Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-17 / 11. szám
Thursday, March, 17. 1977. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO A FÉRFI „VESZÉLYES ÉVEI” Megtörténik, hogy a legkomolyabb probléma pályafutása a humor mezejen kezdődik. Ma még jórészt vicctéma a “férfi-klimax”, és a régebbi — 10—15 éves — lélektani és korlélektani kézikönyvekben, tankönyvekben is csak a nőkkel kapcsolatosan olvashatunk “a változás eveiről”. Ma mar a férfi életszakaszait is vizsgálják — nem utolsósorban a nők érdekében. KÜLÖNBSÉGEK Az ember nemi jellegét a születés, sőt a fogantatás percétől a halálig minden egyes sejt fenntartja, őrzi. Más a lány és a fiú serdülése, mas a férfi és a nó érett kora, óregedese. A nőiméi mintegy 10—12 évre terjed a klimatérium (változást, fordulópontot jelentő görög szó) és éles határa a ciklus elmaradása, a fogamzóképesség megszűnése. A férfialmái a klimatérium évtizedekig tarthat, a nemzőképességre még 70—80 éves életkorban is akad példa. A hormonegyensúly éppen úgy eltolódik, mint a nőknél, csak nyújtott sávon, kevésbé “látványosan”. Inkább lélektani tünetekkel jár együtt, ezert szorosabb fiziológiai értelemben a legtöbb kutató nem is fogadja el a “férfiklimax” kifejezést. APRÓSÁGOK (?) Akárminek nevezzük, a tudományos meghatározástól függetlenül, a férfiak 40 és 60 év közötti életszakasza is a változás ideje. A felsorolt apró tünetek nem mindenkire kötelező erejűek, de eléggé gyakoriak ahhoz, hogy a lélekbúvárok ezekben lássák a férfiklimax jellegzetességeit. A korábban óramű pontossággal fekvó-keló férfi rosszul alszik és nyűgösen ebred. Nem szívesen megy az addig kedvelt, a becsvágyát kielégítő munkahelyére. Elveszti derűlátását és önbizalmat. Fel a jövőtől, emiatt esetleg stréber, zsugori és könyöklő lesz. Kedélye nyomott, váltakozva ok nélküli kitörésekkel, a parancsolási és uralkodási vágy megnyilvánulásaival. Elveszti vagy elrontja a kapcsolatot környezetével, a családdal. Ivásnak adja magát, elhízik, s ez újabb konfliktusok forrása. Kételkedik az élet — az élete — értelmében, hipochonder lesz, mérteken túl fél a betegségektől, és korához képest ok nélkül fél az elmúlástól. (Feljegyezték: egy amerikai milliomos, aki sokat utazott, úgy sterilizáltatta minden szállodai lakosztályát, mint a kórházi műtőket, egy másik egymillió dollárt ígért az orvosának, ha 80 éves koráig életben tartja — az orvos nyert.) Apróságok, amelyek elronthatják a hátralévő évtizedeket, vagy jobbik esetben orvosi segítséggel gyógyíthatók. Még jobb esetben: tudatossággal, önismerettel leküzdhetők. A LEGNAGYOBB VESZÉLY Hát igen, a szerelem. A páni rettegés, hogy közel a “kapuzárás”, tehat gyorsan, amit lehet... Tragikus kudarccal jártak az ókori kísérletek, hogy fiatal vér átömlesztésétől fiatal legyen az öregedő férfi. Tragikomikus esetekről tudunk a középkorból, amikor a felcserek “fiatal tüzes nő ölelését” ajánlottak pacienseiknek, és gutaütés lett vége (nem a i / a no részéml).> .»u » Családi tragédiákról szólnak a mai krónikák: kitörés a regi keretek közül, meggondolatlan új kapcsolatok és csalódás... (Másreszt mindenki tudja, hogy vannak eleve rossz házasságok, melyek egyetlen ésszerű megoldása akár ezekben a kritikus férfiévekben és a gyerekek javára is a válás.) Egy svájci pszichológus szerint “a válságos élet- érzésű, veszélyes életkorú férfiak jobban tennék, ha érzelmi kapkodás helyett hozzáértő orvoshoz fordulnának”. „ÖTVEN, JAJ, ÖTVEN ...” “Most temettük el szegény Kosztolányit” — irta József Attila a “Thomas Mann üdvözlése” cimú remek verseben, 1937-ben. Es szegény Kosztolányi halálos beteg volt, amikor ezt irta a “Hajnali reszeg- seg”-ben: “Otven, jaj otven eve — szivem visszadöbben — halottjaim is itt-ott, egyre többen...” Michel Montaigne, a nagy francia esszéiró (1533—1592) negyveneves korában mondta: “Mától kezdve minden második gondolatom a halai”. Még csaknem húsz evet élt ezzel, es sok más maradandó, tóbbe-kevesbe dérús gondolattal. A férfi ötödik, hatodik évtizede kétségtelenül a változás kora. Természetes állapot, amelyet türelemmel, pánik nélkül, a környezet részéről megértessél, ritkábban orvosi segítséggel el kell viselni. Ebben nincs különbség nő és férfi között. Gy. I. Feltűnt a rendőrségnek, hogy mostanában sok fiatal jár