Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-09 / 35. szám

Thursday, Sep. 9. 1976. 6 Lusztig Imrei r Észrevételek és tapasztalatok E cikksorozat olvasói kozott talán vannak olya­nok, akik arra a következtetésre jutottak, mintha én azt a benyomást kívántam volna keltem az olva­I I sokban, hogy a szocialista Magyarországon nincse­nek problémák. Ez természetesen nem igy van, mert úgy az országnak, mint a lakosságnak számos problémával kell szembenéznie. A problémák két fö csoportra oszthatók. Az egyikbe tartoznak a bürokrácia okozta hiányossá­gok, bosszantó, pökhendi magatartás azok részérói, akik hivatalukat nem töltik be szocialista szellem­ben. Ahelyett, hogy a jogos panaszokat meghallgat­nak, vagy a jogukat érvényesíteni kivanokat segít­séggel latnak el és kívánságaikat méltányolnák — önkényesen, vagy nemtörodőmseggel akadályokat gördítenek az ügyek intézése elé. Mivel helytelen általánosságban kritikát gyako­rolni, csupán egy példát kívánok itt említeni. Budapestre erkezesem második napjan elmen­tem a kerületi rendőrségre, hogy az előiras szerint jelentkezzem. Benyújtottam útlevelemet es a jelent­kező ivet és megmondtam a tisztviselőnek, hogy bar tartozkodasi engedélyem 30 napra szol, két héttel szeretném aztmeghosszabbitani,mivel repülő­jegyem egy előre meghatározott napra szol, ami két héttel meghaladja a 30 napot. A hivatalnok ki­jelentette, hogy ezt most nem lehet elintézni, jöjjek később. Két hét múlva ismét jelentkeztem a Teve­utcai rendőrségen. Fel órai várakozás után benyúj­tottam az iratokat, melyeket ismét azzal adott vissza a hivatalnok, hogy túl korai, jöjjek később. Megmondtam, hogy körútra indulok es nem akarom az utolsó percre hagyni az ügyet. Közben a mögöt­tem állok mar kezdtek türelmetlenkedni. Fogtam az iratokat es halk káromkodássá! eltávoztam a rendőrállomásról. A mai napig sem értem, miért nem hosszabbí­totta meg az illető ott-tartózkodasi engedélyemet. Persze ilyen bürokratikus magatartás engem nem téveszt meg, de bizonyara akadnak olyanok, akik ilyen “tapasztalat” után rossz szájízzel hagyjak el az országot. Persze ezt a “betegséget” is a múlt rendszerből vettek át. De most, 31 evvel a felszabadulas után, ideje volna az ilyen es hasonló bürokratikus maga­tartást felszámolni. Az első kategóriába sorolt problémák fontosak es harcolni kell megnyilvánulásaik ellen. Az ország fo problémája azonban a második kategóriába tartozik. Ez a “munkafegyelem” hiá­nya. Amint leírtam ezt a szót, maris hozza kell ten­nem, hogy itt komplikált, sokoldalú kérdésről van szó és erre nincs egyszerű, könnyű megoldás. El­ismert tény, hogy egyes gyárakban, üzemekben, irodákban általános a munkafegyelem hianya, vagy a dolgozók egy részé nem végez lelkiismeretes munkát. A munkafegyelem hiánya, a rendelkezésre álló munkaerő nem-gazdaságos felhasználása egyik oka a munkáshiánynak. Mas szóval, ha a gyárakban, üze­meikben, irodákban dolgozok mindegyike tehetsége szerint lelkiismeretesen dolgozna, megszűnne, vagy enyhülne a munkashiany, emelkedne a termele’s, ami lehetove tenne a lakosság életszínvonalának tiz, vagy húsz százalékos emelkedeset. i i t !• A munkafegyelem hiányának három (fo) oka van. ' ' / 1.1 A MÚLTBAN ELSAJÁTÍTOTT SZOKÁSOK Volt idő, amikor a nemzetgazdaság képtelen volt minden munkást foglalkoztatni. Abban az időben egy-egy gyárban két, vagy több munkást alkalmaz­tak olyan munkára, amit egy munkás is elvégezhe­tett volna. Tették ezt azért, hogy ezzel “megoldják” a munkanélküliség problémáját. Ez magával hozta a munkásokra kényszeritett “lazsálást”. Az evek hosszú során at ez szokásossá vált es ennek hatra­i nyait meg most is megszenvedik. 2. ) A MUNKA SZERVEZETLENSÉGE Vannak gyárak, üzemek, irodák, ahol a vezetők képtelenek a munkamenetet úgy megszervezni, hogy a dolgozok reszesei legyenek annak a munkafolya­matnak, amely munkájukat, termelékenységűket felhasználja. Egy nagyon egyszerű példával illusztrá­lom a kérdést: egy szövőgyárban a szövök képtele­nek dolgozni, ha nincs elegendő nyersanyag. Vagy ha egy gyárban letörik egy gép és nem tudjak azt megjavítani, alkatrész hianya, vagy más okból ki­folyólag. Ilyen esetekben világos, hogy a felelősség kire hárul. 