Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-19 / 20. szám
>0On.n.n,n,n,n^nAnO>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO.Oj I--------1 if * ^ S. I--------1 <5 5 » I » „ He > ^ DO Ó r 3' $ 8 S' (f I * s g. £ a |> 5.Í ; 3 g 3 % -33 I J HJ g g >: i-2' i£ ? SI rm - S S o *1 r* a *» ?■ *■» »5-- I B'O s ^ S * K _ 5 2J ** S 2' 5 _____ ; E -I CJ3 I <! S 0 3 h » s ZL w V/) 3- Ja 5 ppi s* ^ m ~ Zf 35 a s^s-.s:^ a P o * £ 5 ■T" -, 5 z » 3 O 9 as a. f N 5 j-sl; s. <£ z Í as- ^ 9 í I Sr k r* “ . o “ s |- s .3 "■■ = g K oi' ^ 9 23g-| § 1 £ 85 a-1-111m & * *|n q. a eSss® «Jr -slrm^ «2 5^ Í 9 °"2 C“' 3 X N ^ Q> A r n S9 _ Cft Sx 2?^ ^ 0 cS'W M f *2* • J!1' 5 5 «> ^ «+ (/) V »' n.pii < • o s s ^ ^ ^ ä o if i s *2 ?• »1 I §• * o ?* S. Ó §>si £-C a, g$ r^'S- z ;|e S) Ő * I s. S tr ^ § g 3 P ! N o. h 9 i c g* -i e ^ § s s ?? ■" 8* *1 0) - o g I s* <2 a 8- “ a fta o- f ii- Ä g »> 3 ^ *r Q> 3 •5I- Sag £ L/% S S S 3 _______________ i^ __________ J Ó , n )*o*o»o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o*o«o*o*o*o*o*o*o»o«o*o*o*o*o»o»o AMERIKAI MAGYAR SZO Thursday, May, 19. 1977. BEETHOVEN 1770-1827 Százötven esztendeje halt meg Beethoven. A kortársi emlekezes szerint “vihar közben halt meg, hózivatar volt és mennydorgott” (Romain Rolland “Beethoven” könyvéből), amikor megrendítő testilelki kinok után örökre lehunyta a szemet. A valóságban nem igy volt és nem volt vihar március 29.-en sem, amikor a halálában is nagy magányost húszezer ember kisérte a wahringi temetőbe. Érthető azonban, hogy az emlékező képzelet vihart, mennydörgést társit Beethoven halálához. “Míivesz volt — mondotta Anschutz, a színész, a költőkortárs, Grillparzer gyászbeszédében —, ki állhat meg mellette? Mint a beliemot a tengereket, úgy száguldottá be muveszetenek határait... Aki utána jón, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér.” Grillparzer az elsők egyike volt, aki felismerte Beethoven alig hasonlítható nagyságát. A nagyon kevesek egyike ő, akinek a nevébe az ember legjobb, legtisztább vonásai tömörültek, akinek a felülmúlhatatlan életművében az emberiség legmerészebb, forradalmi lehetőségei csillannak fel. Nem lehet úgy gondolni a kultúra több ezer éves történetére, hogy elsők kozott ne jutna mindenkinek az eszebe a zenenek ez az óriása, akit Homerosz- szal, Dantéval, Michelangel óval, Raffaellel, Shakes- peare-rel, a IX. Szimfóniát ihlető Schillerrel, a műveszet csúcsaira ért legnagyobbakkal mérhetünk. Beethoven a zenei élmény minden irányú teljességét adó lángelme, a művész emberi nagyságát kifejező, tiszta törekvéseit megvalósító alkotó, aki műveiben kisugározza társadalmi közösségben gondolkodó lényét. A francia forradalom idején ért emberré, müvészforradalmárrá vált a kifejezőeszközök megújításában, formák átalakításában es teremtésében, mindenekfelett pedig a tartalom izzó lángolásában. Nem jöhet kor, amelyben zeneje elveszítse forradalmi töltését. Retrograd gondolatok, embertelen törekvések szamara ez a muzsika használhatatlan, mert a használata visszaütne. Ötödik szimfóniájának hires indító hangsora és ritmikaia nem véletlenül lett a remény, a szabadulás jelképévé az emberi nem huszadik századi megszégyenítésének az időszakában, a második világháború folyamán. Életműve a népnek és a népért alkotás örök példája. S egyben példa arra, hogy ez csak elen jarva, áldozatot, értetlenséget is vállalva lehetséges — megalkuvással, utánkullogassal soha. Napjainkban a mindennaposnál is többször szólalnak meg müvei, szerte az emlékező világon. “...lehetetlen elhagynom a világot, mielőtt nem végeztem el mindazt, amire hivatottnak érzem magamat...” — irta megrázó heiligenstadti végrendeletében a kétsegbeejtően süketedé, meg fiatal Beethoven. Huszonöt évig alkotott még ezután — ötvenhét éves, amikor “elhagyja a világot”. Végül is talán nem végezte el mindazt, amire hivatottnak érezte magát — csak éppen létrehozta a zeneirodalom leghatalmasabb, leghatásosabb eletm'úvet. amely addig szol majd, ameddig zene lesz a világon. Rajk András I ............. m ii-> Lapszélére I f , i Nem sokat er maga az igazság - hozzá való ész nólkül. + Minden biológus meg tudja mondani mi(a szerelem. Csak a szerelmes biológus nem tudja megmondani. + Tanulságok egy nemzedek tapasztalataiból ;-Nem jó,ha helyettünk mások politizálnak,-Meg rosszabb,ha mi politizálunk mások helyett. + Ritkán igaz, amit gyakran bizonyítanak . + l § fi Széljegyzet egy házassághoz; két ember,aki nem bir meglenni egymás nélkül, miért nem bir meglenni egymással? + Annál könnyebben élhet az ember, minél kevesebbre becsüli magát.
