Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-10 / 10. szám
Thursday, March, 10. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO. Sokmillió dolláros csereforgalom a Szovjetunióval Vladimir T. Yermolin (bal) a Ventspils-i kikötő igazgatója, Risley P. Mabile-vel az Occidental Petroleum epitésvezetőjevel. A lettországi Ventspils kikötőben sokmillio dolláros rakodó- es raktártelep épül az Egyesült Államok technológiai segitségevel. A 150 láb magasságba emelkedő ammóniatartály ebben a balti-tengeri kikötőben a legnagyobb közös US—Szovjet üzleti vállalkozás. A Ventspilsd építkezés csak része annak a nagyméretű vállalkozásnak, amelyben Amerika foszforsavat ad cserébe ammóniáért és más vegyi gyártmányokért. A szerződés értelmében még egy másik, nagyobb kikötői felszerelés épül a Fekete-tenger pártján, Odessza mellett, négy ammonia-gyár Togliatti-ban, a Volga partján és idővel egy csővezeték a két város Összekötésére. A foszfát-ammonia csere-üzletet a szovjet kormánnyal az Occidental Petroleum Corporation ütötte nyélbe, amely az üzlet értékét 20 év alatt 20 milliárd dollárra becsüli. A szovjet kormány már másfél milliárd dollárt befektetett a vállalkozásba, amelyhez 180 millió dollár kölcsönt a U.S. Export—Import Bank folyósít. Az amerikai technológiáért cserebe a Szovjetunió 1978 és 1980 kőzott megkezdi a szovjet földgázból termelt évi 2.1 millió tonna ammonia szállítását. Ezenkívül a Szovjetunió evente egy-egy millió tonna ureát és káliumot bocsát a U.S. rendelkezésére. Amerika viszont műtrágya céljaira évi egymillió tonna foszforsavval látja el a Szovjetuniót. A műtrágya-üzleten kívül az Occidental Petroleum más vegyszerek, femek csere forgalmát is kidolgozta, azonkívül szovjet olaj és földgáz fejlesztését, s egy nagy moszkvai 180 millió dolláros külkereskedelmi központ megépítését. Más együttműködési tervek is függőben vannak. A Ventspils-i építkezésnél az egyik amerikai szakértő nagy megelégedését fejezte ki a szovjet munka minősége felett. A hegesztésnél a selejt kevesebb, mint 50 százaléka a hasonló U.S. termelésnek. Nemzetközi olajkikötö Palau-szigeten MILES CHINA Hanoi /THAILAND PHILIPPINES ^VIETNAM \ \ I South '•Saigon China Manila; Bangkok MALAYSIA BABELTHUmi ff CKI ,• ókorod ly SINGAPORE KOROG tfpELEUULOMBOK PALAU IS Strait of Malacca JAPAN Pacino Ocean TAIWAN MARIANA IS GUAM 0 MILES NYOMOR BRAZÍLIÁBAN Ama zoR AMAZONIA BRAZIL MATO GROSSO Salvador (Bahia) j BOLIVIA ARGENTINA Atlantic Ocean NORTHEAST Rio de Janeiro 0 Miles 500 Brazíliának meg van minden lehetosege arra, hogy a világ leggazdagabb országa legyen. Sao Paolo környéken óriási ipari és kereskedelmi fejlődés indult meg. Mato Grosso es Amazonia hatalmas úgyszólván néptelén területén is elkezdődött a vadon meghódítása, sok helyen már települések, termőföldek vannak a volt dzsungelekben. A változásnak semmi jele nem mutatkozik Brazília északkeleti részén, a- hol 35 millió főnyi lakosság, az összlakosság harmadrészé a legnagyobb nyomorban él. A falvakat a fiatalok tömegesen hagyják el. Amint betöltik 17-18. evüket, a közeli Salvador városba mennek, ahol azonban a gyárakban nagyon kévés a munka. Vannak,—akik Sao Paoloba mennek, ahol segítik növelni az ottani ipar szamara az olcsó munkaerő tartalékot. Többnyire napszámos munkát vállalnak, havi 58 dolláros bérrel, a városperemén, hulladékból összetákolt kalibákban laknak. A lányok a Salvador-i kakaó, és cukor-mágnások villáiban vagy luxuslakásaiban szolgainak es havi 20-30, vagy 40 dollárt keresnek. Azért mennek el a falvakból, mert nem akarják egesz életüket a visszamaradott, nehéz földműves munkával eltölteni. A varosban tanulási, előmeneteli lehetőségeket remélnek találni. A fiatalok kivonulásával Brazília északkeleti falvai meg nagyobb nehézségeknek és nyomornak néznek elebe. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG. FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 TeMon: BU MMJ — BU f-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ IS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKK A—TÜZEK rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA te inda jullut 4a aufmrtmban —rtibaHw lárva van j- 5 az eddig háborítatlan korállsziget föld-és termeszet- rajzat. A Palau-sziget dzsungeljeiben még ma is óriás denevérek, krokodilok és óriáskígyók honosak. A tájfunok által gyakran látogatott szigetek menten, ha valamelyik nagy tankhajóból olaj ömlik ki, a világ legritkább, legbecsesebb korall-szirt- jeit es láncolatait pusztíthatja el. Ennek ellenére, az építkezéshez az előkészületek megkezdődtek. A japan, iráni és U.S. vállalatok által megkezdett terveket a lakosság nagy része ellenzi. Attól tartanak, hogy az őslakosságot épp úgy leigázzák majd, mint ahogy az amerikai indiánokkal történt. A Palau-i epitkezeseket a helyi arisztokrata csalad is ellenzi, amelynek Gloria Gibbons bennszülött hercegnő a szószólója. Glona Gibbons, Palau bennszülött hercegnője. Nemzetközi olaj, bank és i- pari érdekeltségekből álló konzorcium sokmillio dollárral megépítendő olajtároló és kikötőhelyet tervez az Egyesült Államok gondnoksága alatt lévő mikronéziai Palau-szigeten. A kikötő, amit Port Pacific-nak neveznének, az első lesz a későbbi nagy olajkikótö-halozatok kozott, melyeket gyéren lakott, mélyvizü szigeteken terveznek felépíteni, ahol kevés termeszetvedelmi ellenállasra számítanak. A mikronéziai és delkelet-azsiai szigetek megfelelő helyek a Kozel-kelétről Japánba szállított olaj részére, ahol a nagyobb tankhajókból az olajat ’ kisebb hajókba szivattyúznak át. Japánnak ugyanis nincsenek kikötői szupertankhajok befogadására. De a tervezett kikötök, tároló tankok és velük kapcsolatos olaj feldolgozó komplexumok és hozzájuk tartózó új városok, teljesen megváltoztatnak
