Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-13 / 39. szám
Thursday, October 13. 1977. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO Csonttörés If itkán törik el a csontunk, mert kemény. A csont- szövet a szervezet legkeményebb része; csak a fogak keményebbek nála. Csontjaink belseje szivacsos szövetből áll, amelyet szilárd burok vesz körül. A szivacsos rész lemezkékből épül föl, s a csontot érő erőhatásoknak megfelelően statikus ívekben, úgynevezett erővonalakban rendeződik. A csontszövet — fölépítése miatt — könnyű és kemény. Az utóbbit a mészsók biztosítják, azok az anyagok, amelyek a csontok legfontosabb összetevő részei. Igaz, ez a keménység törékenységet okoz, különösen idősebb korban, amikor a csontok sokkal több meszet tartalmaznak, mint korábban. Ezért kell az öregembereknek nagyon vigyázniuk arra, hogy ne essenek el, mert könnyen eltörhet a csontjuk. Ismeretes, hogy a szövetek regenerálódnak. A csontokban is végbemegy ez a folyamat, ezért az eltört csont pár hét múlva összeforr. A fiataloknál gyorsan, az idősebbeknél lassabban történik ez. Nagyon fontos, hogy a csontok jól forrjanak össze, mert ellenkező esetben a végtagok nem képesek végezni föladatukat. Szerencsére a legtöbb esetben még a törés helyét sem lehet pontosan megállapítani. Ha azt akarjuk, hogy a csont jól forrjon össze — márpedig mindenképpen ez a célunk —, akkor a beteget megfelelő elsősegélyben kell részesítenünk, s — amilyen gyorsan csak lehet — egészségügyi intézménybe kell szállítanunk. A CSONTTÖRÉS TÜNETEI A csonttörés erős fájdalommal jár, amelyet az ember a szerencsétlenség első pillanatában érez, de később is, ha megpróbálja megmozdítani sérült testét, vagy ha hozzáérnek. HOL TÖRIK EL A CSONT? Legtöbbször ott, ahol megütötték, vagy az ütés közelében. Ha kinyújtott kézzel esünk el, s közben nem támaszkodunk a tenyerünkre, a kulcscsontunk törik cl. Ha viszont nyújtott lábbal esünk le egy épületről, akkor nem a talpcsontunk törik el, amelyet az ütés közvetlenül ér, hanem a medencecsontunk. MIBŐL ÁLL AZ ORVOSI SEGÉLY? Az orvos mindenfajta csonttörés esetéh nyugalmat és mozdulatlanságot rendel el, mert az izmokat, idegszálakat, véredényeket csakis így lehet megóvni a sérüléstől. Ezért elsősegélynyújtáskor ne akarjuk mindenáron a diagnózist fölállítani, mert a kéz és a láb helyreigazításával nagyon sok kárt okozhatunk. A gyanús eseteket is csonttörésnek tekintsük. A törött csontot csakis nagy tapasztalattal rendelkező orvos tudja a helyére tenni. HOGYAN ÉRHETŐ EL A VÉGTAGOK MOZDULATLANSÁGA? Erre a célra legjobb drótot vagy deszkát használni. Ilyen sín minden egészségügyi intézményben, vállalatban és építőhelyen van. Ha még sincs a közelben, akkor bármilyen hosszú tárgy megfelel a célra; bot, vonalzó stb. Kétoldalt erősítjük a törött végtaghoz és kötszerrel rögzítjük. Ügyeljünk arra, hogy összefogja a két legközelebbi ízületet és megakadályozza azok mozgását. Ha az alkar törik el, akkor a csuklót és a kézízületet, ha viszont a felkar, akkor a csuklót és a vállízületet kell rögzíteni. Amennyiben a combcsont sérült meg, hosszú sínre van szükségünk. A hónaljtól a talpig kell érnie úgy, hogy érintse a térdet és az ugrócsontokat. A kezet behajlított, a lábat pedig egyenes helyzetben rögzítsük. Ha semmilyen alkalmas anyagot nem találtunk, amelyet sínként fölhasználhattunk volna, akkor a kezet a törzshöz, a tört lábat pedig az egészséges lábhoz erősítjük. HOGYAN ALKALMAZZUK A SÍNT? A tenyeret úgy tesszük sínbe, hogy az az egész tenyeret és az ujjakat tartsa és megfeszítse. Sín helyett használhatunk vattát, gézt, kis labdát vagy más kerek tárgyat. Ezt a sérült tenyerébe tesszük, s ujjait behajlított helyzetben rögzítjük. A sínt természetesen nem a sérülésre tesszük, hanem mellé, így az nem nyomja a sebet. Jobb a cipő fölé erősíteni és valamilyen puha anyagot tenni alá. A SÉRÜLT SZÁLLÍTÁSA A sérültet csak akkor emeljük föl, ha a kezét vagy a lábát előzőleg már rögzítettük. Ketten-hár- man szállítsuk, s egyikünk a sérült végtagot fogja. ÖLTÖZTESSÜK-E FÖL VAGY VETKÖZTESSÜK LE? Ha szükséges, igen. A vetkőztetést az egészséges, az öltözködést pedig a sérült végtagon kezdjük. Amennyiben nyílt törésről van szó, akkor ne próbáljuk lehúzni a betegről a ruhát. NYÍLT TÖRÉSEK Különösen akkor kell óvatosan elsősegélyt nyújtanunk, ha a sípcsont tört el, mert közvetlenül a bőr alatt van, ezért a zárt törés is könnyen nyílttá válhat. A nyílt bordatörés sokkot okozhat. A szerencsétlenül járt embert elönti a hideg verejték, sápadt, nagyon gyönge és alig érezni az érverését. Mivel életveszély fenyegeti, gyors Orvosi beavatkozás szükséges. A koponya-, a mellkas- és a medencecsont törése azért veszélyes, mert megsérülhetnek a legfontosabb szervek: a nagyagy, a gerincvelő, a véredények, a szív, a tüdő és a húgyhólyag. SZÖVŐDMÉNYEI A következő súlyos szövődmények léphetnek föl: koponyatöréskor fül-, orr- és szájvérzésre kerülhet sor, a beteg elvesztheti