Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-13 / 39. szám
Thursday, October 13, 1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , Domán István: SZÁLL A KAKUKK FFS7KERF, (“One F'ew Over The Cuckoo’s Nest”) Vannak szépirodalmi alkotások, amelyek nagy feltűnést keltenek. Számos ember olvassa el őket, és úgy tűnik, hatásuk maradandó lesz, sokáig emlékeznek majd rajuk. De végül is kévés lep túl a “best seller” sorson, hanem gyorsan feledesbe merül. Különösen ez a helyzet Amerikában, ahol hetente uj könyvek százai jelennek meg, minden nap uj szenzációt hoz, uj Írók neveit dobia a felszínre. A széles értelmiségi rétég úgy érzi, lépést kell tartania az idővel, az eseményekkel, a modern irodalmi irányzatokkal. így nem érnek ra a regin kerodzni. Mindezek ismereteben különös mértekben ki kell emelnünk KEN KESEY ONE FLEW OVER THE CUCKOO’S NEST cimu nagyszerű regenyet. 1962- ben jelent meg a felig indián származású szerző tollából, es azonnal nagy közönségsikert aratott, ugyanakkor elnyerte a kritika elismereset is. Ez meg önmagában nem jelentett volna semmi rendkívülit. De Ken Kesey irasa nem a megszokott pályát futotta be. Nem merült a feledes homályába, hanem tartós hatásúnak bizonyult.Első megjelenese után 14 evvel meg annyira az érdeklődés homlokterében állt, hogy filmet készítettek belőle. Ami pedig meg csodálatraméltóbb: a film is bombasikert aratott. Bejárta a világot es szülőhazájában ót “Oscar” díjjal jutalmaztak. Miről szol ez a könyv, hogy ennyire magara vonta az érdeklődést? Egy elmegyogyintezet belső eleterol. Itt a betegek, főleg olyan emberek, akik nem bírjak a külső — a normális — világ rohano tempóját, önérzetet tipro fegyelmet, antihumanus feszültségét. Bemenekűltek ebbe az intézetbe. A társadalomban kudarcot vallottak, azonban itt egy kegyetlen venkisasszonynak, a fonovernek a zsarnok uralma alatt allnak, aki alattomos, durva apoloit uszítja rajuk. Az úgynevezett “csoportos terápiás gyűléseken” viszont erkölcsileg mezteleniti le őket, torz tükröt tartva elejűk, hogy szinte megundorodnak egymástól es saját maguktól is. Az engedetleneket, lázadókat, önérzetükhöz, emberi méltóságukhoz ragaszkodókat súlyosan megbünteti. A büntetések pedig igen veszélyesek... A kábito-bénitó injekcióktól kezdve az elektro-sokkolásig szeles skálája áll rendelkezésre az emberi Öntudat utólso szikrajának kioltásához. Sőt, végső esetben meg a lobotómiat is alkalmazhatják, ezt a szörnyű agyműtétet, ami az erős akaratú férfit bamba, maga ala piszkito, buta leleknélkuli bábba silanyitja! A főnóver mindezt persze a betegeP “erdekeben” teszi, hogy az ő kis “uzemeben” megtanulják a fe- . gyeimet, az együttélés szabályait, amit “gyerekkorukban nem tanultak meg elégge, mert elkényeztettek őket.” Ezt a “mulasztást” pótolja, hogy majd par évi kezeles után a kinti ‘nagyüzemnek” is engedelmes tagjaiva valjanak. Jo csavarok legyenek az óriási gépezetben... Am egyszer a kis gepezet jól olajozott menetebe hiba csúszik. Egy szilárd akaratú, kémény farmmun- kas kerül az intézetbe, aki eppen erős- egyenisege I j* folytan nem bírta elviselni a kinti “nagyüzem” szorongató fegyelmet. Először az elet könnyebb oldalát kereste. Kártyázással, szerencsejatekokkal tartotta el magat. Nem riadt vissza a verekedéstől sem, szerette a nőket, kergette a kalandokat. De ugyanakkor melegen erzo ember is, aki nem tud elmenni szótlanul tarsai szenvedései mellett. A múltban többször összeütközésbe került a törvénnyel kisebb kihágásokért, vétkekért. Ezért Ítélik ideggyógyászati kenyszerkezelesre. Eloszor azt.hiszi “jo vásárt csinált”, mert a kórházban jobb a koszt, mint a börtönben. De hamarosan rajon, hogy csapdaba esett... . Az intézetben azonnal észreveszi a főnóver ártalmas, gonosz, cezarománias tevékenységet. Leleplezi a többi beteg előtt, hogy a csoportos terápiás kezeles es a többi intézkedés nemcsak hogy nem gyó- gyit, hanem artalmas a szamukra. A fónóvér figyelmet sem kerüli el McMurphy — ez a^fóhos neve —. különleges egyénisége, uralomra