Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-24 / 12. szám

Thursday, March, 24. 1977. onaza 7 AZ IDŐS ARANY JANOS Arany János (IH17—1H82) ja inkább kezébe a tollat. Meg a csöndes idillt, a Családi kört is átlengi valami mély emberi bánat: Este van, este van: ki-ki nyugalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja. Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot ltoppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha foldibékák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Maga a tökéletesség Petőfi legjobb barátja volt Arany János. Noha temperamentumuk, sorsuk igen eltérő, irodalmi szerepük mégis egymást egesziti ki. Arany 1817. március 2.-án született Nagyszalon­tán, elszegényedett kisnemesi családban. A falusi kultúra és a környezet, melyben gyermekkorát töltötte, jellegzetesen paraszti szemléletűvé s plebe­jus eletérzesűvé nevelte. Debreceni diákként hirte­len színésznek all — a korabeli divatnak hódolva —, de a szemérmes ifjú nem sokra viszi a bohém társak közt, s hamarosan hazaszókik és segédjegyzői állast vállal. Megnősül, két gyermeke születik, s éli csönd­ben a vidéki életet. Csak az irodalmat figyelgeti, elsősorban Petőfi újszerű verseit. És ir, természe­tesen. 1847-ben a Toldival nyer elismerést es a legnagyobbat, Petőfi barátságát. A Toldi mindmáig a legnagyobb és művészileg a legegysegesebb elbeszélő költeménye irodalmunk­nak. Arany nyelvi zsenialitása, tündéri realizmusa ebben a munkájában éri el csúcspontját. Mikor Petőfi a János vitézben győzelemre viszi Kukorica Jancsit, nemigen gondolták volna az akkori olva­sók, hogy alig három év múlva Szalontán egy csön­des nótárius más fölfogásban ugyan, de a paraszti erő legyürhetetlenségét fogja igazolni Toldi Miklós legendás alakjával és népmesébe illő cselekedetei­vel. Arany a XVI. századi Ilosvai Selymes Péter históriáját fölhasználva szélesíti ki a Nagy Lajos királyunk udvarában vitézkedő parasztfiu történe­tet a XIX. század szellemének megfelelően, a plebejus erők várható győzelmének allegóriájaként. S költészetünkben először élt a lélekelemzö mód­szerrel, meghozza oly finomságokat is éreztetve a realista lira eszközeivel, melyekre korábban nem volt példa. Olyan nagy volt a sikere, hogy megjelenése után egy évvel, 1848 tavaszán megírta a folytatását is, a Toldi estéjen. Szinvonalaban ez is hatalmas telje­sítmény, s részleteiben a költő olykor még túl is szárnyalja az előbbi nyelvi bravúrjait. Aranyt a szalontai magányból a szabadságharc eseményei mozdítják ki. Forradalmi lobogása ugyan nem mérhető a Petőfiével, de meggyözöde'ses de­mokrata s a bukás őt is mely lelki és költői válság­ba sodorja. A legjobb barát — akivel közben kereszt- kornak is lettek — eltűnt, ő maga is nemsokára ott­hagyja az ősi fészket, az éltető gyökeret, az oly jól ismert falusi valóságot, hogy szinte újrakezdje — kínlódva, tépeló'dve — a már szépen fölívelő es mégis majdnem megszakadt költői pályát. Nehe­zen talal magara. A kétségbeesés,a megrendülés ad­Az ötvenes évek közepén éri el tetőpontját a keserűsége. Már Nagykoroson, ahol tanári állast vállal, írja meg A walesi bárdokat, az önkényura­lom ellen lazítva és lázadva, s másik hibátlan balla­dáját, a formailag tan művészibb Szondi két apród- jat. Ebben az időben a népköltészetet tanulmányoz­za, nyelvűnk problémáival foglalkozik és melyen- szántó gondolatokkal teli tanulmányokat ir. A ta­nári testület jó része kiváló szellem, szinte a fél Akadémia szorult oda a Bach-korszakban. Költőnk azonban a hatvanas évek elején már majdnem tel­jesen elhallgat, s az se segített a lírikuson, hogy közben Pestre hívták meg az Akadémia főtitkári állására; szerkeszti a Koszorút, a maga folyóiratát, s mellesleg segít, akin csak tud. Tudósokon, író­kon. Madach például épp neki viszi el Az ember tragédiáját, s Arany baráti tanácsaira javítgatja a remekművet a megjelenése előtt. De ez a pedáns emberi-hivatalnoki magatartás mégiscsak elodázza az újbóli költői jelentkezest majdnem másfél év­tizedig. Hosszabb hallgatás után a Toldi szerelme, a trilógia középső része készül el. A hetvenes évek derekán, gyorsan öregedve és a támadó betegségek­kel birkózva, feltámad Arany János, az Öszikék s á balladák költője, a megérett, csodalatosán mo­dernizálódott művész, hogy nagy életművét végül befejezze. Öszikék címmel jelenteti meg kis kötetét, a “KapcsoskÖnyv”-et, mely a XIX. század egyik leg­emlékezetesebb ciklusa. Hattyúdalai ezek a versek, élete végén buggyannak ki belőle, amikor megejtő emberséggel tekint vissza pályájára: Mily temérdek munka várt még!... Mily kevés, amit beválték Félbe’—szerbe’ S hány reményem hagyott cserbe!... A margitszigeti tölgyek árnyai azonban, szeren­csénkre, biztosították a nyugalmat, melyben az utolsó dalok megfoganhattak. Sot, a korábbi bal­ladái hang is újra megered patakzoan, a hatalmas életmű legszebb muzsikahangjaival. Aranynál jól láthatóan, a magyar valóság meg­annyi jegyevei emelkedett föl a magyar ballada a vilagszinvonalra. Méltán nevezték Arany Jánost, a ballada Shakespeare-jének. A kapcsos könyv balladáiban a bűn és bünhödés, a bűntett és az önvád folyamatát ábrázolja mesterien. SIMON ISTVÁN,, HÚSVÉTI ELŐZETES Készül már Kalocsán a híres hímes Van, aki patkolja. Akad, aki karcolja. Masok írják. Egyesek pingálják — a tojást. Ahogy azt ne­hány kalocsai asszony is teszi. Csinálják ezt több­nyire otthon, de közeledvén a husvéthoz, bemutat­ják tojáspingáló tudományukat szeles e hazaban és külföldön is. Szvetek Antalne. például március végén Budapesten, a Hiltonban készít himes tojáso­kat, majd Nantes-ba ruccan vendegszereplesre. András Ferencne pedig Brüsszelben fest kalocsai motívumokat a húsvéti tojásokra. Miként készül a hires himes tojás? — A ferjem par száz darabot egy kiselejtezett körző hegyével kifúr, majd kifújja belőle a tojást. Aztán beletesszük az egészet a fürdőkádba, ahol mosóporos meleg vízben átmossuk. Szárítás után látok hozza a pingáláshoz. Ezt a lakkozás és a kötö­zés követi — mondja Szvetek Antalne népművész. — Száz darabbal három nap alatt végzek. — Mi a sorsa a rengeteg tojássárgájának, -fehérje­nek? — Eladjuk a szomszédságnak. Mert a ferjem mar torkig van a temérdek rántottával. — Hogyan lesz valakiből ping'aló? — Nem lesz, a ping'aló születik. Hajlam kell hoz­zá. En már igy születtem — édesanyám Vén Lajosné, a népművészet mestere. — Egyéni megrendelője akad? — Többnyire hivatalos utón járok tojást és falat pingálni. így jutottam el Del-Amerikába es Europa csaknem valamennyi nagyvárosába. Itthon vendég­lőkben, középületekben dolgozom. Néhány orvos­nak es sportolónak azonban kérésükre — 500 forin­tért négyzetméterét — kipingáltam a szobájukat. Három esztendeje kapósak a díszes kalocsai tojások a világpiacon. Az NSZK-ban és Kanadában a húsvéti tojás karácsonyfadíszként is használatos. Remélhetőleg a hazai boltokban sem lesz hiány­cikk. M. G. L. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81.1k Street sarkán) — Telefen: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Mltzvaii-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva Er-- ==================

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents