Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-27 / 41. szám
Thursday, October 27, 1977. 5 . • • . • • AMERIKAI MAGYAR SZO Szaúd-Arábia Haragos hercegek Testvér és féltestvér A Suediri fivérek nyáit pedig „biztonságos távolságban”, a vidék sivatagos térségeiben helyezték el. A dinasztiát mintegy negyvenöt esztendeje a marcona sivatagi törzsfő, Abdul Aziz alapította, az angol titkosszolgálat, elsősorban a legendás „Arábiái» Lawrence” aktív közreműködésével. Abdul negyvenkét fia bizonyult a család magjának. Biológiailag ez az ötezres nagyságrendű família jórészt beltenyészet: a hercegek, nagyon kevés kivétellel, hercegnőket vesznek feleségül. A vér szerinti klánok tagjai között az összetartás nagyon erős. A hét Sudeiri-fivér anyjuk végCsak szeptemberben kezdtek hírek szállingózni Rijádban arról, . hogy Ramadan szent hónapjának első napján (ilyenkor Allah különös bölcsességet ad a békülni, engesztelni vágyóknak) összehívták a szaúd-arábiai Hercegek Tanácsát. Azt tudni vélték a beavatottak, hogy az ötezer tagú (!) királyi család kétszázötven legfontosabb hercegének ritkán összehívott konklávéján „a dinasztia jövőjét érintő fontos kérdésről” volt szó, de másról a külvilágnak úgyszólván fogalma sem volt. Még azok sem tudtak semmit, akik a rijádi eseményekről többnyire mindig igen hamar megtudnak egyet s mást. A rituális titoktartás függönye egy ideig mindent eltakart. ' KHALAD, FAHD ÉS ABDULLAH Az ötezer főnyi királyi család biológiai beltenyészet Fahd kontra Abdullah Mostanra azonban világossá vált, miről volt szó a rijádi palotában. A Hercegek Tanácsa azért ült ösz- sze, hogy „végérvényesen és megnyugtatóan” tisztázza a trónöröklés rendjét. Nem az a probléma, hogy a gyakran betegeskedő Kha- led király utódja ki legyen: Szaúd-Arábia vallási-politikai struktúrájában ezt a jogot az ország jelenlegi erős emberétől, az ügyek valódi irányítójától, az ötvenöt éves Fahd hercegtől csak életével együtt lehetne elvenni: A vita tárgya az volt, ki legyen adott esetben Fahd utódja, tehát a trónörökös és milyen sorrendben következzenek utána a hercegek. A kérdés fontos. Abban az országban, amely mintegy hétmillió lakosával, Nyugat-Éurópá- nyi területével a Szovjetunió után immár a világ második legnagyobb olajtermelője (az Egyesült Államok a közelmúltban a harmadik helyre csúszott) a dinasztia stabilitása Washington szempontjából is kulcskérdés. Éppen amerikai körökből szivárgott ki az a keserű felismerés, hogy a ramadani konferencián a hercegi klánok rivalizálása miatt semmiféle döntés nem történt. A tanácskozás állítólag azzal kezdődőt*, hogy a király bejelentette: több hetes londoni kúrája nyomán állapota jelentősen javult és minden ellenkező híreszteléssel szemben nem foglalkozik a visszavonulás gondolatával. Nem egy megfigyelő gyanítja: erre az időnyerést jelentő lépésre a stabilitás megbomlásától rettegő amerikai diplomácia vette rá a királyt — éppen azért, mert Washington — természetesen — menetközben értesült a szupertitkos hercegi tanácskozás eredménytelenségéről. Ramadan szelleme nem bizonyult eléggé engesztelőnek. Fahd herceg azt javasolta: három utódjelölt közül válasszon a tanács. A jelöltek: 1. Szaltán herceg, hadügyminiszter, 2. Naif herceg, belügyminiszter, 