Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-11-10 / 43. szám

Thursday, Nov. 10. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO © SZEMELVÉNYEK SAJTÓNK HASÁBJAIBÓL 1902-1977 SZOLIDARITÁS Előre — 1907. október 15. Magyarországon október 10.-én több,, mint egy­millió ember tette le a szerszámot, hogy tüntessen az általános, egyenlő es titkos szavazati jog mellett. Üdvözöljük a szociáldemokrata partot, mely a legválságosabb pillanatban is, a legvadabb üldözte­tések dacára, kitartott a népjogok mellett. Üdvözöljük a “Népszava” testvérlapunkat, mely a leggyalázatosabb bírósági büntetések dacara is képes volt a legsötétebb bányában, műhelyekben s kinn, a gazdagon termo föld legelhagyatottabb kunyhóban szenvedő munkásnépet annyira felvilá­gosítani, hogy jogaiért október 10 ,-ikén síkra szállt. Felszólítjuk elvtársainkat, hogy gyűjtsenek a ha­zai szociáldemokrata pártnak, az általános, egyenlő es titkos szavazási jog kivívásának harcara. FEGYVERÜNK A SZERVEZKEDÉS 1908. december 5. Mikor mar elviselhetetlenné vált az edes-hazai nyomorúság, a földhöz ragadt magyar, lengyel, tót paraszt gondolt valami nagyot es elhagyta az osok vérével,verejtékével öntözött, nyomorával szántott, foldesurakat hizlaló, de megmunkálóját meg szaraz- kenyérreí sem jutalmazó ősi földet és kijött Ameri­kába. Amerika a meseország, ahol a munkás nem kutyája az urnák, ahol a szolgabirak hajdúi nem korbáccsal tanítják meg engedelmessegre a jobbágy­parasztot. Amerika a megálmodott csodák világa, ahol nemcsak főtt krumplira telik, hanem megvan a mindennapi kenyér, sőt hús is. Es hát kijött Amerikába a mesek, a csodák or­szágába. Es a mese mese maradt. A rideg vaíósag szétfoszlatta a legszebb álmokat, ábrándokat. Ame­rikában újra hazai nyomorúság várt rajuk. Ha el­kerültek a rabszolgákat toborzo ügynökök kezet es nem szállítottak őket, mint a barmokat a Del rab­szolga telepeire, elfogták ókét az ipari rabszolgatar­tok es bérmunkásai lettek Amerika kapitalistáinak. A jobbágyból, bérrabszolga lett. A régi nyomorúság ellen lázadtak fel a keasbey-i téglagyári munkások. Csalódtak a remélt jólétben, csalódtak a szabadság­ba vetett hitükben. A sok csalódás után elkeseredett lepesre határozták el magukat; sztrájkba leptek. Szervezetlenül, tapasztalatlanul, a küzdelemre való minden előkészület nélkül vettek fel a harcot a ha­talmas munkaadókkal. Es mégis egy pár centet mer­tek követelni, hogy megmeneküljenek az ehen ha­lastól, hogy emberek módjára élhessenek itt. A munkaadók pedig e lázadok ellen fegyveres őröket, es aztan a katonaságot rendeltek ki. Ver, munkásvér folyt a keasbey-i agyagra. E veres sztrájk kell, hogy tanulságul szolgáljon a munkások­nak. Azzal a tanulsággal, hogy a mai társadalomban a munkás védetlenül áll a munkaadóval szemben, hogy az állam mindenkor a tőkés munkaadó párt­ján áll. Meg kell tanulniok, hogy a kapitalizmus ellen való egyedüli fegyverük a munkásoknak az osztály tudatos szervezkedes. AZ IMPERIALISTA HÁBORÚ ELLEN ELŐRE, 1917. Az amerikai nagytőkés érdekeltségek akarata ér­vényesült. Az Egyesült Államok nepe akarata és megkérdezés nélkül belekerült abba a véres örvény­be, amelyből Europa megkínzott népei három szenvedésekkel teljes esztendő után sem tudnak kivergodni. Ezt az országot és ennek 100 milliós népét a nagytőke mar akkor beledobta a háború mérlegének egyik serpenyőjébe, amikor az egyik harcoló félnek az első milliós kölcsönt nyújtotta, Azóta ezek a köl­csönök 12 milliard dollárra emelkedtek es a horri­bilis összeg es annak kamatainak biztosítása fon­tosabb dolog volt az uralmon lévők szamára, mint az ország népének békeje, vére es élete. E pillanatban nem tudhatjuk, hogy meddig hasz­nálhatjuk toliunkat az igazságos bírálat eszközeként es minden percben el lehetünk készülve arra, hogy a hatalom keze lecsap reánk, akik idegenek és szocia­listák is vagyunk ebbén az országban. A vassal vértezett, fegyvert csörgető kapitaliz­mussal szemben nincs más védelmünk, mint az igazság palastja es meggyőződésünk keménysége. Segítséget és reménységet csak munkástarsaink kis táborától varhatunk. Munkás, teremtő kezükkel es szocialista szivük, kel alljanak mögöttünk ebben a nehez küzdelemben. Ha igy bukunk el — újból