gombát szedni Washington államban. Kiderült, hogy a gombák koz'űl néhány fajta kábítószert tartalmaz, és jó áron értekesithetö. Ezek után a rendőrség közbelepett, hogy a veszélyes gombatozsdet megszüntesse. Uj pénzérmet és postabélyegeket bocsátott forgalomba az egyik fiatal állam, Papua Uj-Guinea. Az ország első bélyegei bemutatják az uj pénzt, amely megőrizte az ősi fizetési eszköz, a kagyló nevet (ko) és bizonyos fokig a formáját is, mivel közepén lyukas, és igy felfűzhető. (A hivatalos fizetési eszköz az ausztrál dollar volt a függetlenség kikiáltása előtt.) .ft Megnőttek az olasz férfiak az elmúlt száz évben. Az 1854-ben született olaszok felnőtt korukban átlagosan 162 centiméter magasak voltak, az 1953- ban született férfiak már 171 centiméteresek. Száz évvel ezelőtt a lakosság 0.6 százaléka érte el a 180 centiméteres magasságot, ma viszont tiz százalékuk nő ekkorára. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET ! I Az óra története Mi történne a világon, ha minden óra hirtelen megállna? Elképzelhetetlen és elkerülhetetlen zűrzavar keletkezne. Noha az idő nem állna meg, de mérhetetlenné válna. Olyan korszakok is voltak, amikor az emberiség nem rendelkezett órákkal, illetve időmérő eszközökkel. A rabszolgatársadalomban a rabszolgákat napfelkeltétől naplementéig dolgoztatták. Ha közben az időt akartak mérni, egyszerűen azt az árnyékot lépték át, amelyet a nap vetett. Az első “árnyékmerő” az ember sajat törzse volt. Később más jellegű időmérők — kőoszlopok (obeliszkek) árnyékát használták fel. A régmúlt idők időmérő eszközei Európában még ma is sok helyen megtalálhatók. Baselben és Bernben, valamint a római Szent Péter térén is, ahol egy 25 méter magas obeliszk áll. De mit tehetett az ember akkor, amikor a nap nem sütött, vagy ha valaki éjjel akarta tudni, hogy meg mennyit aludhat az első kakasszoig? A vizi- órát Babilóniában találták fel i.e. 2500-ban. Egy magas edenyt naponta hatszor vízzel fölfőttek meg, de valószínűleg éjjel is. Kikiáltók hirdették ki, hogy a viz mikor folyt ki, es az jelezte, hogy egy meghatározott idő elmúlt. A régi Kínából négy rézüst ismeretes. Ezek ^okp- kon álltak. A viz a felsőből folyt a másodikba, a másodikból a következőbe, és igy tovább, majd végül megint a felső telt meg. A görögök az idomérésre kis viziorákat használtak, amelyek a szenátusban vagy a bíróságon a beszéd idejet kereken 10 percre korlátozták. Ezeket az órákat a “beszéd- készség gyeplőjének” is nevezték. Az évszázadok folyamán, a kereskedelem, a hajózás es a termeles fejlődésevei egyre szükségesebbé vált a pontosabb időmérés. A viziórat a homokóra váltotta fel. A homokórát még ma is gyakran használják a tojás főzésékor. A századfordulón Berlin első távbészélöhivatalában a homokórákkal figyeltek, mikor telik le a 3 perces beszélgetés. Olyan órák is készültek, melyeket súlyok hoztak működésbe. A kis méretű óráknál a súlyokat rugók helyettesítettek. A kis órák hites alkotójának a nürnbergi Peter Heinleint tartják, aki 1510-ben az első zsebórát szerkesztette. Amikor már az ingát és a billegőt is megszerkesztettek, ezekkel az idő jelzése még pontosabbá vált. De csak ebben az évszázadban sikerült az órákat olyan olcsón előállítani, hogy minden háztartásban ketyegjen legalább egy óra. Az óra története még korántsem fejeződött be. Az utóbbi években a rugókat elektromos energia váltotta fel. Az órák az ember találékonysága, a technika es a tudomány tökéletesítése folytán sohasem állnak meg, és ezért elkerülhető a zűrzavar, mindig mérhető lesz az idő. . (Z.) Aki túl sokat alszik, rÖvidebb ideig él, — ezt a teteit közli a Münchner Medizinische Wochenschrift. Neves orvosok véleménye szerint ugyanis azok közül, akik naponta 9 oranal többet alszanak (főként férfiakról van szó), jóval többen halnak meg szívinfarktusban, mint a keveset alvók közül. Napi tízórás alvásadag állítólag négyszeresre fokozza az infarktus kockázatát. A müncheni egyetemi klinika neves szívgyógyásza, Hans Schwalb profesz- szor, aki 516 infarktust szenvedett beteg életmódját kutatta, közölte: “A mértéken felüli alvás egészségtelen. Az általam megvizsgáltak többsége hétalvó volt. Napi hat-hét órányi alvás bőségesen ele- 1 gpndő.” i Ifi* I. J. f (- f-T.,S J7 C C ** f S éU A- ■» - j‘ * '■ ' « ■* -
