Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-24 / 12. szám
Thursday, March, 24.1977. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO KATASZTROFAKRONIKA Szomorú katasztrófák sújtották a Földünket 1976. évben. A földrengések, szökőárak sok-sok emberéletet követeltek és hatalmas anyagi károk keletkeztek. A- világ különböző pontjain aszály pusztított, jelentős teiméskiesést okozott. Különösen az európai országokban. Február 4-én 7,5-es erősségű (Richter-skála) földrengés Guatemala fővárosát döntötte romba. A katasztrófa 2200 ember halálát okozta, az anyagi kár közel 1 milliárd dollár. Május 6-án az olaszországi Udine környéke lett földrengés áldozata. Jelentős anyagi károk mellett 1000 ember lelte halálát. Május 17-én 6-os, 7-es erősségű (Richter-skála) földrengés pusztított a Szovjetunió közép-ázsiai területén. Jelentős anyagi károkat okozott. A június 6-i nepáli földcsuszamlás 330 halálos áldozatot követelt. Július 19-én Indonézia Bali-szigetén pusztító földrengés 600 halottat és 200 millió dolláros anyagi kárt követelt. Július 20. Hatalmas árvíz pusztított Közép-Kelet-Kínában Honan és Shantung tartományban. Július 28-án 6-os erősségű (Richter-skála) rengés pusztított Kína 3 legnagyob ipari körzetében Tang- San környékén. A károk súlyosak. Ez a körzet 1975-ben például 27 millió tonna szenet, 880 ezer tonna acélt, 3,1 milliárd KWó villamos energiát, 1,2 millió tonna cementet, 67 millió négyzetméter szövetet adott az országnak. Augusztus 17. A Fülöp-szlgetek- hez tartozó 7 millió lakosú Minda- uao-szigeten pusztító földrengés és szökőár következtében 8000 ember meghalt, az anyagi kár közel 200 millió dollár. Szeptember 15. A Japán nyugati partján pusztító „Franciska” nevű tájfun 130 halottat és 670 millió dollár anyagi kárt hagyott maga után. Október 3. A Mexikó nyugati partjainál pusztító „Liza” nevű hurrikán halálos áldozatainak száma 1200. November 24. A törökországi Mu- radye környékét 7,6-os erősségű (Richter-skála) földrengés döntötte romba. A romok alatt kb. 10 000 ember lelte.halálát. í A Földet ért természeti A'en/ csapások (1960-76) J földrengés 500 nil több lulott \ a 100 nil több halott I®—’)) Szökőár j -—~ Szeizmikus övezet I * Vulkánkitörés |* 1974 Földcsuszamlás lavina''' I* 1974 Járvány lÁrvíz I ■ 500-r.íl több Itatott 1 ’00 nil több halott m rópusi vihar j**—K70 500-nal több halott i*~~---- 700 nál több halott ; ’S/3; Szárazság A kővetkező lapszámban a földrengések okairól adunk ismertetést és a romániai földrengés előzményeiről Földünk, száz év múltán NEMEZ lenne megmondani, hogy mennyien leszünk száz év múlva, illetve, hogy mekkora lesz a földgolyót benépesítő lakosság. Viszont bizonyos adatok és a bélölük adódó hipotézisek alapjan meg lehet jelölni egy- alsó és egy felső határt, amelyek kozott a Föld lakóinak szama mozogni fog. A demográfusok — a jelenlegi szaporodási ütemet veve alapul — kiszámították, hogy 2076-ban 35 milliárd ember el majd a Földön. Továbbmenve figyelembe vették azt a feltevést, miszerint a halandóság csökkenni fog egyes olyan országokban, ahol ma viszonylag magas. A számítások eredményei fantasztikusnak tűnnek. Megtörténhet, hogy a következő évszázad második felere India lakossága eléri a 20 milliardot, Braziliáé a 3 milliárdot! Ezek után magátol adódik a kérdés: elegendő lesz-e a Föld termése ennyi ember táplálásához, vagy pedig szintetikus élelmiszerekhez kell folyamodni? A kutatások eddigi eredménye azt mutatja, hogy az Amazonas völgyében hétmillió négyzetkilométer területet lehetne termővé tenni, s belterjes gazdálkodást folytatni rajta, az egyenlítői Afrikában pedig ugyancsak több millió négyzetkilométert. EGY MÁSIK — ennél is merészebb — terv szerint dúsan termő zöld óceánná lehetne varázsolni a sivatagokat. Ha megvalósulnának ezek a tervek, természetesen nem lenne szükség szintétikus élelemre, hiszen csupán a Szahara 12 millió négyzetkilométernyi területe majdnem annyi, mint amennyit jelenleg az egész'földgolyón megművelnek. De vajon mekkora területet lehetne termésre bírni az egesz földterület 14 milliárd hektárjából? Gondoljunk arra, hogy jelenleg ennek tiz százaléka, vagyis 1.4 milliárd hektár a termőföld. A geológusok azt válaszolják a kérdésre, hogy öreg bolygónk arculatának egyötöde domborzati formai vagy tengerszint feletti magassága miatt megművelhetetlen, másik ötödét örök jég, illetve hó borítja, a harmadik ötödrész rendkívül aszályos, szinte kiégett. A fennmaradó kétötödrész jelentős hányadát nem művelik, mert “sivárnak” tartják a talajt, vagy eddig a tül sok csapadék miatt. A tudomány és technika bámulatos haladása jogossá teszi a reményt, hogy egy évszázad elegendő a megoldás — a mod és az eszközök — megtalálásához, ahhoz, hogy ez a bizonyos kétotödrész teremjen. Felmerül még egy’ kérdés: mekkora helyre lesz szükség a jövő emberenek ahhoz, hogy éljen, dolgozzék, közlekedjék? Bizonyos számítások szerint, a hektáronkénti 40 főnyi népsűrűség mellett, es felteve, hogy 2076-ban csaknem az egész lakosság városon fog élni, körülbelül 10 millió négyzetkilométert népesít be az emberiség. A fennmaradó terület belterjes gazdálkodással, állandó öntözéssel, a technikai haladas vívmányainak gyors elterjesztésével harmincszor, sót otvenszer annyit teremhet, mint a ma megművelt föld. Az ember merész vállalkozása, hatalmas munkája nyomán elet költözhet a Szahara végtelen homok- óceánjára. A 2076-os év turisztikai reklámjai sivatagi utazás helyett kirándulásra hívnák a Szahara óriási, buja növényzetű kertjébe. Merész álom? Nem! GONDOLJUNK csak a századelő repüléstechni- kajára, és hasonlítsuk össze a világmindenséget ostromló űrrepüléssel! R. T. f HUSVETRA AJÁNDÉKNAK | Lutheran István * | verseskötete ) ? 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv » A szép kötésben kapható J Ára: $ 4.A Lutheran István versei visszatükrözik 1 gyermekkorát, ifjúságát, hazaszerete- f tét, életének küzdelmeit. A I Nem hiányozhat egyetlen magyar család k könyvtárából sem ! A 9 Megrendelő szelvény: A Amerikai Magyar Szó f 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003 ♦ Megrendelem Lutheran István verseskotetet *ÉV:....................................................... A CÍM:...............................;.......................... A ■ Város:.................................Állam:......................... y " Zipcode :....„............. ^A £M CZíUlL Százharminc esztendővel ezelőtt, 1847. március 3.-án, az angliai Edinburghban született Alexander Graham Bell angol származású, amerikai süketne- ma-intézeti pedagógus, később egyetemi tanar — mint mondani szokás, “a telefon atyja”. A múlt században, az elektronika előretörésének idejétől, sokan foglalkoztak az emberi hang technikai utón való továbbításának megoldásával. Különböző országokban számos, tobbe-kevesbe sikeres kísérletet végeztek, de a távbeszélő igazi föltalálójának mégis Bell tekinthető: 1876-ban mutatta be szenzációs készüléket. Ez a csengő nélküli östelefon eleinte nehézkesen működött, a hangot igen gyöngén adta vissza, es főkent, bonyolult, kényelmetlen volt a használata. Ekkor még tudniillik az adás-veves furcsa eszközéül, mikrofonul és hallgatóul egyaránt, ugyanaz a szerkezet szolgait. Ezért aztan, beszelgetes közben a kagylófeleseg helyzetét folyton változtatni kellett: szükség szerint, hol a száj elé, hol pedig a fülhöz tartani... Bell korszakos találmányának fejlesztéséhez, to- kéletesitésehez a legjelentősebb, lényegeben mindmáig alkalmazott újításokkal Thomas Alva Edison (1847 —1931), a világhírű amerikai ezermester járult hozza. Alexander Graham Bell 1922-ben hunyt el. Megérdemelten sorolják az emberiség legnagyobb jótevői közé. # — nos. A terrorfilmek bemutatása ellen emelte fel szavát az amerikai “Tanítok es Szülök Országos Egyesülete” nevű szervezet, amely 6.5 millió tagot számlál. A szociológusok, tanárok és orvosok egybehangzó véleménye bebizonyosodott az USA-ban: a terrorfilmek és a bűncselekmények növekvő száma között van összefüggés. Egyes amerikai nagyvállalatokat sikerűit megnyerni az ellenmozgalom szamara. A General Motors, a General Foods es még nehány vállalkozás elhatározta, hogy nem fizet elő televíziós hirdetésre akkor, ha reklámjaikat az erö- szakfilmek közti szünetekben sugározzák. A többiek változatlanul csinálják.
