Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-09 / 35. szám

Thursday, Sep. 9. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 FORRONG A VULKÁN Millíárdok a sivatagban Nem sokat tudott a világ Nyugat-Szaharáról addig, mig a marokkói király el nem inditotta fel évvel ezelőtt százezres “sivatagi menetet”, kifejez­ve ezzel igényét az ezerótszaz kilometer hosszú tengerparttal rendelkező, 266 ezer négyzetkilomé­ter nagyságú területre. E homoktengerben, amelyet csupán szétszabdalt sziklás hegyek tőrnek meg, már a kőkorszakban is laktak emberek. Az arabok, akik i. sz. 681-ben hódítottak meg az országot, lassan összekeveredtek az őslakossággal. A törzsi szövetségben elő nomá­dok a spanyol gyarmatosítók megjelenéséig meg­tartották ősi életformájukat, nyelvük meg ma is kü­lönbözik a környező államok hivatalos nyelvétől. Az európai nagyhatalmak 1884-ben Spanyolor­szágnak Ígérték Nyugat-Szaharát, amelyet ezután Spanyol-Szaharának is neveztek. A spanyol polgár­háború után, 1939-ben Franco példátlan kegyetlen­séggel igázta le a sivatagi nomádok ellenálló tör­zseit. Korabeli feljegyzések kutmérgezesekról, kín­zásokról, asszonyokkal való erószakoskodasrol szá­molnák be. A légiók nem ismertek irgalmat. A fel­kelések es lázadások sorában a leglátványosabb az 1957-es volt. A tengerparti sávra visszavetett spa­nyolok csak akkor tudták újra összeszedni masukat, amikor Marokko elzárta a felkelők utánpótlási vo­nalát. Cserébe az árulásért Spanyolország a Tarfaya tartományt ajándékozta oda Marokkónak. Amikor Algériában olajat talaltak es Mauritániá­ban gazdag vasérctelepeket, megkezdődtek Nyugat- Szahara homokjában is a kutatások: az amerikai Gulf Oil, Texaco es a Standard Oil megvetette lábát a sivatagban. 1955-ben a mauritaniai határ közelében újabb hatalmas vasérctelepeket fedeztek fel es 1960-ban bukkantak r'a arra, ami ma az ország igazi gazdagságát adja, a foszfátra. Hárommilliard tonnára becsülik a Bu Craa környékén található kö­zönséges foszforsav sóit, amelyek fontos mutragya- anyagok, és igy földünk rohamosan novekvo népes­ségének élelmezése szempontjából rendkívüli jelen­tőségűek. A spanyolok a külföldi töke támogatásá­val a világ leghosszabb szallitószalagjat (100 km) építették itt fel: a bányáktól a tengerpartig továb­bítja a foszfátot. A sivatagi föld más gazdagságot is rejt melyeben. Nagy réz-, wolfram-, cink-, nikkel-, króm- es arany­telepek felfedezésére számítanak. A tengerpart előt­ti vizek igen gazdagok halban. A spanyol halaszok az egyik evben 700 ezer tonna homárt zsákmá­nyolták. A Franco-rendszer 1958-ban tengerentúli tarto­mányává nyilvánítottá a lázadó nomád törzsek föld­jét. A 75 ezer szaharui nyakaba majd 60 ezer spa­nyol katonát ültettek, mivel az ellenállás nem szűnt meg. A spanyolok ellen harcoló csoportok közül a Polisario front célja Nyugat-Szahara teljes föl­szabadítása. íános Karoly spanyol király, II. Hasszán marokkói uralkodó és Mauritania 1975 novembe­rében mégis önkényesen döntöttek az ország sorsá­ról. Spanyolország, Mar ölek ó és Mauritania javara lemondott a területről, fenntartva magának a fosz­fátbányászát haszonélvezetenek legnagyobb részét és a halászati jogokat. Marokko politikailag es kato­nailag ellenőrzi a területet. Mauritania megkapta a gazdag vasérctelepeket. Az Egyesült Államok is elégedett lehet. Hatalmas beruházásai érintetlenül maradhatnak, ezért Marokkó maris 450 millió dol­lar értékű amerikai fegyverekre szamithat. Hasszánnak és Mauritániának szüksége is van fegyverekre, hiszen a sz ah araiak nem nyugodtak bele a nagyok osztozkodásába. A Polisario nemreg kikiáltotta a Szaharai Arab Demokratikus Köztarsá- sagot. A döntés megfelel a szaharui nép, az Afrikai Egysegszervezet, az ENSZ alapokmánya es az Arab Liga elvi allasfoglalasának, valamint a népek ön- rendelkezesi jogának. A marokkói repülőgépek bombái elől mintegy 45 ezer ember menekült Nyugat-Szaharából algériai területre. Az ott maradottak gerillahaborura rendez­kedtek be. Algéria es Libia támogatására számítva, a szaharuik kisebb csoportjai felvették a harcot a tűlerőben lévő marokkói és mauritaniai csapatok­kal. A gazdag sivatagi országban minden jel arra mutat, hogy hosszü gerillahaborura lehet számítani, mivel a politikai és diplomáciái következmenyek miatt egyelőre mindenki igyekszik elkerülni a na­gyobb összeütközéseket. Guadeloupe szigeten forrong a La Soufriére tűzhányó. Hatalmas sziklak repülnek a magasba a tűzhányó mélyéből. Ezzel egyidősen kénes gáz is ömlik a tűzhányóból. Mind a sziklak, mind a ki­ömlő gaz veszelyezteti a térség lakosságát. Előzetes mentő lépésekkel azonban eltávolítottak 70.000 embert, úgyhogy eddig senki sem vesztette eletet. MILWAUKEE, Wis. A szövetségi hatóság, mely a Nagy Tavak vizének minőseget ellenőrzi, legújabb jelentésében arról számol be, hogy “minden eddigi ténykedés ellenere, mely a tavak vizeinek megtiszti- tasara irányult, a viz minősege ma rosszabb, mint valaha.” Erre a következtetésre jutott Jacques Cousteau, francia tudós, aki független kutatást folytatott az öt Nagy To vízminőségének meghataroza*- sara. A tavak mentén fekvő városokból áramló szennyvíz egyik oka a vízminőség állandó romlásának. A képen lathato, mikent öntik a szennyvizet Clevelandban a Cuyahoga folyóba, amely a szennyet az Erie-tóba viszi. I SOBEL OVERSEAS CORP. i ® (< #) IV VA rÄiifW&iÄlfOr/l 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 I IIVAM rUUuYUOlidCU — TELEFON: (212) 535-6490 — (t UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE í SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS í LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK | IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába |

Next

/
Thumbnails
Contents