Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-24 / 8. szám
Thursday, Feb. 24. 1977. A kedvező veletlen csak azokat támogatja, akik méltó szellemi felkeszultseggel fogadjak. (PASTEUR) Antony Leeuwenhoek, ez a különös holland posztokereskedő, több mint háromszáz évvel ezelőtt lencsecsiszolásra adta a fejet. Hallotta, hogy tiszta üvegből gondos csiszolással olyan lencséket készit- hetünk, amelyekkel a puszta szemmel nem észlelhető dolgok is láthatóvá válnak. Az általa készített mágikus lencse segítségével olyan világ tárult a szeme elé, amiről eddig senki sem tudott. Apró, mozgó, különös alakú állatkák tömege népesítette be a látóteret. Leeuwenhoek egyik ámulatából a másikba esett. Nem is sejtette, hogy azokat a csirákat latja, amelyek emberi betegségek sorát okozzák. Erre később került sor, amikor mikroszkópjával megjelent a szinen Spallanzani, majd a csodálatos fantáziájú Pasteur, Robert Koch, aki a túdöbaj bacillusát fedezte fel, Mecsnyikov, aki a “falösejte- ket” találta meg a vérben, Paul Ehrlich, aki hosszas kutatás után rábukkant a vérbaj gyógyszerere. Es sorolhatnánk tovább azok nevét, akiknek köszönhetjük, hogy a diftéria, a gyermekbénulás, a sárgaláz és más betegségek megszelídültek, sőt el is tűntek. Minden szervezetnek megvan a maga védelmi berendezése, hiszen, ha ez nem volna, kipusztult volna az emberiség. De ez a védelmi berendezés néha túl gyenge ahhoz, hogy a baktériumok meg- megujulö támadását legyőzze. Nem volt-még a világon olyan gyógyszer, amely nagyobb feltűnést keltett, mint a penicillin. A második világháború katonainak tízezreit mentette meg ez a gyógyszer a biztos haláltól. Levelek, táviratok tömege áradt a felfedező lakására, kitüntetések sorát nyújtották át neki, tudóstársaságok választották tagjaik közé, világ-körüli utján győztes hadvezérként ünnepeltek. Megkapta a legnagyobb elismerést, a Nobel-dijat. Ki volt Fleming? Egy hallgatag, szerény skót kutató, aki London egyik kórházában, a Saint Maryben dolgozott. Bakteriológus volt. “Bacillus- vadász”. Részt vett az első világháborúban, ahol megdöbbenve látta, hány ereje teljében lévő katona pusztult el a legkülönfélébb fertőzések következtében. Az orvosok jóformán tehetetlenül állták a betegágy mellett. Fleming akkor elhatározta,hogy olyan anyagot állít elő, amely megvédi ? szervezetet a halált hozó csirák ellen. Ez időben világszerte folyt a kutatás. Baktériumtörzseket tenyésztettek és az ilyen tenyészeteket mikroszkóp alatt vizsgálták. De sok bosszúságot okozott a kutatóknak, hogy a penész elpusztította a baktériumokat és elölről kellett kezdeni mindent. A “szennyezett” készítményeket a szemétbe dobták. Fleming egy napon kezeben tartott egy ilyen penészlepte tenyészetet. Hosszasan nézte, majd azt mondta: Hat, ez furcsa. A penészből leemelt egy darabkat es egy boullont tartalmazó üvegcsőbe tette. Arra gondolt, hogy ha a penész elpusztítja a legveszedelmesebb baktériumokat, nem lehetne-e ezt a tulajdonságát gyógyítás céljára felhasználni. Az elgondolás egyszerű volt, de a gyakorlat annál bonyolultabb. Sok száz penesz közül meg kellett találni azt, amely tálán az emberi szervezetben is elpusztítja a kórokozókat, ugyanakkor nem art a szervezet szöveteinek. Az első kis mennyiségű penicillin igen bomlékonynak bizonyult. Aztán tiszta állapotban es nagy mennyiségben kellett előállítani. Két kiváló orvos sietett Fleming segítségére, két oxfordi professzor: Chain és Florey. Nekik hosszas munka ütán sikerült a penicillint tiszta állapotban előállítani. Most már csak a tömeges gyártás volt hátra. Florey Amerikába jött — ekkor mar javaban dűlt a második világháború — nagy vegyi gyárakkal tárgyalt. A penicillin pedig elindult világhódító útjára. Az amerikai vegyi gyárak hálából 100.000 dollárt ajánlottak fel Flemingnek, de