Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-01 / 46. szám

Thursday, Oec. 1. 1977 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az automobil legendája A világot bámulatba ejtő, a cso­dalatos és irigyelt amerikai autó­ipar legendája kissé kopottas lett, ragyogó fénye kissé elhomályo­sult az utolsó évek folyamán. Nem mintha beszüntettek volna a gyártást, de az utolso evekben egyre növekvő számban rendelik vissza a gyárak a már megvásárolt és használatban lévő kocsikat, bennük rejlő, veszélyes hibák miatt, mint azt a mellékelt ábra mutatja. Ebben nem sok különb­ség mutatkozik a különböző gyá­rak között. Az ezévi szám meg­közelíti mar a 8 milliót, amikor az U.S. Közlekedési Hivatal fel­hívására a Chrysler gyár vissza­rendelt az 1972—73-as modellu kocsikból 780.000-t — elég későn! A rekord az 1971-es év volt, amikor 8.7 millió ko­csit rendeltek vissza. Hogy időközben mennyi baleset történt a gyártási hibák következteben, arról nem szól a fa'ma! Ezek a szamok amerikai ko­csikra vonatkoznak, és figyelemre méltó megjegyez­ni, hogy a visszarendelt külföldi kocsik száma, évenként változóan, amazoknál; csak 5—10 száza­léka. Természetesen az autóipar szószólói igyekeznek kicsinyíteni a veszélyt, hogy nincs elegendó ok az ijedelemre. De meggondolandó, hogy ez év májusá­ban a General Motors 2.2 millió, a Chrysler októ­berben 1.2 millió kocsit rendelt vissza hibás fék­rendszer miatt. Érdekes, hogy a közönség reagálása a visszarendelésre csökken a kocsi öregségével, igy az egyeves kocsik tulajdonosai 93 %-ban, mig a hároméves kocsik tulajdonosai csal; 62—75 száza­lékban jelentkeznek. A helyzet arra készteti a Közlekedési hivatalt, hogy a jövőben szigorúbb fi­gyelmet tanúsítson ebben az irányban. MEGINT A Cl A Úgy latszik a CIA-ről kiderülő botrányos, törvény­telen, vagy legalábbis helytelen, bel- es külföldön elkövetett eljárásoknak se vege, se hossza. Termé­szetesen a CIA minden módon igyekszik az ilyen leleplezéseket, a kormányzat különböző szerveinek segitsegevel elnyomni es nyilvanossagra hozatalukat megakadályozni. Emlékezzünk csak Marchetti és Marks esetere, akiknek könyvét biroi határozattal erősen megcenzurázták, vagy Philip Agee-re, akit az állami szervek világszerte üldöztek külföldön meg­jelent könyve miatt. A múlt evek során kongresszusi kihallgatások a CIA törvenytelen cselekedeteinek hosszú listájáról húzták le a leplet. Most a november 18. és 19-i la­pokból értesültünk, hogy a CIA egyik volt rangos tisztviselője, “Decent Interval” cimü 580 oldalas könyveben, súlyos biralat alá veszi a CIA Vietnám­ban folytatott működését. A CIA azzal vádolja a könyv irojat, Frank Snepp-et, hogy megszegte hiva­talos titoktartási esküjét és adott szavát a könyv kiadásával, amelyet a Random House adott ki, nagy titokban. Fokozza a CIA haragjat az a körülmény, hogy a kormány vajmi keveset tehet a könyv megje­lenése ellen. Snepp azzal vádolja a CIA-t és az USA akkori, magas tisztviselőit, ezek között Kissinger külügyminisztert, Graham A. Martin dél-vietnami nagykövetet es Thomas Polgárt, a CIA saigoni hiva­talának akkori főnöket, hogy súlyos mulasztásokat követtek el a Del-Vietnamból való visszavonulással és kiürítéssel kapcsolatban; figyelmen kívül hagytak megbízható értesítéseket az Eszak-Vietnám-i had­műveleti tervekről és szégyenletes módon fakepnel hagyták vietnami alkalmazottak es kollaborátorok ezreit, akiket, mint