3. Szalmán herceg, Rijád kormányzója. A dolog lényege, hogy mindhárman a trónörökös teljes (tehát nemcsak egy apától, hanem azonos anyától is származó) testvérei. így annak a hercegi klánnak a tagjai, amely az anya törzsének nevéről Sudeiri- csoport néven ismeretes. A Sudeiri-ág befolyására jellemző, hogy a hét fivérből egy trónörökös, egy belügyminiszter, egy hadügyminiszter, egy pedig a stratégiai jelentőségű főváros nagyhatalmú kormányzója. A Fahd által javasolt- öröklési __tend az Abdullah herceg által ve___zetett fél'estvéri klán nyílt ellenállásán bukott megr A konferencia eredménytelensége önmagában is bizonyíték arra, amit eddig is sokan sejtettek: Abdullahhal még Fahdnak sem tanácsos nyílt ellenségeskedést kockáztatni. , ‘ A .herceg ugyanis az ország egyik kulcspozíciójának birtokosa: a Hemze i Gárda parancsnoka. Sivatagot vegyenek KIOLVADTAD A LAPUIT AMI TOVÁBBI MAS B TANULHAT BILÖtP J A Nemzeti Gárdát az elhunyt Fejszál király — akkor még trónörökös — javaslatára hozták létre afféle állambiztonsági szervként, de elsősorban a hadsereg esetleges zendülésének ellensúlyozására. Akkor a szaúdi dinasztia — nem alaptalanul — úgy látta, hogy hatalmát elsősorban a fegyveres erőkön belüli, nasszerista típusú mozgalom veszélyeztetné. Ezért született meg, mindenekelőtt a dinasztiához vallási okokból fanatikusan hű nomádokból, a Nemzeti Gárda, amely az elmúlt évek során rendőri hatáskörén messze túlmutató fegyverfajtákkal (páncélosok, rakéták, /légierő) szereltek fel. A jelenlegi állapotról nincsenek pontos információk, de nemrég - még a nagyvárosok — Dzsidda, • Rijád, Dhahran stb. — körzeteiben kizárólag a Nemzeti Gárda állomásozott, a hadsereg lgktaakarata szerint naponta találkozik és megbeszéli „a legfontosabb ügyeket”. Az ő esetükben ez per- ■ sze felér egy szűkebb miniszter- tanáccsal. Valamennyi herceg szabályos udvart tart maga .körül, még az egyéhként modern gondolkodásúnak kikiáltott Szaúd herceg, külügyminiszter, Fejszál király fia is. A hercegeknek illő naponta legalább egy-két órát az Ikhwá- val, udvartartásukkal eltölteni. A Korán törvényei szerint ezekben a „kis” udvarokban is dívik az a szokás, amit a Fejszál-féle „nagy” udvarban is tiszteletben tartottak (Khaled gyengélkedésére hivatkozva a rijádi palotában ilyesmire már csak’ nagyritkán kerül sor): a hét bizonyos napjain bárki bejöhet az _ utcáról és előadhatja ügyes-bajos dolgait. A hercegek vagy a helyszínen rendezni tudják a dolgot, vagy a megfelelő helyre utasítják a kérelmezőt, immár a technika csodái, a telefon, újabban a telex segítségével (néhány hónapja a hercegi udvarokat is telexhálózat köti össze). A legnépesebb Medzsilisze (nyilvános fogadónapja) — hivatala jellegénél fogva — Naif herceg, belügyminiszternek van. ö napi két- három órát tölt el ezzel. A királyi család valamennyi férfi tagja mintegy havi hatvanezer dollár járadékot élvez (a londoni előkelőségek áruházában, a Har- rod’snál nemrég egy szaúdi herceg másfél óra alatt százötvenezer dollárt költött), ez azonban többségüknek nem elég. Jövedelmük növelésére a lehetőségek szinte korlátlanok. Mind gyakoribb például, hogy a hercegek — sivatagot adnak el. A nagyvárosok körül húzódó családi földek értéke néhány éve még minimális volt, ma — az országra jellemző dinamikus terjeszkedés nyomán — az efajta sárga homok is dollármilliókat érhet. Az „amerikai maffia” Az ország hosszú távon egyik ‘ legnagyobb problémája a képzett munkaerő hiánya. Ez azonban az államgépezet csúcsaira nem vonatkozik. Egyetemi végzettség nélkül má már a királyi hercegek sem kerülhetnek igazi kulcspozícióba. Az amerikai egyetemek valósággal ontják évek óta a szaúd-arábiai diplomásokat. Szaúd herceg, a 36 esztendős külügyminiszter, aki mind magas, szikár alakjával, mind visszafogott, mértéktartó viselkedésével kísértetiesen emlékeztet apjára, az 1975- ben meggyilkolt Fejszál királyra. 1965-ben közgazdasági diplomát szerzett a Princeton egyetemen, ö vezeti azt a hercegekből és technokratákból álló nagyhatalmú csoportot, amelyet Rijádban „amerikai maffiának” neveznek — Washington rajtuk keresztül érvényesíti szinte korlátlan gazdasági-politikai befolyását. A csoport második legfontosabb tagja Ahmed Jamani, a Harvardon végzett olajminiszter. Szaúd herceg 1975-ig az ő helyettese volt. amíg a dinasztia klánjain belüli bonyolult és a külvilág számára nem mindig követhető játszma neki juttatta a külügyminisztériumot. Az „amerikai maffia” további kulcsemberei a következők: 1. Ghazi al Quasibi, a 37 éves iparosítási és villamosítási miniszter. Diplomáját1 a Dél-karolinai Egyetemen szerezte. Viszonylag alulról jött. Látogatóinak gyakran mondogatja: „Tízéves elmúltam, amikor először villanyfényt láttam és csaknem úgy alakult, hogy nem sokáig láthattam — majdnem megvakultam, mert az egész környéken nem volt egyetlen orvos, kórházról nem is beszélve.” Egyebek, között az ő minisztériuma felelős a tizénegymilliárd (!) dollár nagyságrendű földgázprogram végrehajtásáért. 2. Hisham Nazir tervezési miniszter, a kaliforniai Berkeley egyetem egykori diákja, ö a felelős a világ legköltségesebb ötéves tervéért: az ország korszerűsítésére 142 milliárd (!) dollárt költenek. 3. Abdel Aziz Koresi, a Szaúd- Arábiái Bank kormányzója, ugyancsak a Dél-kaliforniai Egyetem végzettje. 4. Mohammed herceg. Fejszál király fia, Szaúd külügyminiszter féltestvére, a kaliforniai Menlo College-ben végezte főiskolai tanulmányait. ö felelős a tengervíz- sótalanítási program (beruházás: 12 milliárd dollár) végrehajtásáért. .35 állomás naponta csaknem há- rommilliárd liter tengervizet tesz majd ihatóvá. (A hercegtől származik a híres mondás: „Nehéz munka a mienk. Lefúrunk, hogy vizet keressünk — és csak olaj jön, mindig csak olaj...”) Börtön helyett dollár Az ivással nemcsak víz formájában akad gondja a dinasztiának. Már a puritán Fejszál király sokat ostorozta családját, amiért — a/ Iszlám tilalma ellenére — a hercegeknél szinte státusszimbólum lett a (bizonyos fajtáknál palackonként 120 dolláros) skót whisky fogyasztása. A Mercedes gyár az utóbbi években több tucat olyan szuperkocsit adott el a szaúd-arábiai hercegeknek (egyenként 75 ezer dollárért), amelyekben — egyebek között — hatalmas, jól hűtött bárszekrény is van. Ezen a szinten a pénz valóban nem számít. „Eddig — jelentette ki a minap Naif herceg, belügyminiszter — a dinasztia bebörtönözte politikai ellenfeleit; most megveszi őket.” A módszer Szaúd herceg külügyminisztériumában sem ismeretlen. HARMAT ENDRE