3. ) A SZOCIALISTA SZELLEM TERJESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGÉ ! r Sajnálatos, de vannak meg a szocialista Magyarországon ma is olyan vezérigazgatók, üzem­vezetők, munkások es hivatalnokok, akiket nem hat át a szocialista szellem, akik nem viselik szivükön a közügyét, akiket ónzo, kicsinyes erdekek vezetnek. Ezeket az egyéneket nevelni kell. Minden lehetőt el kell követni, hogy ök is megértsék: a közügy szol­gálata végeredményben mindenkinek az erdeke. Ha azonban, idő múltával,— minden igyekezet ellenére — továbbra is ragaszkodnak a koz érdekét sertó/ magatartáshoz, utat es modot kell találni olyan intézkedések foganatositasara, amelyek az ilyen egyeneket irányítják. A munkafegyelem hiányának, a munkások gazda­ságos foglalkoztatásának problémájával a magyar kormány,a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szak- szervezetek, az öntudatos munkásság tisztában van. A KISZ nemreg tartott konferenciáján Kádár János, az MSZMP első titkára beszédében rámuta­tott erre a problémára, amikor hangsúlyozta, hogy a KISZ legfontosabb feladata “becsületes munkára nevelni a fiatalságot.” Nincs kétség aziránt, hogy a magyar nemzet ezt a kérdést is megoldja, akárcsak számtalan megoldha­tatlannak látszó kérdést megoldott az elmúlt 31 esztendőben. A Szocialista Brigád-mozgalom előretörése és az a tény, hogy egyre többen vesznek részt a “kommu­nista szombatokra” rendezett közmunkákban, rá­mutat arra, hogy egyre szelesebb korok tudatába vésődik, hogy a magyar közgazdaságnak olyan mi­nőségű árut kell gy ártania es olyan arakon, amelyek elfogadhatók a nemzetközi piacon. Ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezesűltre all a legmodernebb technológia es minden dolgozo — a vezérigazgató­f t / I a f tol a portásig — becsidettel végzi munkáját. Ügyelni kell arra is, hogy a külföldön vásárolt gepek és a külföldről felvett kölcsönök ne halmo­zódjanak fel olyan mértékben, hogy az utánuk járó kamat fizetését es a törlesztést csupán a lakosság életszínvonalának csökkentésével lehet fedezni. A jelenlegi ötéves terv lejárta előtt a magyar dolgozók, az MSZMP vezetésével, minden kétséget GÖDÖLLŐTŐL ÉSZAKKELETRE Épül az ország legnagyobb viaduktja 240méter hosszú lesi, ISO millióba kerül jó ütemben épül Budapest és Aszód között ha­zánk harmadik autópalyaja: az M 3-as, Dombokat vágnak at a földgyaluk, töltéseket emelnek a munka­gépek Gödöllő hátárában. Nemrégen több mint ezer munkás dolgozott itt, a mintegy húsz kilo­méter hosszúságú munkahelyen. — Idén még egymillió-hétszázezer köbméter föl­det mozgatunk meg — tájékoztattak a Betonut- epito Vállalat épitésvezetőségén. — Mintegy 180 ezer tonna aszfaltot építünk be a készülő útpályába. Ez az első olyan autópálya, amelynek egyszerre építjük mind a négy sávját két irányban. Az M 3-as Rákospalotaról, a Felszabadulás utjától indul. De Budapest határában csak most kezdődik a föld­munka, s az első műtárgyak épitese. A teljes autó­pálya egyes szakaszai azonban már ez évben elké­szülnek. Gödöllőtől északkeletre megkezdték egy hatal­mas viadukt alapozását, amely az M 3-as autópálya 1978 után épülő következő szakaszán hidal majd át egy nagy völgyet. A 240 méter hosszú betonépít­mény az ország legnagyobb viaduktja lesz. Száz- ötvenmillió forintba kerül. Neve: kisbagi völgyhíd. ^ ' / A MAGYAR IDEGSEBESZET EREDMÉNYEI A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tartottak konferenciájukat az európai idegsebészek. Az Ideg­sebészed Társasagok Európai Szövetsége ót evre szóló programot dolgozott ki azzal a céllal, hogy megismertesse es összehangolja a korszerű idegsebé­szeti eljárásokat a különböző országokban. Az ideg­sebeszet ugyanis az utóbbi evekben az orvostudo­mány leggyorsabban fejlődő aga lett es uj utat nyi­tott korunk első számú betegsege — az agyi er- betegsegek — gyógyításában. A pécsi stúdiummal egybekötött konferencia témája az agyi érbetegsé­gek műtéti utón való gyógyítása volt. A modern mikroseBeszeti eljárásokkal újra meg tudjak indítani a vérellátást az elzáródott agyterú- leten es ezáltal megszüntethetik az agyközpont bé­nultságát. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ideg­klinikája az agyi ersebeszet egyik központjának szá­mit nemzetközi viszonylatban, ezert is választottak az idei kurzus színhelyéül. Dr. Merei Tibor profesz- szor és munkatársai a világon az elsők között kezd­tek meg az agyi mikroer-műtéteket, s az elmúlt évtized során száznál több sikeres operációt hajtot­tak végre. ^ ÚJABB VÉDETT KASTÉLYPARKOK Vedelem alá helyeztek két kastélyparkot Fejér megyében: a dégi és fehérvárcsurgói kastély-komp­lexumot és a hozzájuk tartozó parkot. Fehervar- csurgón az Ybl Miklós által tervezett műemlekjelle- gü kastély, valamint a hozzá tartozó negyvenöt hektáros park kapott védelmet. A parkban számos ritka faféleség található. Degen a mez'bföldi táj valamennyi jellegzetessegét magába foglaló terüle­ten helyezkedik el a Pollack Mihály által tervezett kastély^ kizáróan diadalra viszik a munkafegyelem problé­májával kapcsolatos harcot és tovább haladnak a szocialista rendszer epitese fele. .óhaza.

Next

/
Thumbnails
Contents