Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-13 / 39. szám

Thursday, October 13, 1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , Domán István: SZÁLL A KAKUKK FFS7KERF, (“One F'ew Over The Cuckoo’s Nest”) Vannak szépirodalmi alkotások, amelyek nagy feltűnést keltenek. Számos ember olvassa el őket, és úgy tűnik, hatásuk maradandó lesz, sokáig emlé­keznek majd rajuk. De végül is kévés lep túl a “best seller” sorson, hanem gyorsan feledesbe me­rül. Különösen ez a helyzet Amerikában, ahol he­tente uj könyvek százai jelennek meg, minden nap uj szenzációt hoz, uj Írók neveit dobia a felszínre. A széles értelmiségi rétég úgy érzi, lépést kell tarta­nia az idővel, az eseményekkel, a modern irodal­mi irányzatokkal. így nem érnek ra a regin kerodzni. Mindezek ismereteben különös mértekben ki kell emelnünk KEN KESEY ONE FLEW OVER THE CUCKOO’S NEST cimu nagyszerű regenyet. 1962- ben jelent meg a felig indián származású szerző tollából, es azonnal nagy közönségsikert aratott, ugyanakkor elnyerte a kritika elismereset is. Ez meg önmagában nem jelentett volna semmi rendkívülit. De Ken Kesey irasa nem a megszokott pályát futotta be. Nem merült a feledes homályába, hanem tartós hatásúnak bizonyult.Első megjelenese után 14 evvel meg annyira az érdeklődés homlok­terében állt, hogy filmet készítettek belőle. Ami pedig meg csodálatraméltóbb: a film is bombasikert aratott. Bejárta a világot es szülőhazájában ót “Oscar” díjjal jutalmaztak. Miről szol ez a könyv, hogy ennyire magara vonta az érdeklődést? Egy elmegyogyintezet belső eleterol. Itt a betegek, főleg olyan emberek, akik nem bírjak a külső — a normális — világ rohano tempóját, önérzetet tipro fegyelmet, antihumanus feszültsé­gét. Bemenekűltek ebbe az intézetbe. A társada­lomban kudarcot vallottak, azonban itt egy kegyet­len venkisasszonynak, a fonovernek a zsarnok uralma alatt allnak, aki alattomos, durva apoloit uszítja rajuk. Az úgynevezett “csoportos terápiás gyűléseken” viszont erkölcsileg mezteleniti le őket, torz tükröt tartva elejűk, hogy szinte megundorodnak egymás­tól es saját maguktól is. Az engedetleneket, lázadó­kat, önérzetükhöz, emberi méltóságukhoz ragasz­kodókat súlyosan megbünteti. A büntetések pedig igen veszélyesek... A kábito-bénitó injekcióktól kezdve az elektro-sokkolásig szeles skálája áll ren­delkezésre az emberi Öntudat utólso szikrajának kioltásához. Sőt, végső esetben meg a lobotómiat is alkalmazhatják, ezt a szörnyű agyműtétet, ami az erős akaratú férfit bamba, maga ala piszkito, buta leleknélkuli bábba silanyitja! A főnóver mindezt persze a betegeP “erdekeben” teszi, hogy az ő kis “uzemeben” megtanulják a fe- . gyeimet, az együttélés szabályait, amit “gyerekko­rukban nem tanultak meg elégge, mert elkényez­tettek őket.” Ezt a “mulasztást” pótolja, hogy majd par évi kezeles után a kinti ‘nagyüzemnek” is engedelmes tagjaiva valjanak. Jo csavarok legyenek az óriási gépezetben... Am egyszer a kis gepezet jól olajozott menetebe hiba csúszik. Egy szilárd akaratú, kémény farmmun- kas kerül az intézetbe, aki eppen erős- egyenisege I j* folytan nem bírta elviselni a kinti “nagyüzem” szo­rongató fegyelmet. Először az elet könnyebb olda­lát kereste. Kártyázással, szerencsejatekokkal tar­totta el magat. Nem riadt vissza a verekedéstől sem, szerette a nőket, kergette a kalandokat. De ugyanakkor melegen erzo ember is, aki nem tud elmenni szótlanul tarsai szenvedései mellett. A múltban többször összeütközésbe került a törvénnyel kisebb kihágásokért, vétkekért. Ezért Ítélik ideggyógyászati kenyszerkezelesre. Eloszor azt.hiszi “jo vásárt csinált”, mert a kórházban jobb a koszt, mint a börtönben. De hamarosan rajon, hogy csapdaba esett... . Az intézetben azonnal észreveszi a főnóver ártal­mas, gonosz, cezarománias tevékenységet. Leleplezi a többi beteg előtt, hogy a csoportos terápiás keze­les es a többi intézkedés nemcsak hogy nem gyó- gyit, hanem artalmas a szamukra. A fónóvér figyel­met sem kerüli el McMurphy — ez a^fóhos neve —. különleges egyénisége, uralomra termettsege, erős akarata. Kihívásnak fogja fel (challenge') megjelene- set. Szinte őrül kritizáló támadásainak, mint a jó sportolo, aki erős ellenfelre vágyik, hogy nagyobb teljesitmenyre sarkallja, vagy mint a képességeire büszke idomito, aki a nagy vadakat, a szilaj állato­kat akarja betörni a szolgalat, a feltetel nélküli engedelmesseg igájába. A két központi szereplő: a fónover es McMurphy, a csavargó farmmunkás, akik kórul a regeny szövő­dik, tulajdonkeppen a társadalom két pólusának a megtestesítői. Szimbólumai azegeszkülső világnak. Ahogy az ó kis mikrokozmoszukban az erőszak, az önkény csap össze a demokráciával, az ember- telenseg a humánummal, Ugyanúgy megy ez vegbe a makrokozmoszban, ahol a folyamat néha jóval bonyolultabbnak tűnik. McMurphynek sikerül teirázniabetegtársait kö­zönyükből. Leleplezi, hogy a főnóver besúgó rend­szerevei önmagukat teszik tőnkre. Egymás ellen acsarkodnak, holott össze kellene fogniuk, hogy szomorú sorsukon segítsenek és könnyebbé tegyék eletűket. Úgy latszik, hogy sikerül is meghátrálásra keny- szeritenie a gonosz vén kisasszonyt. Társai mar nem engedelmes bábuk, akikkel mindent meg lehet tenni. McMurphy még kirándulást is képes szervezni segít­ségükkel, tehat átlépik az intézet küszöbét, ahová eredetileg bemenekültek. Persze o sem gáncs nélküli lovag. Szeret inni, kártyázni, könnyen élni, nyerészkedni. A fónóvér ezt használja ki ellene. A férfi gyengeje válik erőssé­gévé... Lassú, kitartó munkával bizalmatlanságot kelt vele szemben. McMurphy, az emberek bizalmá­nak visszaszerzéséért, olyan nyíltan lazad fel a fő­nóver ellen, hogy ez alkalmazni tudja ellene a leg­szigorúbb, es egyben a legembertelenebb megtorló eszközöket, — végül még a lobotómiat is ! A főhős elbukik, megsemmisül, de lazadó szelle­met nem tudja kiirtani a fonover sem. Az ó példája nyomán sokan döbbennek rá sajat helyzetűkre és rájönnek, hogy az intézetben gyógyulást soha nem nyerhetnek. Kilepnek hát onnan és felveszik a har­cot az elettel. Megrázó olvasmány Ken Kesev könyve. Magával ragadja az olvasót, mert Dosztojevszkijhez hasonló erővel elteti át vele az eseményeket. Mérhetetlen mélybe száll alá: az emberi lélek legalsó rétegeibe. Idegbetegekről, őrültekről szol ez a regeny, de a “normálisak” problémája es elete tükröződik ben- ■ ne. Hisz ki tudja elesen megvonni a határvonalakat! Bizonyos ponton túl elmosódnak a különbségek. Rádöbbenhetünk a “kinti nagyüzem” hatalmi té­bolyban szenvedő “egészségeseinek” remtetteire, es az “örültek” viszonylagos szelidsegére. Fel sem kell tenni végűi is a kérdést, hogy ki okoz nagyobb kárt a világnak es szenvedést az emberise'gnek... .nudJioyiöJ ".erósóí s inhsvbí mbs ti* Az amerikai magyarságnak melegen ajánlom a könyvet elolvasásra. Nem mindennapi Íróval ismer­kedik meg általa, aki az emberiesség, a progresszió ügyet magasan kiemelkedő tehetségével szolgálja. Mert Ken Kesey ezt szolgaija, meg akkor is, ha élet­útja nem töretlen. Újabban a kábítószerek rabja­ként és uj vallas alapitoiakent emlegetik. Az utóbbi valószínűleg az előbbinek a következménye. Lehet, hogy mint ember elbukott — bar reméljük csak ideiglenesen. De irasai erősebbek iróiuknal, az igazságot szolgálják. Ken Kesey: ONE FLEW OVER THE CUCKOO’S NEST. The Viking Press, New York, 1962. A Kalocsai Állami 9 vagon kw* koriéit rifuk le a gépek. A termést a Kecskeméti Kon­zervgyár dolgozza (el NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. RERTL PORK STORE. IRC. 1508 Second Ave-, New York, NY. 10021 • n. a 7*. utcák klafff. — Tatafan: RH: M!tl 7 FRISS HUS» HURKA iS FELVÁGOTTAK PÜSKI-CORVIN HUNGARIAN BOOKS. V RECORDS £ KKA | 1590 Sécónd Aval (82-83 St tiki) f New York/N. Y. 10028 — (212) 979-8893 i Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er, I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- [ rist , Tuzex be fizetőhely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a * magyar negyed közepén. Postán is szállítunk A a világ minden tajára. * Uj magyar katalógust novemberben díjmentesen küldünk ! J 4 _

Next

/
Thumbnails
Contents