termettsege, erős akarata. Kihívásnak fogja fel (challenge') megjelene- set. Szinte őrül kritizáló támadásainak, mint a jó sportolo, aki erős ellenfelre vágyik, hogy nagyobb teljesitmenyre sarkallja, vagy mint a képességeire büszke idomito, aki a nagy vadakat, a szilaj állatokat akarja betörni a szolgalat, a feltetel nélküli engedelmesseg igájába. A két központi szereplő: a fónover es McMurphy, a csavargó farmmunkás, akik kórul a regeny szövődik, tulajdonkeppen a társadalom két pólusának a megtestesítői. Szimbólumai azegeszkülső világnak. Ahogy az ó kis mikrokozmoszukban az erőszak, az önkény csap össze a demokráciával, az ember- telenseg a humánummal, Ugyanúgy megy ez vegbe a makrokozmoszban, ahol a folyamat néha jóval bonyolultabbnak tűnik. McMurphynek sikerül teirázniabetegtársait közönyükből. Leleplezi, hogy a főnóver besúgó rendszerevei önmagukat teszik tőnkre. Egymás ellen acsarkodnak, holott össze kellene fogniuk, hogy szomorú sorsukon segítsenek és könnyebbé tegyék eletűket. Úgy latszik, hogy sikerül is meghátrálásra keny- szeritenie a gonosz vén kisasszonyt. Társai mar nem engedelmes bábuk, akikkel mindent meg lehet tenni. McMurphy még kirándulást is képes szervezni segítségükkel, tehat átlépik az intézet küszöbét, ahová eredetileg bemenekültek. Persze o sem gáncs nélküli lovag. Szeret inni, kártyázni, könnyen élni, nyerészkedni. A fónóvér ezt használja ki ellene. A férfi gyengeje válik erősségévé... Lassú, kitartó munkával bizalmatlanságot kelt vele szemben. McMurphy, az emberek bizalmának visszaszerzéséért, olyan nyíltan lazad fel a főnóver ellen, hogy ez alkalmazni tudja ellene a legszigorúbb, es egyben a legembertelenebb megtorló eszközöket, — végül még a lobotómiat is ! A főhős elbukik, megsemmisül, de lazadó szellemet nem tudja kiirtani a fonover sem. Az ó példája nyomán sokan döbbennek rá sajat helyzetűkre és rájönnek, hogy az intézetben gyógyulást soha nem nyerhetnek. Kilepnek hát onnan és felveszik a harcot az elettel. Megrázó olvasmány Ken Kesev könyve. Magával ragadja az olvasót, mert Dosztojevszkijhez hasonló erővel elteti át vele az eseményeket. Mérhetetlen mélybe száll alá: az emberi lélek legalsó rétegeibe. Idegbetegekről, őrültekről szol ez a regeny, de a “normálisak” problémája es elete tükröződik ben- ■ ne. Hisz ki tudja elesen megvonni a határvonalakat! Bizonyos ponton túl elmosódnak a különbségek. Rádöbbenhetünk a “kinti nagyüzem” hatalmi tébolyban szenvedő “egészségeseinek” remtetteire, es az “örültek” viszonylagos szelidsegére. Fel sem kell tenni végűi is a kérdést, hogy ki okoz nagyobb kárt a világnak es szenvedést az emberise'gnek... .nudJioyiöJ ".erósóí s inhsvbí mbs ti* Az amerikai magyarságnak melegen ajánlom a könyvet elolvasásra. Nem mindennapi Íróval ismerkedik meg általa, aki az emberiesség, a progresszió ügyet magasan kiemelkedő tehetségével szolgálja. Mert Ken Kesey ezt szolgaija, meg akkor is, ha életútja nem töretlen. Újabban a kábítószerek rabjaként és uj vallas alapitoiakent emlegetik. Az utóbbi valószínűleg az előbbinek a következménye. Lehet, hogy mint ember elbukott — bar reméljük csak ideiglenesen. De irasai erősebbek iróiuknal, az igazságot szolgálják. Ken Kesey: ONE FLEW OVER THE CUCKOO’S NEST. The Viking Press, New York, 1962. A Kalocsai Állami 9 vagon kw* koriéit rifuk le a gépek. A termést a Kecskeméti Konzervgyár dolgozza (el NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. RERTL PORK STORE. IRC. 1508 Second Ave-, New York, NY. 10021 • n. a 7*. utcák klafff. — Tatafan: RH: M!tl 7 FRISS HUS» HURKA iS FELVÁGOTTAK PÜSKI-CORVIN HUNGARIAN BOOKS. V RECORDS £ KKA | 1590 Sécónd Aval (82-83 St tiki) f New York/N. Y. 10028 — (212) 979-8893 i Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er, I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- [ rist , Tuzex be fizetőhely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a * magyar negyed közepén. Postán is szállítunk A a világ minden tajára. * Uj magyar katalógust novemberben díjmentesen küldünk ! J 4 _
