oly nagyok voltak, hogy három darabra kellett azokat vágni” — irta barátjának egy hollandi az ohazaba. Az osztrigák héjából meszet készítettek, az erdő fáiból épit'o deszkákat és a mindenből található kövekből háza­kat epitettek. Az eredeti 11 fekete 18 éven át, mint rabszolga dolgozott a Holland West India Társaságnál. Idejük “Szörnyű” “Mint a sasok, úgy támadnak akis üzletemberek­re New Yorkban a különböző ellenőrző hivatalok alkalmazottai. Egyik nap a tűzoltóság, másik nap az egészségügyi hivatal, a harmadik nap a Vásárlók Bizottságának ellenőre jelentkezik és nyiltan, vagy burkoltan tudomásunkra hozza, hogy megvesztege­tést vár, mert különben...” Ezeket mondta Richard Ruskay etteremtulajdonos. Ruskay ur természetesen szinten nem tartozik azok köze, akik éttermüket tisztán tartják. O is egyike azon etteremtulajdonosoknak (szamuk szá­zakra tehető), akiknek konyhájában számtalan fé­regre bukkantak, ahol a piszkos edényeket langyos vízben “tisztítják” az előirt forró viz helyett es ahol legyek lepik el azt a helyiseget, ahol az élelmet készítik. “Eddig nem szóltam, de most mar a helyzet olyan szörnyű, hogy kénytelen vagyok feltárni a valóságot” — mondta Mr. Ruskay. Az eredeti bűnt az etteremtulajdonosok követik el, amikor helyiségüket nem tartják tisztán. Ezt a bűnt használják ki a megvesztegetést követelő váro­si ellenőrök. Mindkét bún elkóvetesenek karat az ettemeket látogatok fizetik meg egészségűk rovásá­ra es a magas árakban. TERJESSZE LAPUNKAT letelte után kérvényeztek szabadságukat és valószí­nűleg legnagyobb meglepetésükre, kérésükét telje­sítettek. Mivel a hollandok nem voltak hajlandók mezőgazdasággal foglalkozni, előnyben részesítet­ték a kereskedelmet, a feketek vették át a föld meg­művelését és a fentjelzett térség földjeinek tulaj - donosai lettek. | A megművelt fold termékeiből jo megélhetést teremtettek. De ez az idillikus helyzet nem tartott sokáig. 1667-ben az angol gyarmatosítók tórvénvbe iktattak a rabszolgaságot és törvénytelennek nyil­vánították a feketék tulajdonjogát. A new yorki könyvtárakban elhelyezett adatok­ból megállapítható, hogy a feketék tulajdonát el- kobzók között találjuk a Brevoort, DeLancey, | Dyckman, Van Cortlandt, Bleecker családokat es a Trinity Church-öt. így volt ez több, mint 300 evvel ezelőtt. A William L. Patterson Alapítvány Nagyszerű es lelkesítő élmenyben volt részé an­nak a mintegy 400 vendégnek, akik resztvettek a William L. Patterson Alapítvány dec. 11.-i első Ki­tüntetési Ebédjén a Hotel Roosevelt báltermében. Az emelvényen a polgárjogi küzdelem számos közis­mert személyisége foglalt helyet, ezek kozott Dr. Carlton Goodlett, Dr. James Jackson, Mrs. Elizabeth Chavis /Rev. Benjamin F. Chavis,Jr, édesanyja/ és William L. Patterson, a polgárjogi küzdelem kima­gasló vezéralakja, a “Scottsboro Bovs” védőügyvéd­je es a “We Charge Genocide” könyv szerzője. Ez­zel, a Paul Robeson együttműködésével irt törté­nelmi okmánnyal 1951-ben vadat emelt az ENSZ előtt a kormány ellen a fekete neppel szemben elkö­vetett bűnök miatt. Ossie Davis, neves színész es polgárjogi harcos ve­zette le az ünnepélyt. Martha Schlamme jólismert énekesnő néhány dallal szórakoztatta a vendégeket. Jelen voltak a külföldiek között a USSR, Kuba, NDK, PL0, African National Congress, Magyaror­szág es Lengyelország képviselői. Egy filmet mutattak be, melyben Rév. Chavis,a “Wilmington 