eszméletét és hányhat. Bordatöréskor nehéz és fájdalmas légzés jelentkezhet. A medencecsont törésekor véres lesz a vizelet. Már akkor is teljes nyugalmat és mozdulatlanságot kell biztosítani a beteg számára, ha csak föltételezzük, hogy eltört a koponyája. Óvatosan fektessük le, úgy, hogy törzsének felső része kissé kiemelkedjen. Ha nincs nyílt seb, akkor jó hatású a hideg, illetve a jeges borogatás. Még óvatosabbnak kell lennünk gerinctörés esetén, mert ilyenkor könnyen megsérülhet a gerincvelő. Hogy elejét vegyük a szövődményeknek, a beteget fektessük kemény deszkára vagy sperlemezre. Ha azonban hordányon vagy takaróban kell szállítanunk, akkor hason kell feküdnie mozdulatlanul. Amennyiben a bordája tört el, ki kell fújnia magából a levegőt, s ilyen helyzetben kell bekötnünk és a kötést hozzáerősítenünk egészséges testrészéhez. Gyakoriak a nyílt törések. Az ilyenek nagyobb figyelmet követelnek, mert kórokozók kerülhetnek a sebbe. Ezért elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy ne jusson bele piszok. Ezt úgy érhetjük el, ha tiszta gézzel bekötjük. Dr. LICHT Antal főorvos SOBEL OVERSEAS CORP. 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10020 — TELEFON: (212) 535-6490 — IKKA FŐÜGYNÖKSÉG UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY _ VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK * IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába STATEMENT OF OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, j nive«kedjek annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I • Egy evre $ 15.— felévre $ 8.— | I Megújításra; $-•■ .......... I J Naptárra: $ . í................................. j • Név: ................................!......................... j I 1 I Gn>: •...................... * a , •' > I Varos;........................... Állam:.............. I ij Zip Code:............. .. J Jl AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jl30 East 16th Street, New York, N Y. 1Ü003| "" 1. Title of Publication: Amerikai Magyar Sió 2. Date of filing: Oct. 1. 1977. 3. Frequency of issue: Once a «reek. e*c.3rd Ic 4th week in July. No. of issues Published annually: 50 Annual subscription price j 5 dollars 4. Location of known office of publication /Street, city, county, state, dp code/ /Not printert/: 130-East 16th St. New York, N.Y. 10003 5. Location of headquarters or general business offices of the publisher /Not printers/: Same 6. Names and addresses of publishers, editor, and managing editor. Publisher: Hungarian Wordjnc. 130 East 16th St. New York,NY. 10003. Editor.’ James Lustig, 130 East 16th St. New York .NY. 10003. Managing Editor: None. 7. Owner: Hungarian Wordjnc. 130 E 16 St .New York. NY 10003. Hugo Gellert Pres. 130 E 16 St. New YoikJi Y. 10003. Louis Dattler, Sec’y, 130 E 16 St. New York, N3 10003. Arpad F. Nagy, Treaa. 130 E 16 St. New York, NY 10003. 8. Known bondholders, mortgagees, and other security holden, owning or holding 1 % or more of total amount of bonds, mortgages or other securities: Buckeye Soc. Ic Ed. , Club, 3590,Dalcford Rd. Cteveland.O.Hungarian Soc. Club 130 E 16 St. New YorkNY. Hungarian American Club, 2134 5th St. S.W. Akron. O. 9. For completion by nonprofit organizations authorized to mail at special rates (Section 132.122, PSM) The purpose, function, and nonprofit status of this organization and the exempt status for Federal income tax purposes Have not changed during preceding 12 months 10. Extent and nature of cir- Average No. Actual No. of culation ; copies each copies of issue during single issue preceding 12 published nearmonths est to filing datt A. Total No. copies printed (Net press ran) 3000 3000 B. Paid circulation 1. Sales through dealers and 450 440 / carriers, street vendor» and counter tales ,,OA 2. Mail subscriptions 1670 C. Total paid circulation 2130 91 in D. Free distribution by mad carriers or other means Samples, complimentary, other free copies E. Total Distribution C. and D.) 2530 2510 F. Copies not distributed I. OfficTuse. left-over, unac- ^00 9 C n counted, spoiled after prin- ^ tine. 2. Returns from news agents 170 140 G. Total (Sum of E Sc F -should equal net press run shown in A) 3000 3000 II. 1 certify that the statements made by me above are correct and complete. James Lustig Editor 12. For completion by publishers mailing at the regular rates (Section 132.122, Postal Service Manual) 39 U. S.C. 3626 provides in pertinent part: “No person who would have been entitled to mail matter under former section 43S9 of this title shall mail such matter at the rates provided under this subsection unless he files annually with the Postal Service a written request for permission to mail matter at such rates.” In accordance with the provisions of this statute, I hereby - request permission to mail the publication named in item 1. at the phased postage rates presently authorized by 39. U.S.C. 3626 James Lustig, Editor