feltámadunk! A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉBEN 1919. junius 23. Mélységes meghatottságtol dobogó szívvel, re­megő ajakkal olvassuk a kiáltványt, melyben Ma­gyarország proletariátusa szol hozzánk, Amerika magyar proletarsagahoz. Szemünkbe könnyek tó­dulnak, agyunkban az érzelmek hullámzanak, ami­kor hosszú, keserves Öt esztendő után egy kontinen­sen es egy óceánon át hozzánk hatolnak végre meg­gyötört, ezer bajjal küzdő népünknek szavai, a test­vérek szavai a testvérekhez Olvassuk az irast es a képzelet szárnyain átröpül a lelkünk a mi fölszabadult köztársaságunkba ahol “a vérfolyamnak düs medret ásták a gazok”, ahol a háború véres oltárára “elhurcolták a nép legjavát”, ahol “a katonai vasfegyelem nyomása alatt a sajat erdekei ellen harcoló proletárok vérözönéból a burzsoak es agráriusok aranyfolyamot varázsoltak maguknak” s ahol e sokat szenvedett nép végül még­is “visszaadta az apákat,' fiakat, testvéreket, férje­ket övéinek s hozzáfogott a népköztársaság felépí­téséhez”. SACCO - VANZETTI BŰNE Uj Előre 1927. Az a bunuk, hogy a kizsákmányolás ellen, vé­dekezésre, sztrájkokra szervezték a munkásokat. Az a bűnük, hogy eletuket a munkásosztály ér­dekei szolgalaténak szenteltek. Az a bűnük, hogy hívek voltak es celláikban, bilincsekben is hívek maradtak osztályukhoz, az elnyomott, a kizsákmányolt, a jogfosztott dolgo­zok osztályához. Ugyanaz volt a bűnük, melyért az amerikai ka­pitalisták akasztófara húzták Pennsylvaniában a bá­nyászok első szervezőit, akasztóiéra húzták Chica­góban a haymarketi tragédia után a munkások leg­jobb vezereit. Coloradóból elrabolták és Idahoban börtönbe hurcolták a Western Federation of Miners tisztviselőit, börtönbe vetették Centráliában az I.W.W, tagjait, halalraitélték és agyonlőtték Joe Füllt, meglincseltek Frank Littlet, börtönben gyöt­rik mar tiz ev óta Mooneyt,lemészárolták vagy bör­tönbe vetették a proletariátus ne'vtelen hőseinek szá­zait. A HORTHY FASIZMUS EL FOG PUSZTULNI Uj Előre 1935. Borivó versenyekkel, Hitler könyvével akarják a magyar tömegeket megfeleloleg előkészíteni az uj háborúra, melyet Mussolini és Hitler hű szövetsé­gese gyanánt akarnak megvívni. A háborúban össz­pontosul minden céljuk, a háború előidézésére irá­nyul minden mozdulatuk. Ebben a pillanatban még látszólagos biztonsággal ülnek a nyeregben és te­metői csend uralkodik Magyarorszag felett. Egy-egy varatlan mozdulás, mint a Rákosi-pert kísérő tün­tetések, mint a pécsi bányászok harca, mint az epitomunkasok nagy sztrájkja azonban vüágosan mutatják, hogy látszólag csupán felszín alatt érnek, forronganak mar a viharok, melyek el fogják seper­ni a színről a mai magyar kormányt, amely nem fogja sok hasznát venni Mussolini, Hitler, a walesi herceg es József főherceg barátságának sem. Somogyi Pál irasa. TÁMOGASSUK A SZTRÁJKOLÓ G.M. MUNKÁSOKAT Uj Előre, 1937. j A General Motors munkásai maguk igazságáért, csaladjuk jólétéért, jovojuk nagyobb biztonságáért mentek sztrájkba: Hogy munkájuk biztos legyen és ne dobhassák ki okét a jövőben, amikor a General Motors urai­nak tetszik. Hogy a régibb munkásoknak a jogai mindenkor biztosítva legyenek. (Seniority list.) Hogy törüljek el a darabszám munkát es Speed-up rendszert. Hogy fizessen a General Motors a mai helyzet­nek és okozódó drágaságnak megfelelő béreket és a túlmunka másfélszeres díjazását. Biztosítsák a 30 órás munkahetet, hogy ezáltal is minél több mun­kás munkához juthasson. Hogy mindennek biztosítására és betartására, a munkások vedelmere ismerjék el a United Auto Workers Uniont, mint a General Motors összes mun­kásainak képviselőjét. Detroit magyar munkásai,polgárai! Ne engedjek magukat félrevezetni sem a General Motors, sem a sajtó egy része által. Az ossz magyarság, a magyar egyletek, polgárok, kis háztulajdonosok, intézmé­nyek, ugyanugy; mint más minden nyelvű és nemze­tiségű nép is, mint egy ember sorakozzék az autó­munkások möge. Minden magyar munkás váljon haladéktalanul az union tagjává, hogy a sztrájk sikere biztosítva legyen. Támogassák a sztrájkot erkölcsileg, anyagilag egyenek, egyletek, intézmények! A SPANYOL NÉPÉRT 1937. február 16. Spanyol testvéreink! Kimondhatatlan örömmel es lelkesedéssel vet- ( folytatás a következő oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents