Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-19 / 20. szám
Thursday, May, 19.1977. Fodor Ema lil I \ \ l .l I O K \ I K Kántor István rovata 'L_ . - , _ Sir Isaac Newton angol tudós 1642-tol 1727-ig elt. A modern matematika úttörője. Fizikai es csillagaszati számításokkal es uj felfedezésekkel gazdagította a tudományt; a világűrben levő testek egymáshoz való vonzását állapította meg. Newton csillagászati törvényei ma is érvényesek,az ö teóriája alapján tudták a modem tudósok az űrhajókat kontrolálni a világűrben. Az Ő nevéhez fűződik az apálydagály jelenség megmagyarázása; a hold es a nap vonzóereje a tengerekre. A bélyegen Newton arcképe látható egy rajzzal amely egyik optikai elméletét, a fénysugár viselkedését ábrázolja, amikor az, egy kettős dombom lenesen megy at. A szelvény viszont Newton legnagyobb munkájának illusztrációját mutalja be a “Principia Mathematica” című könyvéből. Tervezte Kass Janos, nyomta a Penznyomda három színben. — De jó lenne többet tudni a világról, megtanulni imi-olvasni — mondta féléve István bácsi Zsófi asz- szonynak, hivatalos nevén Fina józsefnénak, az otthon vezetőjének. A tanítóképzőt végzett asz- szonyban rögtön kigyulladt a “lámpás”: leírta sorra a betűket, s magyarázni kezdte: — Látja István bácsi, az az A, ez a B-betű, s igy tovább. Ettől kezdve irkákat vásárolt a kisöreg, s fűzet- szam rótta a sorokat. Amikor már minden betűről tudta, hogy “Ki-Kicsoda”, akkor következett a nehezebbje, a szavak összerakása. Két honapja, hogy ezzel is megbirkózott, élete első tollával. És most naponta mutogatja mindenkinek: “Nézzétek csak, en tudok imi!” Alig tud betelni uj tudományával, Írja a leveleket a megyei Népújságnak, a kormánynak, mindenkinek. “Tudatom magukkal, hogy mi öregek, itt Két- egyházán, napközi otthonunlcban jól érezzük magunkat!” Regény a Viharsarokból 83 éves kofában tanult meg írni (hnféliezunk A Petőfi halálától Ady Endre föllépéséig eltelt fél évszázadnak egyik legnagyobb és leghaladóbb magyar költője VAJDA JÁNOS. Pesten született százötven esztendővel ezelőtt 1827 május 7-én. Mint uradalmi erdész fia gyermekkorát a Fejér megyei Válón töltötte.1847-ben Pestre költözik 8 hamarosan Petőfi Sándor baráti köréhez csatlakozik. 1848 nyarától fegyverrel harcol a forradalom védelmében. Világos után rangjától megfosztva közlegényként szolgál az osztrák hadseregben Vajda János következetesen es radikálisan polgári demokrata, mindhalaiig hűséges Petőfihez és eszmeihez; a 67-es kiegyezést fölháborodással utasítja el — versben, szóban és újságcikkben egyaránt, az ellenzéki Függetlenségi Párt balszárnyának tekintélyes hangadója. Fölöttébb kedveli a gondolati-filozofiai témákat; a teljes reménytelenség, a vilaggyülölet, az aligha fokozható borúlátás költészetének nálunk ö a megteremtője. Versei a magyar szerelmi lira legszebb gyöngyszemei köze tartoznak. Ady előfutáija “szent elődje és nagy rokona” 1897 január 17-én hunyt el Pesten. Valószínű májusban jelenik meg az Evfordulók- Esemenyek sorozatban Vajda János 150. születési évfordulója alkalmából egy 1 Ft-os bélyeg. A bélyeget Kass János tervezte, a Pénznyomda 2 színű nyomásával 1.841.00 fogazott, 5200 vágott belyeg került forgalomba. Látogatás Vas megyében Szeszélyes az áprilisi idő. A veröfenyes napsütést egy-két perc alatt szemelő eső követi, amint utunk az ország nyugati részé fele visz. Vas megye Ausztriával és Jugoszláviával határos. 3.400 km2 .területén 280.000 lélek él 224 településen. Százot ezek közül olyan kicsi, hogy 500-nal kevesebb a lakossága. A megye összkeresöinek szama 137.000, úgyhogy foglalkoztatási probléma itt nem létezik. Tíz év alatt a megye mezőgazdasági dolgozóinak száma 30 %-al csökkent, ugyanakkor termelési értéke megduplázódott. 