Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-17 / 11. szám
Thursday, March, 17.1977. óhaz* MESÉLŐ TÁJAK AZ ISASZEGI ERDŐK O, azok a fák, a Királyerdő fái! Látták ők Rózsa Sándor legényeit, pusztai lovakon, kibontott karikásokkal az osztrák tüzérekre rontani, látták elesni a túlerő gyűrűjében Harsányi Bálint huszártisztet, aki Galíciából hazahozta a hires Lenkey-huszárokat, látták a lengyel légió ifjú hőseit, és látták az egyik közeli dombtetőn a csata sorsát szemmel kisérő Kossuth Lajost. Krónikák, versek, regeüyek hősei vivtak, rohamoztak, döntöttek az isaszegi erdőben. A fák között, a Királyerdő fái között... Néha még a tölgyekkel, cserekkel, gesztenyékkel is megeshet, hogy regényhősökké válnak. Nagy idők szót- lan tanúi is megszólalhatnak hirtelen. Jókai például úgy rajzolja az 1849-es isaszegi csatát, hogy élő, emberi tanukként idézi meg a Királyerdő fáit. Történelmet, balladát, győzelmi éneket és siratódalt mondanak ezek a tanuk: hiszen még ma is emlékeznek Damjanich vörössipkásaira, Klapka honvédéire, Aulich tüzéreire. Jókai talán egy vadgesztenyét szeretett legjobban. Leült a koronája alá, s várta türelmesen, hogy meginduljon a mese. Amit aztán a Paphegy melletti, vénségesen vén gesztenyefa elmesélt, bekerült mind a regénybe, olvashatta az egész ország. Ez a paphegyi gesztenyefa azt súgta A kőszívű ember fiai írójának, hogy azon a helyen, ahova a lombok árnyékot vetnek, 1849 kora tavaszán kivont karddal összecsapott két vitéz. Koros-körül, az erdőkben, Görgey hadai szorították Pest felé a vasasnémetet, de ennek a két katonának külön elintéznivalója volt egymással. Egyiküket igy hívták: Baradlay Richard — a másikat igy: Palvitz Ottó. Baradlay “A kőszívű ember fiai” huszártisztje, Palvitz egykori üldözője, császári vértes. A molnárlegények, akik a közeli vízimalomból figyelték az összecsapást, később eltemették a viadal vesztesét, a császár tisztjét. A párbaj helyére malomkövet gurítottak, és a kő mellé vadgesztenyét ültettek. Itt Őrködik egy százévesnél öregebb hárs a peceli út mentén, képesfának hívják errefelé. Jókai nem regélt róla, de a nép körében apáról fiúra szállt a hagyomány: őrizni, óvni kell a hársat! Annál is inkább, mert a régi isaszegiek ültették, hogy emléket állítsanak községük fiának, a szabadságharc hősi halottjának, Kalmár Karoly honvédkapitánynak, aki a visszalopodzó ellenséget megállította. Az ütközet után holtfáradtan aludtak a honvédek, s le-lecsuklott a feje a strázsát vállaló kapitánynak is. Csöndes, holdvilágos éjszaka volt, talán éppen ezért fogott gyanút az isaszegi honvédtiszt. Vagy talán olyan jól ismerte az erdőt, hogy ötszáz méterről is meghallotta a gallyroppanást... Pillanatok alatt riadóztatta a legényeit, feltüzet- te a szuronyokat, és rohamot vezényelt. Ha ö fel nem veri a legényeket, oda az egész zászlóalj, s talán maga az isaszegi győzelem is elvesz. Legalábbis igy tartották, igy tartják az isaszegi utódok. Kosa Csaba A DUNÁN ;• A Fekete-tengertől az Északi-tengerig A 2900 kilométer hosszú Duna a világ huszadik és Európa második legnagyobb folyója. Partjai mentén nyolc ország terül el. A kontinens nyolc százalékáról gyűjti össze a vizet, amelynek évi részhozama 300 milliárd köbméter. Tehat a Dunának egyedül több a vize, mint az egyébként számottevő Rajna, Veser es Eide folyónak együttesen. A Duna sokoldalú hasznosítása — az 1980-as években elkészül a Duna—Majna—Rajna-csatorna — kontinentális feladattá válik. A csatornarendszer kiépítésével megvalósul a Sulinatól Rotterdamig vezető, a Fekete-tengert es az Északi-tengert Összekötő mintegy 3500 km hosszú európai transzkontinentális vizi üt. A Duna energiatermelés szempontjából igen előnyös adottságú. A forrástól — a Fekete-erdőtől — a torkolatig terjedő szakaszon a 678 méteres szint- különbség kihasználásával 27 vizi erőmű épül, s ebből 20 elkészült. Ez az arány kedvező, 1976 végéig a gazdaságosan hasznosítható 8 ezer megawatt összteljesítményű dunai vizi erőmüvekből 3600 megawatt kapacitás már elkészült. Az elméletileg gazdaságosán termelhető évi 44 milliárd Idlowatt energiából 1976-ban 19.4 milliárdnyit termeltek az erőmüvek. A Duna Budapest feletti szakaszán tervezett létesítmények közül legjelentősebb a magyar—csehszlovák közös beruházásban épülő gabcsikovo— nagymarosi vizlepcsőrendszer, amely az észak-du- nántuli térség általános gazdasági továbbfejlődését alapozna meg. A Pozsonytól Budapestig terjedő Duna-szakasz vízenergiáját hasznosítja. Az erőmű évi energiater- melese 3.6 milliard kilowatt, amelynek negyven százalékát csúcsidőben, napi 5 órán át juttatják a hálózatba. A gabcsikovo—nagymarosi erőműből Magyarország évi 1.8 milliárd kilowatt villamos energiát kap. Ez a mennyiség evente 650—700 ezer tonna import kőolaj beszerzésétől mentesiti a népgazdaságot. A vízlépcsőrendszer hidraulikaiig és energetikailag összekapcsolt egységet képez. A megoldásbán csupán annyi a különbség, hogy a gabcsikovoi vízlépcső üzemvizcsatomás, tehat Dunakilititől Nagymarosig 25 kilométeres szakaszon a Duna jól szabályozható és a nemzetközi hajóút előírásainak is megfelelő uj medret kap. A jelenleg legkisebb áteresztő képességű folyószakaszon a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelő hajózási viszonyokat lehet kialakítani, és az 1982-ig megépülő Duna—Majna—Rajna-csatornához kapcsolódva, az Atlanti-óceán felé is lehetővé válik a vizi szallitas. — Mi szükséges ahhoz, hogy a Duna 220 km-es magyarországi szakasza nemzetközi hajóuttá váljék? , • — A távlati tervek szerint bóViteni es korszerűsíteni kell a csepeli kikötőt. Előreláthatólag az ezredfordulóig elkészül az adonyi és fajszi vízlépcső is, igy a 3.5—4 meter merülésű “Európa-tipusu” hajók útja minden évszakban és a vízhozamtól függetlenül biztosított lesz. ■MP ■■ ■" SS -..........., , ■............—» Fejlődik Makó'**' Az iparosodó “hagymaváros”, Makó központja uj, nagyvárosi arculatot oltott. A 43-as számú fó közlekedési ut újjáépített belvárosi szakaszának mindkét oldalán több emeletes házak sorakoznak. A nemzetközi főútvonal északi részén mar beköltöztek a családok Makó űj, legmagasabb, hétszintes lakóházába. A magas épülettel szemben sorakoznak a muko- csipkékkel díszített csipkeházak. Pápán él és dolgozik inasévei óta Dómján Imre, egy kovácsdinasztia utolsó tagja. Amikor a kalapácsot leteszi, hobbiból miniaitűr, működőképes szerkezeteket, gépeket konstruál, a többi között félarasznyi esztergát és zenélő vízimalmot is készített. Képünkön: nehéz és szép mesterségének címere, az általa kovácson díszkapu. . ■ ■■ PIROSKA-YONAT Az osztrák—magyar közös érdekeltségű Győr— Sopron—Ebenfurti Vasúti Részvénytársaság a módosított alapszabály értelmében idegenforgalommal is foglalkozik mindkét ország területén. A Sopronban nemrég megnyílt utazási iroda hamarosan népszerűvé vált, és sajátos programokat bonyolít le, amelyekben nagy szerepet kapnak a vasut- tarsasag vonalai. Nemrégen tette meg első útját 240 bécsi fiatallal a “Piroska-vonat”. A pirosra festett régi szerelvényt idegenforgalmi célra hozták rendbe. A későbbiek során egyebek között rendszeresen szerveznek Fertő-tó körüli utakat is. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKA va! f Bizonyos idő óta egyes személyek, felhasználva álnéven szereplő szervezeteket, leveleket küldözgetnek és hamis információt terjesztenek az IKKÁ-val kapcsolatban. Ezek a személyek és szervesetek személyi és önző célból próbálnak rossz hirt kelteni az IKKA-nak. . Ismert tény az, hogy az IKKA több, mint 25 éve megbízhatóan és eredményesen szolgálja azokat, a- kik Magyarországon kiviki élnek és ajándekot óhaj-, tanak küldeni Magyarországon élő barátaiknak es rokonaiknak. Valótlanság, hogy az IKKA-ra nincs már szükség, sót az IKKA hasznossága megnóveke- dett, mióta külön szolgálatokat is nyújt. ___7 EZERMESTER
