Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-19 / 20. szám

4b& Thursday, May, 19. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO A földalatti szén kihasznalasanak nehézségei BRAZÍLIA PROBLÉMÁJA Az Egyesült Államok hegyei es völgyei, síkságai és termőföldjei alatt az évmilliók során óriási meny- nyiségíí szénréteg rakódott le. A történelem előtti mocsarak ezen megszenesedett maradványai annyi energiát tartalmaznak, hogy abból az egész ország energiaszüksegletet évszázadokon át el lehetne látni. De a szén felszínre hozatalának és magának a szén elégetésének is korlátozott lehetőségei vannak. Energia-javaslatában Carter elnök a gáz, az olaj és más energia takarékosságra es nem fokozott szen- termelésre fekteti a hangsúlyt, de a széntermelést is évi 370 millió tonnával kivanja növelni. A mai termelésnek 40 százalékos emelésével, az elnök javaslata szerint, a széntermelés 1990-ben 1 milliárd tonnát tenne ki. Mindezeket szigorú környezet- védelmi rendszabályok szerint hajtanák végre, mi­vel az eddigi szénbányászát a környezetben rend­kívül nagy károkat okozott. A Carter-kormány hangsúlyozza, hogy ezentúl nem engedik meg a környezetnek a felszíni bányá­szattál járó kíméletlen és felelőtlen megrontását, elpusztítását. Jelenleg az évi 665 millió tonna szén felét nem földalatti álmákból, hanem a szénréteg feletti föld elmozditásaval állítják elő. Pennsylvá- niatol Alabamaig külfejtésu bányászattal az Appalachian hegyekben igy több, mint 20.000 mérfóldnyi területet rontottak meg. Egyre nagyobb földvájó gépekkel hegycsúcsokat, egész hegyeket mozdítanak el. A leszeletelt sziklát es földet a völgybe zúditjak, a völgy eltűnik es lapaly lesz helyette. Az eléktelenitett, felbolygatott területek a pusztulás képét mutatják. Az elnök szénbányászati javaslatát a felszíni bá­nyászát megszigorítására alapozza. Ezt az 1971-ben benyújtott törvényjavaslatot úgy a Nixon, mint a Ford-kormány szószólói nyilvánosan ellenezték és a szénbányatulajdonoso'" befolyása alatt végül Ford elnök megvétózta. Most egy ui javaslatot dolgoznak ki a Máz es a Szenátus bizottságai es várható, hogy ezt rövid időn belül megszavazzak. Riztosra veszik, hogy az elnök alá is írja. A törvényben levő szigo­rítások ideiglenesen korlátoznák a felszíni bányá­szatot az Appalachia legmeredekebb részein és 1400 munkaalkalmat szüntetnének meg. Más he­lyeken a helyreállítás költségei miatt a szén terme­lési költsége tonnánként 50 centről 2 dollárra emel­kedne. Ezt a háztartási villanyáram 1 százalékos megdrágításával a fogyasztó közönségre hárítanák. A törvény nemcsak a kiásott, lemetszett területek eredeti körvonalának helyreállítását kivánja meg, hanem a régebben elrontott teriiletek helyrehoza­talai es fásítását is. A Council of Environmental Quality, amely erre vonatkozó tanulmányokat végzett, azt jósolja, hogy 1979-re már nemcsak helyreáll a teljes termelés, hanem a bányászok részére megnövekszik a munka a föld-helyreállítá­sával kapcsolatban. A szénbányászatnak még más megoldandó kér­dései is vannak. A szövetségi levegö-minösegi sza­bályoknak is eleget kell tenni, amelyek korlátozzak az erőművek kürtőiből kiömlő füst kéndioxid tar­talmát. Az ebből eredő savas esőzés, az ipari tele­pekről sokszáz mérföld távolságra is óriási ekológiai károkat okoz. Emiatt nem használhatják fel Ohio, Indiana és Illinois nyugati bányáinak sokmilliö tonna, nagy kéntartalmú szenet, vagy csak költsé­ges tisztitó berendezésű kazánokban alkalmazhat­ják. A kormány minden elsőrendű mezögazdasagi területen öt évi moratóriumot javasol a felszíni bányászatra, ami ellen a bányaipar vehemensen tiltakozik. Carter elnök szénbányászati javaslata távol van a Nixon-Ford kormányok által javasolt nagymére­tű és korlátlan termeléstől, de az ország lakossága szempontjából sokkal elviselhetőbb megoldást ke­res. BENZINNEL DOLGOZOK LEUKÉMIÁBAN SZENVEDNEK Uj tanulmányi adatokra hivatkozva,a munkaügyi minisztérium sürgős rendelkezést adott ki a mun­kahelyen