Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-27 / 41. szám

6 Thursday, October 27, 1977. Vilt Tibor színpadképe. Háttérben a Fogadalmi templom' Gábor Miklós és Bessenyei Ferenc egyik közös jelenete Szegedi Szabadtéri Sátéhoh 1377 Régi idők Lear királyai A múlt század legnagyobb magyar szí­nésze Egressy Gábor volt ö volt az a mű­vész, aki 1848. március 15-én este, azon a történelmi napon a Nemzeti Színház kö­zönsége előtt elszavalta a Nemzeti dalt. ö volt az a színész is, aki 1838. április 30-án a Nemzeti Színház első Shakespeare élő­adásán a Lear király címszerepét alakítot­ta. A Shakespeare-hőst ezt követően még majd hatvanszor játszotta el. Egressy egyik jutalomjátékán is ez a dráma szerepelt a műsoron. De mi is az a jutalomjáték? Idéz­zük a színházi lexikont: „Jutalomjáték olyan előadás, amelynek jövedelme a szín- társulat valamelyik tagját illeti. Jutalom- játékot engedélyezett az igazgató valame­lyik népszerű művész jubileuma, visszavo­nulása, vagy a várostól való búcsúzása al­kalmával is. A színész ilyenkor rendszerint leghálásabb szerepét választotta, a közön­ség pedig ajándékokkal és virágokkal hal­mozta el őt...” A Lear királyt nagyon sok művész vá­lasztotta jutalomjátékául. Ez a színházi ha­gyomány azonban már a feledés homályá­ba merült. Nem így néhány nagy művészünk Lear király alakítása. Hiszen amíg egyetlen né­ző is él, amíg a hangszalag, a film őrzi egy- egy művész gesztusát, hanghordozását, ad­dig él a szerep és a színész is. Akik láthat­ták, nem felejtik el Somlai Arthur Lear­jét. Kétszeres Kossuth-díjas kiváló művé­szünk a negyvenes évek végén ugyancsak a Nemzeti Színház színpadán játszotta el ezt a szerepet. Érdekes színháztörténeti do­kumentum, hogy ezen az előadáson Gábor Miklós játszotta a Bolondot, akárcsak most Szegeden. S amikor felsoroljuk a múlt nagyságait, felidézzük a régi időket, hogyan is hagy­hatnánk ki korunk felejthetetlen Lear ki­rályát. Azt a művészt, aki néhány hónapja sajnos már messze jár. 'Básti Lajost, ő pon­tos lélekábrázolással, drámai erővel állítot­ta elénk a birodalmát három lánya közöli felosztó uralkodó tragédiáját. Ezzel az ala­kításával nemcsak a hazai, de a külföldi kritikusok elismerését is kivívta. Játékáról a világhírű angol rendező Peter Brook a hatvanas évek elején, amikor színházával, a Royal Shakespeare Company-vel, Buda­pesten vendégszerepeit, úgy nyilatkozott, hogy még magyar nyelven is megállná a helyét Anglia bármelyik színpadán. Néhány gondolat a szegedi előadásról Ez a Shakespeare-dráma rendező és szí­nész számára egyaránt megtisztelő, de ugyanakkor nehéz feladat. A nézők mégis idegenkednek ettől a hatalmas műtől. Miért? Először is igen nehéz veretű a szö­veg. Az első magyar fordítás Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik. Mai színpadra, nem kisebb Shakespeare magyarító, mint Mészöly Dezső próbálta átültetni. Ezenkí­vül elég terjedelmes is e Shakespeare-drá­ma. Szegeden például este 8-tól éjfélig tart az előadás. Űgyhogy a színészek mellett a hétezer néző is komoly fizikai próbának van kitéve. No de a szócséplés helyett be­széljünk az előadásokról. Először is a dísz­letről, amely Vilt Tibor szobrászművész alkotása. A színpadkép tudomásom szerint nem a Szabadtéri Játékokra készült. A már korábban elkészült képzőművészeti alkotás csak némi erőszakolással lett aktualizálva