Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-01 / 46. szám

Thursday, Oec. 1. 1977. Mi lesz Somlóval? BÉLYEGGYŰJTŐKNEK “Hires és nevezetes nem tsak Magyar Hazánkban, hanem Külső Tartományokban is a Nagy Somlyó Hegye, az ó kelle metes, jó illatú, hasznos, egészsé­ges borairól. A Nagy Somlyónak Hegye fekszik Nemes Veszprém megyének Devetseri járásában”. A 170 éves könyv szerint a szüret “Szent Orsolya napján, október 21.-én veszi kezdetet”. Gyerekkori emlékeim közt kutatok, hiszen vol­tam en is szüretelni Somlón. Nem messze laktunk a hegytől. Egy kódos, sötét reggelen pokrócokba csa­varva felültettek a szekérre, mondván: “A szóló gyereknek, a bor betegnek való”. Hat nehogy a sze­dőknek kitett óborba én is belekóstolgassak! Zengett már a hegy, mire odaértünk. Énekeltek, vigadtak a szúretelók, meg cigányzenekar is volt. Hol ide, hol oda tértek be, elhúzni, hogy “Szürete­lik már a kádárkát, teliszedem kendőm, a tarkat...” meg azt, hogy “Ettem szólót, most érik, most érik, most érik...” Liba suit a tepsikben, gulyás főtt a fa­zekakban, zöld must csurgott a gyereksereg bögréi­be, zóld-sarga bor a felnőttek poharába. Mert “az igazi Somlyóinak természetes színe zóld-sarga szo­kott lenni”, írja a regi könyv is. Most kidőlt szőlőkarók közt megyünk, elpusz­tult, permetet nem látott fonnyadt tókek között lépkedünk a hegy “veséje” felé. Minél magasabbra érünk, annál ápolatlanabb, szomorúbb képét mu­tat Somló. A szüretnek mar vége, szeptemberben le­szedték a szólót. Lezárt zsalus hazak, lelakatolt pinceajtök mindenütt, és csend... Egyetlen “elké­sett” szüretelöt találtunk. — Az a régi Somló, amit keresnek, nincs mar. Nehéz munka a szölőkapálás, kötözés, permetezés, sz'úretelés. Nem nagyon éri meg a gazdáknak. Min­denki menekül a szólótól. Meg aztán jön egy hirte­len jégeső, vagy pusztít a peronoszpora, es oda van az ember munkája. — Mi már megöregedtünk, a fiainknak pedig nem kell a szóló. Embert a műveléshez nem kapni, s ha vállal is valaki napszámot, alig bitjük fizetni: 140—180 forint és egy liter bor! Én 64 éves vagyok. Huszonnégy kilós géppel 300 litert permetezek szét. Tízszer egy évben! Fiatal erre már nem vállalkozik. Mi lesz Somlóval?... A dabronyi téesz ápolt nyílegyenes szőlősorait nézegetjük. Géppel végeznek szinte minden mun­kát. A pincéből a szivattyú motorjának zummógése hallatszik. A lopok, gumicsövek, “höberek” már mint muzeális tárgyak disztitik a pince falát. A koc­cintásra telitoltótt poharakban igazi zöld-sárga somlai. — Három éve vettük ezt a szólót. Nem eladásra termelünk, csak magunknak, a teesz tagjainak. Rossz az ut. Ez úgy van, ahogy valamikor regen bevajták a hegybe. Alig bírjuk felszallitani a perme­tet, hordókat. Menteni kellene Somlót gyorsan, sürgősen, mert tönkremegy. Bél Mátyás 1735 korul leírván Somló hegyét azt mondja, hogy Tokaj után az egész Magyar honban a legszebb, melynek gömbólyded teteje mintegy borostyán koszorúval kerittetik. A hegy északi ré­szen állnak, úgymond, annak a várnak a romfalai, melyet Corvinus Mátyás adományozott Kinizsi Pál­nak. Szőlősgazda volt itt Mátyás király, Kinizsi Pál, Bakócz Tamás és Kisfaludy Sándor; vendég Vörös­marty Mihály, Széchenyi Tstván, Mikszáth Kálmán. Vörösmarty verssel köszönti Somlot, Kisfaludy re­géket ir róla, Mikszáth regényében itt tancol csárdást Noszty Feri es Toth Mari. A zirci könyvtár egy feljegyzése szerint: Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. Es egy 1864-es kiadású könyvben “...a sorvasztó betegségben, sápadt, nyálkas silány­ságokban, vesztes állapotban, rothaszto, ideg, gyo­morlázakban, stb. bámulatos jotékonyságu szerül használtatik” — írja Veszprém megye jeles tiszti­orvosa: Cseresznyés Sándor. Legrégibb dicsérete Kun László nevéhez fűződik. A zirci apátságban tett látogatása során a böjti vacsorához somlait szolgálták fel. — De jó borotok van, apát űr! — szolt Kun