benzinnel dolgozok védelmére. Az uj adatok azt mutatják, hogy a benzin leuké­miát okoz, ezért május 21-től kezdve szigorúbban korlátozni kell ennek a vegyszernek a használatát a műhelyekben. A rendelet 1200 gyárban 150.000 munkás egészségének védelmére irányul. Ray Marshall egészségügyi miniszter kijelentette: “Sürgős cselekvésre van szükség, mert a szomorú tény az, hogy már nagyon sok munkás meghalt es még többen megbetegedtek leukémiában, amely gyógyíthatatlan rákbetegség.” A minisztériumi tanulmányt a Goodyear Tire and Rubber Company Akron-i es St. Mary-i telepeinek volt munkásain végezték. A Goodyear a gumikeszi- tesnel nem hasznai többé benzint. siiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiniiiiiífiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE ! SOBEL OVERSEAS CORP. I j IKRA FoÜGYNoKSÉG — TELEFON: (212) 535-4490 — = , 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — 1KKA> UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ET LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarorizágra —-*■TUZEX Csehszlovákiába • a aiiülllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllin A viz elszennyeződése nem mindig a nagyipar hanyagságából ered. Jonathan Kandell, a N.Y. Times brazíliai tudósítója a viz-szennyeződes egész­ségügyi problémájáról ir. Brazília eszak-keleti környéken, Recife közelé­ben, 4 millió nyomorban éló' paraszt szenved a schistosomiasis nevű halálos betegségben, amit az emberi ürüléktől elszennyezett tavakban es folya­mokban elő és e betegséget hordozó csigák terjesz­tenek. Ez a szennyeződés is egyike azoknak, melyeket a Mar del Plata-i konferencián megtárgyal­tak, de megoldása sokkal nehezebb, mint az ipari vagy ásványi szennyeződésnek. Meg az olyan gyor­san fejlődő országokban is, mint Brazília, meg van a módja, hogy az ipari szennyeződést megakadályoz­zák. Mindaddig, mig ez a súlyos betegség burján- zik a parasztok kozott, az ideiglenesen megtisztí­tott viz újból el fog szennyeződni. Észak-amerikaiak és európaiak azt hiszik, hogy a betegségeket a huszadik század orvostudománya már nagyjából felszámolja, de a fejlődő országok nagy \részében az újfajta gyógymódok a megoldás­nak csupán kis részét képezik. A schistosomiasis-t egy parazita okozza, mely­nek életciklusát abbeli képessége szabályozza, hogy úgy az emberi testben, mint a vizi csigában meg tud élni. Mivel nincsenek sem vécék, sem szennycsator­nák, de még udvari illemhelyek sem, a parasztok a tópartokon és a lassú folyású patakok menten konnyitenek magukon. Esők es árvizek idején, a parazitákat vagy peteiket tartalmazó emberi ürülék belemosodik a vízbe, ahol a dúsan tenyésző vizi csigákban a paraziták kifejlődnek. A vízben fürdő parasztok ki vannak téve ezeknek a parazitáknak, amelyek a bőrön keresztül behatolnak, eljutnak a vererekbe, ahonnan végül a májba, a lépbe és a belekbe kerülnek. Van gyógyszer erre a betegségre, de egy neves specialista, Dr. Coutinho szerint, a legtöbb beteg csak akkor jut el a korházba, amikor a betegseg már nagyon előrehaladott stádiumban van. “Ha ennek megfelelően adnak gyógyszert, az nemcsak a parazitát, hanem a beteget is megölne. A schistosomiasis végleges megszüntetésére szol­gáló program olyan országnak, mint Brazília, óriási Összegekbe kerülne. Észak-keleti Brazíliában a kor­mány megkezdte az udvari vécé bódék epiteáet, de a lakosság még mindig kénytelen az > elszennyezett tavak és patakok vizét fürdésre, mosásra és ivásra felhasználni, mivel más tiszta viz nincs. A hatásos program hiányában minden jövőbeli megoldás egyre drágább lesz. Brazilia lakossága állan­dóan vándorol. Az Amazon-vidék benépesítésével a megbetegedett északkeletieknek mar sok ezrei tele­pedtek le az uj vidékeken es terjesztik a betegséget. A nagy városokba vándorló északkeletiek ezt a falu­si betegséget már olyan elégtelen csatornázasu váro­sokba . mint Sao Paulo, Salvador és Recife is ma­gukkal vitték és járványszerü kitörését okozták. I 5

Next

/
Thumbnails
Contents