Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-09 / 35. szám
Thursday, Sep. 9. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 FORRONG A VULKÁN Millíárdok a sivatagban Nem sokat tudott a világ Nyugat-Szaharáról addig, mig a marokkói király el nem inditotta fel évvel ezelőtt százezres “sivatagi menetet”, kifejezve ezzel igényét az ezerótszaz kilometer hosszú tengerparttal rendelkező, 266 ezer négyzetkilométer nagyságú területre. E homoktengerben, amelyet csupán szétszabdalt sziklás hegyek tőrnek meg, már a kőkorszakban is laktak emberek. Az arabok, akik i. sz. 681-ben hódítottak meg az országot, lassan összekeveredtek az őslakossággal. A törzsi szövetségben elő nomádok a spanyol gyarmatosítók megjelenéséig megtartották ősi életformájukat, nyelvük meg ma is különbözik a környező államok hivatalos nyelvétől. Az európai nagyhatalmak 1884-ben Spanyolországnak Ígérték Nyugat-Szaharát, amelyet ezután Spanyol-Szaharának is neveztek. A spanyol polgárháború után, 1939-ben Franco példátlan kegyetlenséggel igázta le a sivatagi nomádok ellenálló törzseit. Korabeli feljegyzések kutmérgezesekról, kínzásokról, asszonyokkal való erószakoskodasrol számolnák be. A légiók nem ismertek irgalmat. A felkelések es lázadások sorában a leglátványosabb az 1957-es volt. A tengerparti sávra visszavetett spanyolok csak akkor tudták újra összeszedni masukat, amikor Marokko elzárta a felkelők utánpótlási vonalát. Cserébe az árulásért Spanyolország a Tarfaya tartományt ajándékozta oda Marokkónak. Amikor Algériában olajat talaltak es Mauritániában gazdag vasérctelepeket, megkezdődtek Nyugat- Szahara homokjában is a kutatások: az amerikai Gulf Oil, Texaco es a Standard Oil megvetette lábát a sivatagban. 1955-ben a mauritaniai határ közelében újabb hatalmas vasérctelepeket fedeztek fel es 1960-ban bukkantak r'a arra, ami ma az ország igazi gazdagságát adja, a foszfátra. Hárommilliard tonnára becsülik a Bu Craa környékén található közönséges foszforsav sóit, amelyek fontos mutragya- anyagok, és igy földünk rohamosan novekvo népességének élelmezése szempontjából rendkívüli jelentőségűek. A spanyolok a külföldi töke támogatásával a világ leghosszabb szallitószalagjat (100 km) építették itt fel: a bányáktól a tengerpartig továbbítja a foszfátot. A sivatagi föld más gazdagságot is rejt melyeben. Nagy réz-, wolfram-, cink-, nikkel-, króm- es aranytelepek felfedezésére számítanak. A tengerpart előtti vizek igen gazdagok halban. A spanyol halaszok az egyik evben 700 ezer tonna homárt zsákmányolták. A Franco-rendszer 1958-ban tengerentúli tartományává nyilvánítottá a lázadó nomád törzsek földjét. A 75 ezer szaharui nyakaba majd 60 ezer spanyol katonát ültettek, mivel az ellenállás nem szűnt meg. A spanyolok ellen harcoló csoportok közül a Polisario front célja Nyugat-Szahara teljes fölszabadítása. íános Karoly spanyol király, II. Hasszán marokkói uralkodó és Mauritania 1975 novemberében mégis önkényesen döntöttek az ország sorsáról. Spanyolország, Mar ölek ó és Mauritania javara lemondott a területről, fenntartva magának a foszfátbányászát haszonélvezetenek legnagyobb részét és a halászati jogokat. Marokko politikailag es katonailag ellenőrzi a területet. Mauritania megkapta a gazdag vasérctelepeket. Az Egyesült Államok is elégedett lehet. Hatalmas beruházásai érintetlenül maradhatnak, ezért Marokkó maris 450 millió dollar értékű amerikai fegyverekre szamithat. Hasszánnak és Mauritániának szüksége is van fegyverekre, hiszen a sz ah araiak nem nyugodtak bele a nagyok osztozkodásába. A Polisario nemreg kikiáltotta a Szaharai Arab Demokratikus Köztarsá- sagot. A döntés megfelel a szaharui nép, az Afrikai Egysegszervezet, az ENSZ alapokmánya es az Arab Liga elvi allasfoglalasának, valamint a népek ön- rendelkezesi jogának. A marokkói repülőgépek bombái elől mintegy 45 ezer ember menekült Nyugat-Szaharából algériai területre. Az ott maradottak gerillahaborura rendezkedtek be. Algéria es Libia támogatására számítva, a szaharuik kisebb csoportjai felvették a harcot a tűlerőben lévő marokkói és mauritaniai csapatokkal. A gazdag sivatagi országban minden jel arra mutat, hogy hosszü gerillahaborura lehet számítani, mivel a politikai és diplomáciái következmenyek miatt egyelőre mindenki igyekszik elkerülni a nagyobb összeütközéseket. Guadeloupe szigeten forrong a La Soufriére tűzhányó. Hatalmas sziklak repülnek a magasba a tűzhányó mélyéből. Ezzel egyidősen kénes gáz is ömlik a tűzhányóból. Mind a sziklak, mind a kiömlő gaz veszelyezteti a térség lakosságát. Előzetes mentő lépésekkel azonban eltávolítottak 70.000 embert, úgyhogy eddig senki sem vesztette eletet. MILWAUKEE, Wis. A szövetségi hatóság, mely a Nagy Tavak vizének minőseget ellenőrzi, legújabb jelentésében arról számol be, hogy “minden eddigi ténykedés ellenere, mely a tavak vizeinek megtiszti- tasara irányult, a viz minősege ma rosszabb, mint valaha.” Erre a következtetésre jutott Jacques Cousteau, francia tudós, aki független kutatást folytatott az öt Nagy To vízminőségének meghataroza*- sara. A tavak mentén fekvő városokból áramló szennyvíz egyik oka a vízminőség állandó romlásának. A képen lathato, mikent öntik a szennyvizet Clevelandban a Cuyahoga folyóba, amely a szennyet az Erie-tóba viszi. I SOBEL OVERSEAS CORP. i ® (< #) IV VA rÄiifW&iÄlfOr/l 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 I IIVAM rUUuYUOlidCU — TELEFON: (212) 535-6490 — (t UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE í SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS í LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK | IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába |