Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-10 / 43. szám
Thursday, Nov. 10. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO © SZEMELVÉNYEK SAJTÓNK HASÁBJAIBÓL 1902-1977 SZOLIDARITÁS Előre — 1907. október 15. Magyarországon október 10.-én több,, mint egymillió ember tette le a szerszámot, hogy tüntessen az általános, egyenlő es titkos szavazati jog mellett. Üdvözöljük a szociáldemokrata partot, mely a legválságosabb pillanatban is, a legvadabb üldöztetések dacára, kitartott a népjogok mellett. Üdvözöljük a “Népszava” testvérlapunkat, mely a leggyalázatosabb bírósági büntetések dacara is képes volt a legsötétebb bányában, műhelyekben s kinn, a gazdagon termo föld legelhagyatottabb kunyhóban szenvedő munkásnépet annyira felvilágosítani, hogy jogaiért október 10 ,-ikén síkra szállt. Felszólítjuk elvtársainkat, hogy gyűjtsenek a hazai szociáldemokrata pártnak, az általános, egyenlő es titkos szavazási jog kivívásának harcara. FEGYVERÜNK A SZERVEZKEDÉS 1908. december 5. Mikor mar elviselhetetlenné vált az edes-hazai nyomorúság, a földhöz ragadt magyar, lengyel, tót paraszt gondolt valami nagyot es elhagyta az osok vérével,verejtékével öntözött, nyomorával szántott, foldesurakat hizlaló, de megmunkálóját meg szaraz- kenyérreí sem jutalmazó ősi földet és kijött Amerikába. Amerika a meseország, ahol a munkás nem kutyája az urnák, ahol a szolgabirak hajdúi nem korbáccsal tanítják meg engedelmessegre a jobbágyparasztot. Amerika a megálmodott csodák világa, ahol nemcsak főtt krumplira telik, hanem megvan a mindennapi kenyér, sőt hús is. Es hát kijött Amerikába a mesek, a csodák országába. Es a mese mese maradt. A rideg vaíósag szétfoszlatta a legszebb álmokat, ábrándokat. Amerikában újra hazai nyomorúság várt rajuk. Ha elkerültek a rabszolgákat toborzo ügynökök kezet es nem szállítottak őket, mint a barmokat a Del rabszolga telepeire, elfogták ókét az ipari rabszolgatartok es bérmunkásai lettek Amerika kapitalistáinak. A jobbágyból, bérrabszolga lett. A régi nyomorúság ellen lázadtak fel a keasbey-i téglagyári munkások. Csalódtak a remélt jólétben, csalódtak a szabadságba vetett hitükben. A sok csalódás után elkeseredett lepesre határozták el magukat; sztrájkba leptek. Szervezetlenül, tapasztalatlanul, a küzdelemre való minden előkészület nélkül vettek fel a harcot a hatalmas munkaadókkal. Es mégis egy pár centet mertek követelni, hogy megmeneküljenek az ehen halastól, hogy emberek módjára élhessenek itt. A munkaadók pedig e lázadok ellen fegyveres őröket, es aztan a katonaságot rendeltek ki. Ver, munkásvér folyt a keasbey-i agyagra. E veres sztrájk kell, hogy tanulságul szolgáljon a munkásoknak. Azzal a tanulsággal, hogy a mai társadalomban a munkás védetlenül áll a munkaadóval szemben, hogy az állam mindenkor a tőkés munkaadó pártján áll. Meg kell tanulniok, hogy a kapitalizmus ellen való egyedüli fegyverük a munkásoknak az osztály tudatos szervezkedes. AZ IMPERIALISTA HÁBORÚ ELLEN ELŐRE, 1917. Az amerikai nagytőkés érdekeltségek akarata érvényesült. Az Egyesült Államok nepe akarata és megkérdezés nélkül belekerült abba a véres örvénybe, amelyből Europa megkínzott népei három szenvedésekkel teljes esztendő után sem tudnak kivergodni. Ezt az országot és ennek 100 milliós népét a nagytőke mar akkor beledobta a háború mérlegének egyik serpenyőjébe, amikor az egyik harcoló félnek az első milliós kölcsönt nyújtotta, Azóta ezek a kölcsönök 12 milliard dollárra emelkedtek es a horribilis összeg es annak kamatainak biztosítása fontosabb dolog volt az uralmon lévők szamára, mint az ország népének békeje, vére es élete. E pillanatban nem tudhatjuk, hogy meddig használhatjuk toliunkat az igazságos bírálat eszközeként es minden percben el lehetünk készülve arra, hogy a hatalom keze lecsap reánk, akik idegenek és szocialisták is vagyunk ebbén az országban. A vassal vértezett, fegyvert csörgető kapitalizmussal szemben nincs más védelmünk, mint az igazság palastja es meggyőződésünk keménysége. Segítséget és reménységet csak munkástarsaink kis táborától varhatunk. Munkás, teremtő kezükkel es szocialista szivük, kel alljanak mögöttünk ebben a nehez küzdelemben. Ha igy bukunk el — újból feltámadunk! A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉBEN 1919. junius 23. Mélységes meghatottságtol dobogó szívvel, remegő ajakkal olvassuk a kiáltványt, melyben Magyarország proletariátusa szol hozzánk, Amerika magyar proletarsagahoz. Szemünkbe könnyek tódulnak, agyunkban az érzelmek hullámzanak, amikor hosszú, keserves Öt esztendő után egy kontinensen es egy óceánon át hozzánk hatolnak végre meggyötört, ezer bajjal küzdő népünknek szavai, a testvérek szavai a testvérekhez Olvassuk az irast es a képzelet szárnyain átröpül a lelkünk a mi fölszabadult köztársaságunkba ahol “a vérfolyamnak düs medret ásták a gazok”, ahol a háború véres oltárára “elhurcolták a nép legjavát”, ahol “a katonai vasfegyelem nyomása alatt a sajat erdekei ellen harcoló proletárok vérözönéból a burzsoak es agráriusok aranyfolyamot varázsoltak maguknak” s ahol e sokat szenvedett nép végül mégis “visszaadta az apákat,' fiakat, testvéreket, férjeket övéinek s hozzáfogott a népköztársaság felépítéséhez”. SACCO - VANZETTI BŰNE Uj Előre 1927. Az a bunuk, hogy a kizsákmányolás ellen, védekezésre, sztrájkokra szervezték a munkásokat. Az a bűnük, hogy eletuket a munkásosztály érdekei szolgalaténak szenteltek. Az a bűnük, hogy hívek voltak es celláikban, bilincsekben is hívek maradtak osztályukhoz, az elnyomott, a kizsákmányolt, a jogfosztott dolgozok osztályához. Ugyanaz volt a bűnük, melyért az amerikai kapitalisták akasztófara húzták Pennsylvaniában a bányászok első szervezőit, akasztóiéra húzták Chicagóban a haymarketi tragédia után a munkások legjobb vezereit. Coloradóból elrabolták és Idahoban börtönbe hurcolták a Western Federation of Miners tisztviselőit, börtönbe vetették Centráliában az I.W.W, tagjait, halalraitélték és agyonlőtték Joe Füllt, meglincseltek Frank Littlet, börtönben gyötrik mar tiz ev óta Mooneyt,lemészárolták vagy börtönbe vetették a proletariátus ne'vtelen hőseinek százait. A HORTHY FASIZMUS EL FOG PUSZTULNI Uj Előre 1935. Borivó versenyekkel, Hitler könyvével akarják a magyar tömegeket megfeleloleg előkészíteni az uj háborúra, melyet Mussolini és Hitler hű szövetségese gyanánt akarnak megvívni. A háborúban összpontosul minden céljuk, a háború előidézésére irányul minden mozdulatuk. Ebben a pillanatban még látszólagos biztonsággal ülnek a nyeregben és temetői csend uralkodik Magyarorszag felett. Egy-egy varatlan mozdulás, mint a Rákosi-pert kísérő tüntetések, mint a pécsi bányászok harca, mint az epitomunkasok nagy sztrájkja azonban vüágosan mutatják, hogy látszólag csupán felszín alatt érnek, forronganak mar a viharok, melyek el fogják seperni a színről a mai magyar kormányt, amely nem fogja sok hasznát venni Mussolini, Hitler, a walesi herceg es József főherceg barátságának sem. Somogyi Pál irasa. TÁMOGASSUK A SZTRÁJKOLÓ G.M. MUNKÁSOKAT Uj Előre, 1937. j A General Motors munkásai maguk igazságáért, csaladjuk jólétéért, jovojuk nagyobb biztonságáért mentek sztrájkba: Hogy munkájuk biztos legyen és ne dobhassák ki okét a jövőben, amikor a General Motors urainak tetszik. Hogy a régibb munkásoknak a jogai mindenkor biztosítva legyenek. (Seniority list.) Hogy törüljek el a darabszám munkát es Speed-up rendszert. Hogy fizessen a General Motors a mai helyzetnek és okozódó drágaságnak megfelelő béreket és a túlmunka másfélszeres díjazását. Biztosítsák a 30 órás munkahetet, hogy ezáltal is minél több munkás munkához juthasson. Hogy mindennek biztosítására és betartására, a munkások vedelmere ismerjék el a United Auto Workers Uniont, mint a General Motors összes munkásainak képviselőjét. Detroit magyar munkásai,polgárai! Ne engedjek magukat félrevezetni sem a General Motors, sem a sajtó egy része által. Az ossz magyarság, a magyar egyletek, polgárok, kis háztulajdonosok, intézmények, ugyanugy; mint más minden nyelvű és nemzetiségű nép is, mint egy ember sorakozzék az autómunkások möge. Minden magyar munkás váljon haladéktalanul az union tagjává, hogy a sztrájk sikere biztosítva legyen. Támogassák a sztrájkot erkölcsileg, anyagilag egyenek, egyletek, intézmények! A SPANYOL NÉPÉRT 1937. február 16. Spanyol testvéreink! Kimondhatatlan örömmel es lelkesedéssel vet- ( folytatás a következő oldalon )