ő nem fogadta el a pénzt, kérte, hogy az összeget folyósítsák a Saint Mary kórháznak, kutatási célokra. Fleming nem szabadalmaztatta felfedezését, kutatási eredményeiből nem akart hasznot huzni. Valójában véletlen volt, hogy egy spóra beszállt Fleming laboratóriumának ablakán, megtelepedett egy fedetlenül hagyott baktériumtenyészeten, szaporodásnak indult es különös termékével elpusztította a veszedelmes kórokozókat. Dr. Marék Antal A nagyratöró űrbéli tervekkel foglalkozó, német származású rakétamérnók, Krafft A. Ehricke azt javasolja, hogy Föld körül keringő, óriás tükröket helyezzenek el az űrben a Föld meg nem világított oldalának megvilágítására. Ezzel meg lehetne akadályozni a mezőgazdasági fagy karokat, sőt esetleg egy újabb jégkorszak bekövetkezését is. Ennél egyszerűbb, kezdeti lépés lenne, űrbéli tükrökkel adott éjjeli megvilágitassal lehetővé tenni, hogy a farmerok kedvező időben, vagy ha rossz idő fenyeget, éjjel-nappal, ültethessenek, vagy arathassanak. Földrengések vagy más katasztrófák idején, egész éjjel lehetne mentő munkaiatokat végezni. A tükrök szabályozhatók lennének. Egy későbbi, még ki nem dolgozott elképzelés szerint, az igy visszatükrözött napenergiát — Mr. Ehricke feltételezi, hogy mindez magántulajdon, vagy haszonra termelő kormányrendszer tulajdona lesz — mint a gázt, vagy olajat, pénzért lehetne árusítani. Hetvenöt esztendővel ezelőtt ,1902 február 4-én Detroitban sziiletett a huszadik szazad modem cső - dajanak a ropülésnek egykor agyonunnepelt hőse: Charles Augustus Lindbergh, hivatalos amerikai pilóta. Lindbergh 1927 május 20—21-én “Szent Lajos szelleme” nevű 200 lóerős egyfódelu gépén a világon elsőként röpült New Yorkból Párizsba — leszállás nélkül — és egyes-egyedül. A mintegy 6000 kilométeres ut megtetelehez nem egeszen 34 órára volt szüksége. Ragyogó teljesítményéért 25 ezer dollár jutalmat kapott es az USA ezredesévé léptették elő. Azt mar kevesebben tudják, hogy az Atlanti-óce- ant valójában először nem ő, hanem két angol tiszt röpülte át; John William Alcock kapitány és Arthur Whitten-Brown hadnagy — nyolc évvel korábban, 1919 junius 14-én. Természetesen ez a legkisebb mértekben sem csökkenti Lindbergh érdemét, merész vállalkozásainak elvitathatatlan jelentőségét. Az viszont nagyon rossz fényt vet rá, hogy a második világháború ele- jen fasiszta nézeteket vallott; az USA és a hitleri Németország együttműködésének szükségességét hirdette. Hivei es baratai korul emiatt igen sokan megvetették. Az egyébként kiválónak elismert röpiilesi szaktekintély 1974 augusztus 27-én halt meg. A hold fényének megsokszorosított erejét visszatükröző, 15 milliárd dollárba kerülő “Lunetta” 1989-re elkészülhetne. A nap energiáját utánzó 30—60 milliárd dolláros “Sólettá” 20 vagy 25 ev alatt készülné el. Nem csak mi... A szófiai Orvostudományi Egyetem Élelmezési Intézete az ország öt kerületében végzett felméréseket. Ennek során megállapították, hogy a bolgárok a szükségesnél átlag hét százalékkal több kalóriát fogyasztanak. A lakosság 22 százaléka kórosan túltáplált. A fővárosban végzett tömeges vizsgálatok során a 30 éven fölülieknek 29,5, a 80 éven fölUlieknek pedig 99 százalékánál mutatkoznak az érelmeszesedés jelei. A bolgár konyhára jellemző nagymérvű ál- latizsír-felhasználás és az erősen sós ételek ártalmasak az egészségre. OTIYBBS1BY f OUBS inc. TARTSD SZÁMON EZT A DÁTUMOT! ANNIVERSARY TOURS CSOPORTOS UTAZÁSOKAT SZERVEZ SZOVJETUNIÓ 60. ÉVFORDULÓJÁRA EZEK A CSOPORTOK MOSZKVÁBAN LESZNEK MÁJUS 1-én ÉS NOVEMBER 7-e'n ÍRJON VAGY TELEFONÁLTON AZONNAL ! ANNIVERSARY TOURS INC. 250 West 57 St. New York, N.Y. 10019 1741 Ivar Avenue Hollywood, Cal. 90028 (212) 245-7501 Room 1428 / (213) 465-6141 TÜKRÖK AZ ŰRBEN HOGYAN FEDEZTE FEL FLEMING A PENICILLINT? —AMERIKAI MAGYAR SZO8 -