László. A monda szerint Mátyásnak is kedvence volt a hegy zöld-sárga leve, ezert is hívj ált a somlait Má­tyás király borának... Erőss Ágota Védelemben vadvízország Az ország egyik sajátos hangulatú, vadregenyes tája a Hansag. Az egykori nagy kiterjedésű vadviz- ország a századfordulói folyamszabályozások óta egyre kisebb területre zsugorodott. A mezógazdasag is sok ezer hektárt vett el tőle. A niég megmaradt természeti értékek védelme nem tűr halasztást: ezert neves szakemberekből, kutatóból álló munka­bizottság elkészitette tájvédelmi körzetté nyilvání­tásának tervet, s most megjelent a rendelkezés is a védettségről. A hansági tájvédelmi körzetet 6242 hektáron alakították ki. A körzet négy vedett területből all. Szigorú vé­dettségét kaptak az egykori láprétek és a régi éger- erdők maradványai. A Del-Hanságban, a Dori-domb környékén megkísérlik visszaállítani a regi hansag viziéletét, az egykori allat- es növényvilágot, főleg a páratlanul gazdag halállományt. Jelentős az észak­hansági vedett terület is. Itt elsősorban erdőségek vannak. A, hansági természetvedelmi területhez tartozik a Barbacs község határában lével Barbacsi- es a Fehér-tó község határában található Feher-to. Mindkét tó és kornyéke mint madárrezervátum el­vez védettséget. Nagy számban keresik fel hosszabb- rovidebb időre a tavakat a vedett vándormadarak, a kócsagok, halászsasok, véresek, oly vek. A Hanság­ban él még Európa kiveszőiéiben lévő védett mada­ra, a túzok. A ritka madarak közé tartozik még a törpesőlyom. A tájvédelmi körzetben sokfele olyan növény is található, amelyek védelmére szintén szükség van. Berendeznek madárfigyelot is a turisták szama­ra. Az "Öntés-majorban a Hanság természeti és nép­rajzi értekeit bemutató múzeum nyílik. Cseresznyak István Xíitn litiái mtti Ez év egyik legfontosabb politikai tanácskozása alkalmából emlékivet adott ki a Magyar Posta. Cziglenyi Adam grafikus művész tervezte. A bé­lyeg Europa térképet mutatja, keresztben EUROPA felírassál és a béke szimbólumát jelentő galambbal. Az emlekiv szélen: “Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet Belgrádi Találkozó 1977” fel­írás lathato, majd az alsó részen 35 állam zászlaja. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET-BELGRÁDI TALÁLKOZÓ 1377. Szeptember 3-án hozott forgalomba a Posta egy 4x2 forintos darabból álló bélyegsorozatot, mely­nek kettős jelentősége van. A Magyar Nemzeti Mu­zeum fennállásának 175. évfordulójáról emlékszik meg, és az 50. Belyegnapról. A bélyegek a Nemzeti Muzeum legértekesebb műemlékeinek egy részét mutatják be. Zombory Éva tervezte. MAGYAR l’OSTA Magyar berendezések a moszkvai olimpián Ezerkétszáz riporter magyar rádióakusztikai be­rendezések segítségével tudósítja majd 1980-ban a moszkvai olimpiát. Magyar vállalatok — a BEAG Elektroakusztikai Gyár és a Mechanikai Laborato­rium — szállítják az olimpiai rádió teljes berendezé­sét, amely egyúttal a televíziós közvetítések hang­ját is adja majd. Az erről szóló megállapoda’st Írták alá Moszkvában az ELEKTROIMPEX, illetve a szov­jet MASPRIBORUNTÓRG vállalat képviselői. A mintegy 28 millió rubel értékű rendelést a hír­adástechnika legnagyobb világvállalataival verse­nyezve nyerte el a két magyar vállalat. Legújabb tipusu, az úgynevezett harmadik nemzedékhez tar­tozó keverőasztalaik, studióberendezéseik, riporter­berendezéseik sok tekintetben felülmúlták verseny - társaikat. KOSSUTH LETEL Éppen 110 esztendeje, 1867-ben kézbesítette a résére, hogy Kossuth vállaljon keresztapaságot fia posta azt a levelet Turinbol Zalaegerszegre, amelyet felett. Az igenlő választ tartalmazó levelet és a mél­áz emigrációban élő Kossuth Lajos irt Horváth Gyű- lékelt fényképet a keresztfiu fia, Z.Horvath László la uramnak. Ez a levél válasz volt Horvath abbeli ké- zalaegerszegi nyugdíjas őrzi. 6 ___ _óhaza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents