Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-09-22 / 36. szám
Thursday, September 22. 1977. óhaza Eocén program \ MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA AZ EOCÉN—PROGRAMRÓL — Beszelgetes a szerkesztővel — — Mi adta az ötletet a műsor készítéséhez? — kérdezem Karacsondi Miklós szerkesztőt. — Érdemes megszámolni, hogy egy háztartásban hány elektromos motor van: kávéfőző, hűtőszekrény, hajszárító, porszívó, stb. Megszámoltam, a lakásomban 17 villanymotor működik. Ez a szám valószínűleg növekedni fog. Mindehhez energia kell. nem számítva , az egyéb áramfogyasztokat a háztartásban. A népgazdaság villamosenergia szükséglété 15—20 évenként megduplázódik. Az ener- gia-ellatas az egész gazdaságpolitikánk egyik alapvető feladata: hogy miből és hogyan állítjuk elő ezt az energiát. Tehat, aki raita tartja a szemét a gazdaságpolitika alakulásán, annak észre kell vennie azokat a változásokat, amelyek a vilaggazdasag- ban és hazánkban is végbemennek. Ezeknek a változásoknak egyik eredménye, hogy a kormány elhatározta az Eocén-program megvalósitását. A műsorok zöme nem a szerkesztő agyából pattan ki, hanem a bennünket körülvevő világ tórvenyszeru- segei kenyszeritenek bennünket, hogy ilyen, vagy olyan témával foglalkozzunk. Ami ebben az esetben különösen inspirált bennünket, az az, hogy egy gazdasagpolitikai szükségszerűség találkozik — sőt kedvező módon találkozik — Tatabanya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar bányászainak legszemélyesebb sorsával. — Van-e valami egvcb kötődésé a bányászathoz? — Az tény, hogy amikor az 50-es évek végen a nyári szünidőben az oroszlányi XVI.-os aknaban fejtettem a szenet, - egyetemi ösztöndíjamat ege- szitettem ki egy kis nyári keresettel, — \ akkor még egyáltalában nem gondoltam volna, hogy valamikor filmet forgatok majd ugyanitt. Akkor meg volt szén a XVI.-os aknaban, igy aztan meg tudom erteni azoknak a gondját, akik a kimerüloben lévő bánya utolsó tonnáit hozzak a felszínre. Le tudom azt is mérni, hogy nemcsak a szentermeles mennyisége, hanem maga a szénbányászát, sőt a bányászo^mennyit változtak az elmúlt 20 esztendő során. A személyes kíváncsiságom is közrejátszott, itt akartam lenni az Eocén-program első kapavágásánál az oroszlányi Márkushegyen. Meggyőződésem hogy ez a hazánkban páratlan vállalkozás a nem szénbányász nézők érdeklődésére is számot tart. — Milyen technikával készültek a felvételek? — Műsorunk érdekessége, hogy a televíziónak valamennyi technikai eszközét ige'nybevettűk a stúdiótól a közvetítő kocsiig, a filmtol az elektronikáig. Más technikát igényelt a márkushegyi lejt- akna 30 méteres mélységét feltáró gödrénél kész'úló riport, mást a Many térségében dolgozo szovjet furobrigád tagjaival történő beszélgetés, és megint más, amikor az Eocén-program előtörténetéről beszélgettünk azokkal a személyekkel, akiknek kiemelkedő szerepük van a program megvalósításában. — Mi a műfaja tulajdonkeppen ennek a műsornak? — A széntermelés alakulasa, az energiahordozok világpiaci árainak változása, a térségben folyo földtani kutatások eredmenye, szovjet segítség a program megvalósításához, es mind ennek az emberitársadalmi háttere egy krimi izgalmával hatottak. Ezen belül célunk, hogy ne csak a programot mutassuk be a nézőknek, hanem egy kis rést nyissunk arra a döntési folyamatra, es arra a sokfele tenyeSCHAFER EMIL hamvait 1977 augusztus 17-en helyeztek orok nyugalomra Budapesten a Farkasréti temető munkásmozgalmi kolombariumaban. Képünkön a barátok es régi harcostársak neveben Gardos Emil búcsúztatta. A Kulturális Kapcsolatok Intezete es a Kiállítási Intézmények 1977 szeptember 2-tol szeptember 25-ig kiállítást rendez ŐSZE ANDRÁS szobrászművész (USA) munkáiból a Műcsarnokban, Budapest,Hosok tere. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB KOMPJÁT ÉPÍTETTÉK meg a balatonfüredi hajógyárban. Ezt a ' ompot a Tiszán alkalmazzák. A vizi jármű 42 méter hosszú, 6 meter szeles, teherbírása pedig eléri a 40 tonnát. Az acéltestü jármű megfelel a legújabb követelményeknek, és még az idén átadjak használatra a Csongrád megyei Tanácsnak. Ezzel lehetővé válik, hogy a Tisza két partján elterülő termelőszövetkezetek súlyos mezőgazdasági gépeit is at tudják vinni a folyon. zó're, a rettenetesen nagy felelősségre, amely egy ilyen döntésben érvényre jut. Érzékeltetni azt, például,milyen szerepet játszott az, hogy Nagyegyházán a szénréteg kutatása közben jelentős bauxit- vagyonra bukkantak. Arra a ke'rdesre is választ szeretnénk kapni, hogy valójában szegények vagyunk-e ásványkincsekben — ahogy ezt évtizedeken keresztül az iskolában tanították, hogy ez milyen mélyen ágyazódott az emberek tudatába, vagy pedig ezt a nézetet esetleg at is lehet értékelni.- Ilyen körülmények között a szerkesztőnek is bányász szakemberré kell válni. — Legfeljebb annyira, amennyire a műsorban közreműködő bányászok valnak televíziósokká. Szót értsünk, ez a lényeg. Végső soron nem annyira a technikai kérdések, mint maguk az emberek állnak majd a műsor középpontjában. A technika csak hatter, ahogyan az Eocén-program megvalósítása — a magasfoku gépesítés mellett is — végeredményben az embereken múlik. — Az Eocén-program egy több-évtizedes terv, amelynek az első lépéséit tesszük. Lesz-e folyatása ennek a televíziós műsornak? — Találkozunk két év múlva a föld alatt, legközelebb már onnan szeretnénk jelentkezni. Bérces Jenő Tatabánya BÉLYEGGYŰJTŐKNEK HDBDHI A legújabb festmény emlék-blokkot ez év júniusában adta ki a magyar posta, Peter Paul RUBENS antwerpeni festőművész születésének 400 éves év - fordulója alkalmából. A blokkon“Bathseba fürdője” c. kép lathato, melynek eredetije a drezdai múzeumban található. Nehéz eldönteni, hogy miért választotta a magyar posta Rubens e festményei, de feltételezhető, hogy azért, mert a kép modellja Rubens második felesége, temaja egy' bibliai szerelmi jelenet, ami megfelelt Rubens akkori hangulatának. Az Állami Nyomda 283.000 fogazott és 6.200 vágott és számozott példányt nyomott belőle, a keretet Vertei József tervezte. Sopron 700 éves, 1277-ben kapta meg a szabad királyi városi rangot IV. László királytól, mert a város a hosszú háború alatt hűségesen kitartott a magyar király mellett, cseh Ottokárral szemben. Ezért is van a város jelvényében a felirat: “Civitas Fidelis- sima” (a leghűségesebb város). Sopron az osztrák - magyar határon fekszik, a nyugat fele haladó szállítmányok központja lett, de ugyanakkor a nyugati kultúra éreztette hatását, melynek emlékeit ma is őrzi klasszikus épületeiben, köz-és maganházaiban. Ezeknek nagy részét műemlékeknek nyilvánították. 1975-ben el is nyerte az Európai Müemlékvedelmi Aranyérmet. Az 1.- forintos bélyeg szelvénnyel jelent meg, melyen az aranyérem két oldalát és egy kút rajzát lathatjuk “Műemlekvedelmi Európa Aranyérem 1975” felirassal. A belyeg Sopron látképét mutatja középkori metszet alapján, “Sopron 700 éves, 1277—1977” felírással. A Budapesti Pénznyomda 4 színben, 425.000 fogazott és 23.000 vágott példányban nyomta. A bélyegeket Légrády Sándor tervezte.-* MÖEMLÉKváDELMI 1. EURÓPA ARANYEREM • 1973 • ___ 7