n szegedi színpadra. A három hatalmas mé­retű prizma különböző irányokba mozgat­va képes beszűkíteni, illetve kiszélesíteni a színpadot. Aszerint, ahogy azt a dráma történése megkívánja. Nem érzem túlzottan sikeresnek a színpadképet, talán pont azért, mert nem ehhez a darabhoz készült. Shakespeare drámája azok közé a művek közé tartozik, amelyeket nem kell magya­rázni. Az író szavai, gondolatai kimondott bölcsességei nem szorulnak afféle mester­kélt aktualizálásra. Ez mindenkor megma­A Lear király szegedi előadásának talán ez a legmegrázóbb pillanata. Szereplői: Szabó Gyula, Bessenyei Ferenc és Horesnyi László (Fotó: MTI — Ilovszky Béla) rad a magáramaradás tragédiájának, a hatalomtól való búcsú drámájának. Ismer­ve. látva Vámos László eddigi Shakespeare rendezéseit, az az érzésem, hogy ebből a műből nem tudta mindazt kihozni, mint korábbi alkotásaiból. Pedig hosszú idők óta készül a Lear királyra. Vonzotta a dráma és vonzotta az is, hogy egy olyan kivételes képességű színészt szemelt ki a címszerep­re, mint Bessenyei Ferenc. Mellette, kivé­teles képességű művészek játsszák a mos­tani Dóm téri előadás kis és nagy szerepeit egyaránt. Kossuth-díjas és Kiváló művé­szek sorát láthatjuk a színpadon. Bessenyei Ferenc most is megmutatja gazdag színészi palettájának valamennyi árnyalatát. De mégsem tudott teljesen azo­nosulni szerepével. Talán egy újabb Besse­nyei—Lear találkozás még tökéletesebb szí­nész és szerep egymásratalálása lesz. Az elő­adás legszebb pillanatai a Bolondot játszó Gábor Miklós nevéhez fűződnek. Mensáros László és Kállai Ferenc minden szavából, rezzenéséből érezzük, hogy milyen kivételes képességű művészek szólnak hozzánk. A há­rom lányt játszó női főszereplő: Olsavszky Éva, Psota Irén és Vass Éva játéka nem éri el az említett férfiszínészek magas színvona­lát. Annak ellenére így érzem, hogy tudva- tudom Shakespeare-nél ezek a női figurák kevésbé jó szerepek mint a férfiaké ... Kü­lönösen Psota Irén okoz csalódást. Érthetet­len, hogyan vesztette el régi önmagát ez a kiváló színésznő. Nem találta meg azokat az őszinte hangokat, amelyeket annak idején például a Kaukázusi krétakörben megcso­dáltunk. A játék körítése Amit végül szóvá teszek nem a Szabad­téri Játékokhoz tartozik, és mégis itt kell beszélnünk róla. Talán három-négy éve kezdtem érezni, hogy a Játékok körítése, azok a bizonyos apró, hangulati elemek kezdenek hiányozni. A színes lampiónos utcák, a szívélyes vendéglátás. Egyre nő a felesleges zsúfoltság, az étel-ital után fut- kosó embertömeg. Hogy kerül a halászlé és a Lear király egymás mellé? 'Azt hiszem a jó falat a jó kedv megalapozhat egy jó han­gulatú színházi estét. Arról már nem is be­szélve, hogy a szegediek hagyományosan szíves vendéglátók, vendégszerető emberek. Gyenes András _ óhaza­--------- 1 ........ - ■ ■ ' —---------------------------------------------- . , “-------------=f NEW YORKBAN November 20rcin vasárnap nórától délután s óráig - NAer tímÁcsmm bazár \ ‘ STUYVESANT PARK YMCA/Harmadik Avenue-nél/ SZÉP IMPORTÁLT MAGYAR ÁRUCIKKEK MAGYAR PAPRIKA - HÍMZETT MAGYAR BLÚZOK MAGYAR LEMEZEK BABÁK, PLUSS-ÁlLATOK, KÖNYVEK • . , KÉZIMUNKÁK HERENDI POCELÁn m SOK SZÉP AJÁNDÉKTÁRGY JUTÁNYOS ÁRON. Finom magyar ételek- Káre^ütemény. Belépődíj nincs. A MAGYAR- TÁRSASKÖR RENDEZÉSÉBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents