Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-09 / 35. szám
Thursday, Sep. 9. 1976. 7 AMERIKAI MAGYAR SZO EGYLETEK HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI ’ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET záróokmány KULTURÁLIS EGYÜTTMIJKÖDES f's CSERE Egymás megismerése hatáskörükben két-és tobboladalu alapon megfelelő intézkedéseket tesznek, amelyeknek célja, hogy népeikkel szélesebb körben és teljesebben megismertessek a kultúra különböző területeinek vívmányait, s ezek során: — közösen tanulmányozzak, szükség esetén a megfelelő nemzetközi szervezetek közreműködésével, egy európai kulturális adatbank létesítésének lehetőséget es lehetséges szervezeti felépítését, amely adatbank Összegypjtené és igényeik szerint levelezőinek rendelkezésére bocsátana a reszt vevő államokból érkező információkat, és ebből a célból Összehívja az érdekelt államok szakértőinek értekezletét; — szorgalmazzak a gyakoribb könyvkiállitásokat es megvizsgáljak . egy. a részt vevő államok könyveit bemutató nagyszabású kiállítás Európában való rendszeres megrendezésének lehetőséget; — közösen megvizsgálják az információcsere bővítésének és javításának kérdéséit a kultúra különböző területein, mint amilyen a színház, a zene, a könyvtárügy, valamint a kulturális javak védelme es helyreállítása. Cserek es terjesztés A részt vevó államok előmozdítják a kulturális ertekek csere- es terjesztési lehetőségeinek megfelelő módon történő javítását, nevezetesen; — tanulmányozzák a könyvek es mas kulturális termekek nemzetközi kereskedelmi cseréjevei kapcsolatos adóteher-kirovások csökkentésének es össze- hangolasanak lehetőségeit, valamint a külföldön kiállított műalkotásokra kötött biztosítás és a szállítás közben előforduló károsodások, illetve elvesztésük kockázata csökkentésének uj módjait; — előmozdítják a filmek kölcsönzését és cserejet filmtudományi intézeteik és filmtaraik között; — elősegítik megfelelő módon, hogy a tömegtájékoztatási eszközöket nagyobb mértékben használják fel kulturális életűk jobb kölcsönös megismertetésére ; — igyekeznek javítani a vendégmunkások es családtagjaik számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy megőrizhessék kapcsolataikat nemzeti kultúrájukat, és alkalmazkodhassanak uj kulturális kor - nyezetükhÖz. TERJESSZE LAPUNKAT! Az'Általános Munkás Betegsegélyző Egylet megerősödött és két év múlva, 1902-ben átszerveződött, mint Munkás Betegsegélyző és Önképzó' Szervezet a brooklyni 1-ső, anyaosztállyal. New Yorkban megalakult a 2-ik osztály, ezt követték az ország minden részében alakult osztályok és 1950- ben, mint az International Workers Order-hez tartozó Testvériség-nek 117 osztálya volt, mintegy 10,000 taggal. A brooklyni osztály nagyon büszke volt, hogy mivé nőtt ki az ő általuk alapított szervezet és nem is hívták osztályukat az 1-ső számú, hanem az ANYAOSZTÁLYNAK. Ez a büszke érzés mindig megmaradt az osztálynál és az öreg, régi, részben alapitó tagok, mint Kaszonyi, Miller, Young. Csaplak, Eesi, Smoling tagtársak, bár deresedő fej- fel, de nagy gonddal, szeretettel végezték osztály- vezető munkájukat még 1925-ben is. A munkásegyletek célja A munkásegyletek száma nem volt oly nagy, mint a polgári egyleteké, de viszont oly társadalmi hivatást töltöttek be, amelyre az amerikai magyarságának nagy szüksége volt. A Munkásegylet a fösulyt tanulásra, nevelesre helyezte, hogy a dolgozó^ hasznos tagja legyen az amerikai társadalomnak. Elöljárt a társadalombiztosításért, a munkanélküli segélyt biztositó törvény megvalósításáért folyó harcban. A munkás szervezeteknek több könyvtára volt, mint az összes többi magyar szervezetnek. Előljártak a tudományos előadások rendezésében is. Ilyen irányban indult meg a munkásbetcgsegély- ző mozgalom 1898-ban és azon a vonalon maradt. A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet Mint előbb megírtuk, az 1900-ban alakult ÁLTALÁNOS MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET át lett szervezve és 1902-től már, mint MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ ÉS ÖNKÉPZÖ SZERVEZET működött. A M.B.Ö.Sz. fejlődése nem ment simán. Az akkori szocialista mozgalom két pártja erősen képviselve volt tagjai sorában. Az egyik a Szocialista Munkáspárt, Daniel De Leon vezetésével, melynek magyar csoportja az Amerikai Magyar Szocialista Munkás Szövetség név alatt működött. A másik csoport a Socialist Party volt, Eugene V. Debs vezetésével, melyben a magyarok az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség néven működtek. E két párt ideológiai harcot folytatott egymás ellen, ami természetesen a M.B.Ö.Sz-ben is összeütközésekre vezetett. A két szocialista párt külön választási programmal lépett fel az amerikai választásokon. A Szocialista Munkás Párt 1900-ban — elnökválasztási évben — 33,405 szavazatot kapott a Szocialista- Párt 96,831 szavazatával szemben. 1904-ben a Szocialista Munkás Párt (S.L.P.) 33,- 546 szavazatot kapott, vagyis az 1900-as szavazatokkal szemben az emelkedés kb. 150 volt. A Szocialista Párt (S.P.) ugyanakkor 408,230 szavazattal mintegy megnégyszerezte az 1900-ban kapott szavazatok számát. Ez a politikai harc az M.B.Ö.Sz. keretén belül is állandóan napirenden volt, ami hátráltatta a szervezet növekedését. Az 1905. évi konvención aztán véglegesen szakadásra került a sor. Az S.L.P. követői kiváltak a M.B.Ö.Sz.-ből és külön betegsegélyzőt alakítottak, a Munkás Betegsegélyző Szövetséget. Az M.B.Ö.Sz. növekedése megindult és 1910-ben már az ország minden részében voltak osztályai. Ebben az évben erélyes, jólszervező Intéző Bizottság működött Herrman Arthur'elnöklete alatt. Alelnök: Béd Imre. Titkár: Horn Péter. Pénztárnok: Mészáros; jegyző: KÖnigsknecht, az Intéző Bizottság többi tagjai: Jencik, Jung, Vékássy, Villa, Eckert, Pelach, Smeskal és Perémi voltak. 19Í7-ben már 65 osztály működik, a nagyrabe- csült, tisztelt Kertész József központi titkár vezetésével. Ebben az időben a központ még a 351 E. 78-ik utcában volt, 1920-ban már az uj ötemeletes Munkás Otthonban, a 350 E. 81. St. alatt talált otthonra a központ. A huszas években rohamosan fejlődik a szervezet. Az uj bevándorlás Magyarországból ismét nagyarányban megindul, de most már politikai, nemcsak gazdasági okokból, mint a múltban. Az amerikai magyar munkásmozgalmi élet fellendül és az M.B.Ö S.z. uj tagokat, vezetősége friss erőket kap. Az M.B.Ö.Sz. nemcsak betegsegélyt és haláleseti járulékot fizetett ki, hanem társadalmi szervezet volt, amely tagjai kulturális szükségletét is igyekezett kielégíteni úgy a művészeti, mint a tudományos téren. Nem volt olyan M.B.Ö.Sz. osztály, melynek ne lett volna értékes, jól felszerelt könyvtára, ahol a legigényesebb tagok is megtalálták a keresett magyar és angol könyveket. Szinielőadások, a nagy magyar költők verseinek szavalása, tudományos előadások, az amerikai és a magyar történelem ismertetése, gyermek- és felnőtt tánccsoportok szervezése volt az M.B.Ö.Sz egyik legfőbb feladata. •A sport is fontos szerepet játszott az aktivitá sokban. Az 1029-es bronxi osztály különösen jó sportcsoporttal rendelkezett. A szervezet arra törekedett, hogy tagjai jó amerikai polgárok legyenek, ezért polgárosító tanfolyamokat szervezett, ismertette Amerika természeti szépségeit, hogy a tagok megszeressék uj hazájukat. A FAIRFIELD, CONN., EASTON, PA., TRENTON, N.J., ES A LOS ANGELES CAL. osztályok óriási mértékben növekedtek. Együttműködtek a többi Magyar Egyesületekkel, reszt vesznek minden kulturális megmozdulásban, es helyi közéletben. Ez így volt az ország többi részében is. Egy lelkes csoport magyar nyelven terjesztette a kultúrát es magyar nyelven járult az uj haza fejlődéséhez. (Folytatjuk), Schafer Emil KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Magyarok , az Egyesült Államok 200 éves történelmében