1976-ban 20 milliárd forint volt, 1965-75 között az iparban foglalkoztatottak száma 30.000-röl 45.000-re emelkedett. Az ipari munkások 48 %-a nő. 1965 óta jelentős uj üzemek létesültek. Például Celldömölkön a Kereskedelmi és Vendeglátóipari Berendezések Gyara, Szombathelyen a Hungária Muanyagfeldolgozó Vállalat gyáregysége, János- hazan az Iskolabútor es Sportszerek telepe, Sárváron és Szombathelyen a Magyar Vagon és Gépgyár helyi üzemei, Öriszentpéteren a Savaria Cipőgyár tüzödeje, Körmenden a Budapesti Egyesült Gyógyszer és Tapszergyar, stb. Jelentős a régi üzemek korszerűsítése. Például a Szombathelyi Pamutipar rekontrukciójára 120 milliót, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát fejlesztésére 500 milliót, a Szénsavtermelő Vállalatéra 450 milliót, a Lakástextil Vállalatéra 330 milliót fordított a magyar népgazdaság. A szocialista mezőgazdasági üzemek termelési értéké 10 év alatt 130 %-al gyarapodott. A mezőgazdasági termelés területi-gazdasági koncentrációja következtében 1965-1976 kozott a termelőszövetkezetek száma 181-rol 70-re, az állami gazdaságok száma 8-ról 3-ra csökkent. A termelő- szövetkezetek átlagos üzemnagysága 2.655 hektár, kisebb az országos átlagnál. Itt is kialakulóban vannak az iparszerú termelési rendszerek, a kukorica vetésterületének 60 %-át ezek szerint művelik. A termőterület egyharmada kedvezőtlen adottságú. A III—IV. ötéves terv idején 250 millió forint költséggel 14.000 hektáron teljes talajjavítást végeztek a megye területén, elsősorban az Őrségben. A mezőgazdaság legfontosabb ágazata az állat- tenyésztés, főképpen a szarvasmarhatenyésztés. Száz hektárra 72.7 %-al több szarvasmarha jut, mint az országos átlag. A mezőgazdaság fejlődését mutatja, hogy elkészült 15 uj szakosított szarvasmarhatelep, 3 szakosított sertéstelep, ezer vagon hütötároló és 8 nagy teljesitményű szárítóberendezés. Vas megyeben a III. ötéves terv idején 5 milliárd 934 millió, a IV.-ben 10 milliárd 272 millió forint értékű beruházás valósult meg. Az iparban foglalkoztatott munkások átlagos bére 1965—75 között 60 %-al nőt: jelenleg 2.452 forint, az országos átlagnál 11.3 %-al alacsonyabb. A kiskereskedelem áruforgalma 1976-ban 5 milliárd 572 millió forint volt, 169 ,%-al több, mint 1965-ben. Tiz év alatt 66.300-an költöztek uj lakásba, az óvodai férőhelyek száma 50 %-al nőtt. A lakosság takarékbetét-állománya négyszerese az 1965, évinek: 1976 december 31.-én megközelítette a 2.4 milliárd forintot. Horvátok, németek és vendek vannak a megyében jelentős számmal a magyarokon kívül. Nagy figyelmet fordítanak az egyenjogúságra. Tószomszédságra törekszenek a szomszédos államok lakosságával is. Ez úgy a gazdasági eleiben, mint a kultúrában és sportban gyakran kifejezést nyer. Grázban magyar hetet rendeztek, most őket várják Vas megyében. Három dologra nagyon büszkék a vasiak: itt legalacsonyabb a csecsemőhalálozás az egész országban, könyvtáraikban legtöbb könyvet tárolnak, és a legtöbb tejet termelik az országban. 1961 óta a 224 település legnagyobb részében nemcsak villany és egészséges ivóvíz van, de a megye 60 %-aban már gazt hasznainak rendszeresen a lakásokban. Manapság az egész vármegye, illetve település-hálózat fejlődés előtt áll. Arra törekednek, hogy orvosi rendelés legyen mindenegyes kis községben, fejlesztik az üzleti hálózatot. Sok megszűnt a kisebb települések közül; vita folyt arról, hogy mi legyen a többivel, de ma mar egyet sem akarnak megszüntetni. —óbaza— A Békés megyei Kétegyházan, a Viharsarok legdélibb csücskén “csoda” történt: 83 éves korában tanult meg imi és olvasni Kutrucz István bácsi. Gyereldcora tanyán telt, alig cseperedett, már szőrén ülte meg a lovat, fogasolt, boronáit, egész nap dolgozott. Az iskola meg messze esett, igy maradt írástudatlan. A katonaságtol leszerelve, vasúti munkás lett, ide nem kellett iskolai bizonyítvány. Aztán földet szerzett, s azt művelte. A helyi Uj Barazda-téeszbe 5 holdját vitte be 65 eves korában. Néhány évre rá nyugdíjas lett, eltemette a feleségét, s magára maradt az otthoni nagy csendben. Ekkor vásárolt a kétegyházi tanacs egy eladó házat a község közepén, s kitette ra a táblát: Öregek napközi otthona. István bácsi lett az első látogatója, s propágalta faluszerte: ne üljenek otthon magányosan, jöjjenek ide mind az öregek. Reggel 9-töl délután 4-ig igy lett otthonuk az öregek napközije. Délben együtt költik el a számukra megfőzött friss ebédet, aztán sakkoznak, kártyáznák.