10” vezéralakja, a börtön “4320 Cha­vis” címkével ellátott zubbonyában elmondja tör­ténetét. Az ünnepség célja és feladata a Rév. Chavis-nek adott Elismerő Oklevél átnyujtása volt. Tudósitó 1977.julius 13. a. Múlt heti Írásomban mondtam, hogy az “elsöté- tüles”-sel kapcsolatos megfontolásokat két fejezet­re lehet tagolni. Az egyik, amellyel ott foglalkoz­tam, a Con. Ed. vállalat működésének és szolgálatá­nak bírálata. A másik fejezet az esemeny á'tal ki­hívott nagyméretű fosztogatás megítélése. Kétség­telen, hogy egy rendezett társadalom nem tűrheti el az ilyen fosztogatást, nem térhet napirendre fö­lötte vállvonogatással. De mielőtt Ítélethozatalra vállalkoznánk, vegyük csa1- szemügyre a körülmé­nyeket, amelyek között ez megtörtént. Ha orvost hívunk beteghez, az nem fog orvosságot eloirni. csupán a betegség megnyilvánulásai alapján, hanem ki fogja kutatni a betegség okozoiát, es csak azutan fog olyan orvosságot előírni, amelv a betegség oko­zóját fogja megszüntetni. Kiilönosképen érdemes megfigyelni, hogy' mig a napi sajtó nagy hangsúlyt fektetett híradásaiban arra, hogy a fosztogatások kisebbségiek, tehat fejetek es spanvol nyelvűek lakta vidékeken es azok áltál történtek, addig kom­mentátorok es neves személyek, a sajtóban és a te­vén, arra helyezték a fő hangsu'vt, hogy a fosztoga­tások eppen azok között a nepretegek között tör­téntek, akikre a gazdasági válság követelményei a legnagyobb súllyal nehezedtek, es akiknek a felsegi- tésére a legkevesebb történik. A kisebbsegbeliek kozott a munkanélküliség két­szerese a feher lakosságénak, a fiatalság '-őrében a munkanélküliség meghaladja a 40 %-ot, es a munka­lehetőségi kilátások ezek kozott szinte remenvtele- nek. Nem is szólva arról, hogy a lehetősegek. ame­lyek ezek részére adódnak, a legpisz'-osabb. leg­egészségtelenebbek és legnehezebbek, amelyeket fehér munkások alig vállalnak.Mit várhat a társada­lom ezektől a megsanyargatott es elhanyagolt em­bereitől ? Hogy leüljenek a küszöbre es szép csende-N sen kimúljanak, tiltakozás nélkül? Miért nem tör­téntek fosztogatások 1965-ben, az előző elsötétü- lesben? Az éhező ember ott fog magana'- eleimet találni, ahol tud, és nem fogja betartani a telt hasú társadalom által előirt magatartási es illendósegi szabályokat. Ez megtörtént már többször is az Egyesült Államok történetében. Hasonló jelzőkkel illettek 1859-ben, az ir vasúti munkasokat, amikor követelésük az Erie Railroad által visszatartott bére­ikért véres zavargásokká faiult. vagy amikor a “Lo­wer East Side”-i zsidó asszonvok tűntettek a ’oser mészárosok ellen, a húsárak emelése miatt 1902. május 23.-an. Es Carter elnök ajtatosan kijelentette, hogy igazságtalanság mindig is volt, mindig voltak gazdagok es szegények, de a kormány nem lephet közbe egy igazságos elosztás céljából. De igen! A kormánynak kötelessége munkaalkalmakat teremte­ni a munkanélküliek részére, amiből eltarthassak ma­gukat és családjukat, emberi módon. Akkor nem lesznek fosztogatások. V. O. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, exiiept 3rd & 4th week in July • by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y, 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y.-.. - ' Előfizetési arak: New York városiján, az Egyesült Államokban es Kanadában dfey évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15.00 dollár felévre 8.00 dollár. 2___

Next

/
Thumbnails
Contents