hazaarulókat, igy a győzelmes eszak-vietnámiak részéről történő súlyos megtorlás­nak tettek ki. * f .. i VARSÓ, Helmut Schmidt, a Nemet Szövetségi Köztársaság kancelláija ót napi látogatást tett a Lengyel Demokratikus Köztársaságban, ahol tár­gyalásokat folytatott Edward Gierek-kel, a Kom­munista Part első titkárával és a kormánytagjaival. Miklós György: M ff f AZ ULOSZTRAJK 40. ÉVFORDULÓJA (FOLYTATÁS) HARORUS TERMELES A HÁBORÚ UTÁN Pearl Harbor után az autógyártás bizonyos száza­léka megszűnt, az autógyárak a háborús termelésre rendezkedtek be, a munkások egy részét az átszer­vezés alatt letették, több fiatal munkás pedig bevo­nult a hadseregbe. Akik itthon maradtak, azok napi 10-12 órát dolgoztak a háború megnyerése érdeké­ben. A nők is kivették részüket a hadigyártásból, né­mely üzemben a fekete munkásnök egyenlő munka­jogokért sztrájkba mentek es elnyerték, hogy ugyan­olyan munkáért ugyanolyan fizetést kapjanak, mint a feher nők. A fekete munkásnöket eredetüeg csak, mint soprogetöket alkalmaztak. A háború befejeztével a háborús célra berende­zett gyárakat át kellett szervezni békés termelésre. Ezen idő alatt a munkások bizonyos ideig tétlenek voltak. Az 1946-os U.A.W. országos konvención már a mccarthy-korszak szele fújt. A szervezet elnökét, R.J. Thomast azzal vádolták, hogy a kommunista frakció tanácsát fogadja el és nem képes a szerveze­tet vezetni. Walter Reuthert választották meg elnök­nek. Az 1947-es konvención Reuthert ujravalasztot - tak, a magyar származású Emil Mazey-t pedig titkár- pénztárnoknak. A konvención az intéző bizottság­ban maradt Thomas-frakció tagjait is leváltották. Abban az időben többen visszavonultak a U.A.W. vezetósegeból, többek kozott a vezető ügyvéd, Maurice Sugar is. Az uj vezetőség gyozott ugyan, de valószínűleg magasabb fórumok unszolására, kart okozott a szer­vezetnek az oktatógyűlesek beszüntetésével. Jóval később, 1972-ben, amikor George Wallace is pályá­zott a U.S. elnöki tisztségére, Douglas Fraser azon csodálkozott, hogy az autőmunkasok túlnyomó többségé a demagóg Wallace-ra adta szavazatát. Az 1949-es 100 napos Ford-sztrájk meghozta a gyárak által fizetett nyugdijat, amit úgy a General Motors, mint a Chrysler és a többiek szinten meg­adtak. A gyárosok nem nyugodtak bele munkásaik megszer- vezésébe.mindent elkövettek, hogy megtörjék a szer­vezetet. Némelyik gengsztereket fogadott fel és megverette a szervezet! gyári vezetőit. De a közpon­ti vezetőséget sem kímélték, éjjel, otthonukban tá­madtak meg Walter Reuthert és fivérét Victort. Walter a kezén sebesült meg es sokáig a kórházban volt, de a keze béna maradt. Victornak az egyik sze­mét lőttek ki, igy viseli egesz életén át a gyilkosok bélyeget. De a U.A.W.-t nem tudták megtörni és tá­lán ez a tragédia közelebb hozta a szervezethez a munkasokat. A szövetségi es helyi rendőrség sohasem talalta meg a tetteseket; a szervezet vezetősége magas dijat tűzött ki kézrekeritésukre, de senki sem jelentke­zett biztos adatokkal. (folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT! ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I 8 cocn OVERSEAS CORP. 1 a íNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-4490 — i) SI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | FOGLALÁS — IKRA UTALVÁNY — VIZUMSZERZtS OZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E atryarorszátfra —flTÜZEX Csehszlovákiába ||

Next

/
Thumbnails
Contents