Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-12-01 / 46. szám
Thursday, Dec. 1. 1977. A barátság alkonya Ma mar ott tartunk, hogy a regi jóslatok alaposan beváltak. Valamikor, még a habom kitörése előtt jósoltak, hogy nem Amerika lesz a világ feje. Csak minden az idő kérdése. Az amerikai demokrácia elvesztette domináló jelentőségét. A pénz uralja a világot, de ez az uralom már már rettegve kapaszkodik a világ partjaiba. Vajon lesz-e menekülés? Hol 1 követték el a hibákat? I A régi törvények elavultak. Az amerikai ideal nincs többe. Nincs segítség. Otto von Habsburg, az 1 “Utazó tronvaromanvos” fejtegetéseiben utalt arra, hogy az a kis megegyezés ami a Szovjetunió es Ko- zep-Európa között történt, vagyis nem a NATO-or- szágok között, az egyensúlyt is áthelyezte arra az oldalra. De mondhatjuk, hogy felébresztette az afrikai oldalt is. Ennek a megegyezésnek legfontosabb ertelme, hogy az európai gondolat: a nemzeti szocializmus félretett ideál, amit maga Európa sem akar. Ebben a gondolatban sok volt, nagyon is sok a tévede’s. A tévedésekből pedig már elég volt. Amerika ez alatt mindenáron helyet akart magának szerezni Afrikában es más területeken, de amikor az amerikai ideált akarja terjeszteni a világ népéi között, vagy egy egyesült Európát akar, mindig elfelejti megvizsgálni saját hibás értelmezéseit es joggyakorlatai. 'la már a szú rágja ezt a földet. A munkanélküliség, a bűnözés, az erkölcsi süllyedés, igazságtalan Ítéletek, a munkás es foldmivelő . háttérbe szorítása, mind-mind a sötétedés előhírnökei. Ezután csak egy maradt Amerika részére: a barátság fenntartása. Hiszen elrontotta ügyeit Afrikában, ahol éppen azt a szabadságot élesztik, amit ö nem akart. A fegyverkezési versenyben mindenáron azt akarja, hogy fogadják el a neki tetsző elveket es ajánlatokat. Ugyanakkor az ajánlatok és szerződések tárgyai már régen tárolva lehetnek saját arzenáljaiban. Hogyan lehet olyasmit kérni mástól, amit magunk sem tartunk be? Az utazó “király” a Saturday Evening Post May/ June 1977 számában rátapintott a két szembenálló fél gondolkodására. Elgondolásait nyilván mások diktálták, hiszen vagy a Rockefeller vagy más, esetleg Ford-alapitvany fizetéséből csak azt írhatja, amit ez az oldal szívesen lat. Amerika ma már elrontotta helyzetet és fölényes, erőszakos beavatkozása folytán kialakult momentumot oly annyira 7hogy Del-Afrika egyenesen leintette saját belső ügyeibe való beavatkozástól. Azt a földrészt semmi esetre sem lehet Ígéretekkel, amerikai ideológiákkal a szabadság kibontakozására bimi. A kultúra mar igy-ugy bevonult Afrikába, de elváljak, hogy adjanak nekik valami használhatót. Necsak a krómot bányásszák ki földjeiből, de ahol a nép kinyilatkoztatta, hogy mit akar, ott item ellene, hanem mellette kell állni. S nemcsak ígéretekkel, hanem hathatos segítséggel. Nemcsak akkor, amikor ertekes anyag kibányászásat biztosítják, hanem akkor is, ha erre nem hajlandók. A barátság tehát igen 1 fontos a két oldal között. De ez eltűnőben van, mert a nyugati oldal csak kényszeríteni akar, de nem elfogadni. A Szovjetuniónak pl. joga van saját elgondolásai szerint kormányozni országát. Az uji. “Emberi jogok” kérdése csak mélyíti az ellentéteket. Sértő más államokra. A Szovjetunióban az életet saját rendeletéi, intézkedései és igy jogai határolják meg. Semmi esetre sem lehet az amerikai értelemben vett jogokat ráerőszakolni egy •naaaiaMiMaBaaMMraaiasaMan^ AMERIKAI MAGYAR Szó «oben a rovatban kifejtett nezetek nem szuksegszerüen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Mi okozza a közbiztonság leromlását Ha az átlagos újságolvasók érdeklődési kóréról statisztika készülne, hogy miről kivannak elsősorban tájékozódni, kitűnne, Hogy a politikai és gazdasági hűek mindinkább háttérbe szorulnak a bűnügyi rovattal szemben. A politikai hirek burkolt jelentései bizonytalan benyomást keltenek, mert a valóságot úgy a hihetőségük, mint megcáfolásuk között kell keresni. A kultur, sport es orvosi tudósításoknak megvan saját speciális, állandó olvasótáboruk. A gazdasági hirek a közszükségleti cikkek áranak folytonos emelkedése miatt már nem is számítanak hűnek, ámbár súlyos aggodalomra adnak okot, különösen a sok millió munkanélküli, valamint az alacsony fizetésű munkások es az Öregkori nyugdíjon tengődök részére. Tehát mi az, ami az utóbbi evek folyamán mind nagyobb érdeklődést, izgalmat és félelmet kelt. az olvasókban? Hatarozottan meg lehet állapítani, hogy a közbiztonság leromlása, a bűnözési rovat az, ami elsősorban felkelti az olvasók figyelmet. A gazdasági depresszió, a munkanélküliség miatt tétlenségre kárhozottak soraiból kivált gyomorban elók mindenre elszánt csoportja az, amely egyre jobban veszélyezteti a közbiztonságot. Félelemmel tölt el mindenkit a gyilkosságok, rablások, nemi erőszakolások, csalások, a gyermekek elleni kegyetlenségek állandóan szaporodó száma. He't lakattal zárt ajtók ma már nem nyújtanak biztonságot. Onkenytelenül felmerül a kérdés: mivel lehetne a bűnáradat ily nagyfokú terjedésének veget vetni? A félelemben elő lakosság vedelmenek fokozott kísérlete meddő maradt. Ezekután rá kell mutatni, hogy a bajok orvoslását az okozat keresésében kell megtalálni. Ezek kozott van a háborúk kegyetlensége, az újabb háborúk napirenden lévő veszelye es a kilatástalan gazdasági helyzet. Mivel a racionális termelés a gépek fokozott fejlesztésével csökkentette az emberi eró használatát, a munkaidő rövidítésével kellett volna ellensúlyozni a munka- nélküliség problémáját. A gépek használata által megtakarított munkaberek fejlesztették ki a kapitalizmust, mely napjainkban már “hazátlan nemzetközi” kapitalizmussá fejlődött ki. Tehát nem a gépesítés az okozoja a mai helyzetnek, ljanem a vagyonért és hatalomért folytatott ádáz harc, ami megszülte az első világháborút, előidézte a második világégést és előkészíti az esetleges világpusztulást. Ez ellen a veszély ellen az egyedüli remeny a szocialista államok béketörekvésében és a világ bé- keszereto népének szolidaritáséban rejlik. Csak ez vezethet a munkanélküliségét nem ismerő, a természetet védő és annak adottságait élvez«} bűnözés nélküli jobb világhoz. Dattler Lajos CHICAGO, ILL. Visszaemlékezem > arra az időre amikor Paule Helen testvérünk 80. születésnapját ünnepeltük és Gross Laci barátunk felkoszontötte őt, a chicagói haladó szellemű mozgalom nagyasszonyának nevezve. Most, hogy Helen testvérünk 87. születésnapját ünnepli, itt küldőm azt a verset, melyet annakidején a tiszteletére Írtam. Sauser József Kedves Helen Testverem! | Szeretettel üdvözöllek ebben a versben. Régi harcos vagy mar, kivetted részedet Életed javát a nép ügyének szentelted. Több, mint nyolc évtizede taposod e földtekét, Felemlítve a múltak emlékét. Sok küzdelemmel, bánat es gondtelve De közben itt, ott egy kis örömet is lelve. Ifjú korodban neked is voltak vágyaid, Reményekkel telt öromteljes álmaid. De az élet kérlelhetetlen, zord valósága Teged is belesodort az életért való harcba. Jobblét küzdelmében telt el életed, Szebb jövőért te a fáradságot nem kímélted. Te ott voltál a harc első vonalában, A béke és igazság szolgalatéban. nepre, melynek erkölcse és struktúrája is más. Vagy talán beengedheti az erkölcsi tévelygést es a kapitalizmust, majd annak káros hatásait országába? Ilyet “““ követelni csak sértés es beavatkozás a tényleges emberi jogokba. Nincs is e világon egy nemesebb cél, Mint amelyet te magadnak kitűztél. Magas korod dacára is ott voltál az első sorban, Az igazság zászlaját lobogtattad magasan. Pűkad a hajnal nem is a távol határon, Munkásságod eredménye kibontakozóban van. Büszkén lobog a te zászlód a jövő fenyeben, Melyet te oda tűztél a győzelem reményében. Életed alkonyán hálával adózunk, Mert hullanak a bilincsek es előre haladunk, Veled együtt a békesség és igazság utján haladva, Amig teljesen ki nem virul a győzelmünk napja. í o POUGHKEEPSIE, N.Y. Ki sem tudom fejezni, hogy mennyit veszítettem közel 30 évig, hogy nem tudtam az Amerikai Magyar Szóról es nem olvastam. Ugylatszik, ebben a városban elhallgatják a haladas szellemet, de lehet, hogy azok sem tudnak a Magyar Szóról. Remelem hogy meg fogják ismerni a lapot rövidesen ők is. Én már Senior Citizen vagyok és fiámnál lakom és örülök, hogy nem kell idegenek között einem. Ezt kívánom minden idős ta'rsamnak is, bar ma már az ilyen eset ritkaság. Elküldőm néhány ismerősöm nevét és címét, küldjenek részükre mutatványszámokat, hátha megtetszik nekik is ez az újság es előfizetnek rá. B.M. ADTA TOVÁBB E LAPSZAMOT W
