Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-05 / 30. szám

HELSINKI

A

■ «*4.

_ s'

I W f* if ff

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 5. 1976.

EURÓPAI BIZTONSÁGI ’

ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

ZÁRÓOKMÁNY

Folvtatas

EGYUTIT-1UKODES HUMANITÁRIUS ÉS EGYÉB TERÜLETEKEN

c) Hazasságkotes

különböző államok polgárai között

A részt vevő államok jóindulatúan es humánus szempontok alapjan bírálják el azoknak a személyeknek ki, illetve beutazási köreimet, akik elható - roztak, hogy egy másik reszt vevő allam polgárával házasságot kötnek.

A fenti célokhoz valamint a házasságkötéshez szükséges okmányokat a csaladegyesitesrc vonatkozóan elfogadott rendelkezésnek megfelelően intézik es adják ki.

A reszt vevő államok ugyancsak a családegyesítésre vonatkozóan elfogadott rendelkezéseket alkalmazzak az olyan esetek elbírálásakor, amikor különböző reszt vevő államokból származó házastársak kérnek maguk és házasságukból született kiskorú gyermekeik számára lehetőséget állandó lakhelyük áthelyezésére abba az államba, amely általában egyikük tartózkodási helyéül szolgai.

d) Utazás személyi vagy szakmai okok hol

A reszt vevő államok elő kívánják segíteni, hogy állampolgáraik előtt tágabb lehetőségek nyíljanak rnagan- vagy szakmai c'elu utazásokra és ennek érdekeben az alábbiak állanak a szándékukban, nevezetesen:

— fokozatosan egyszerűsítik es rugalmasan alkalmazzak a ki es beutazással kapcsolatos eljárásokat;

— enyhítik azokat a szabályokat, amelyek más reszt vevő államok polgárainak mozgására vonatkoznak országuk területén, kellő figyelmet fordítva a biztonsági követelményekre;

Arra törekednek, hogy fokozatosan csökkentsek, ahol ez szükséges, a vízumok es hivatalos utazási okmányok illetékeit.

Tanulmányozni kívánják, szükség eseten, a konzuli szolgaltatasok, köztük a jogi és konzuli segély kétoldalú gyakorlatának tókeletcsiteserc alkalmas eszközöket, beleertve, amennyiben ez célszerűnek mutatkozik, a többoldalú es kétoldalú konzuli egyezmények vagy egyéb idevágó egyezmények és megállapodások kötését.

* * * * *

Megerositikia részt vevő államok alkotmányos kereteiben tevékenykedü vallási felekezetek, intézmények es szervezetek, valamint ezek képviselői, működési területükön egymással érintkezésbe lephetnek, találkozhatnak és információn cserélhetnek.

TERJESSZE

LAPUNKAT!

PENNSYLVANIAI ELSŐ MAGYAR BETEGSEGÉLYZÍY EGYLET

1886-ot Írtak. Amerika ipari forradalma teljes gőzzel haladt előre, amit szoszerint is értelmezhetünk, mert Amerika erőforrása a mai villany cs olaj előtt, a gőz volt. Gőz hajtotta a mozdonyokat, gőz volt az erőforrása úgy a hatalmas accltelcpek- nck, mint a legkisebb iparüzemnek, amelynek hajtóerőre volt szüksége.

A gőzt szénnel fejlesztettek es azt ki kellett bányászni a föld gyomrából.

Mar mintegy százezer magyar élt Amerikában, mikor az egyleti mozgalom megtette első próbálkozásait. Eleinte egyes plczekcn sok magyar a szlovák egyesületekhez, vagy templomhoz csatlakozott, de a szlovákul nem beszélő magyar tömegeknek ez nem felelt meg es igy megindult a szervezkedes a magyar térén is.

1884 december ho 7.-en megalakult a Pennsylvaniai Első Magyar Betegscgelyzó Egylet, Luzern County, Freeland varosában, 18 alapító taggal. Céljuk betegsegely fizetése volt, de mivel a tagság létszama nem emelkedett, pénz nem volt a pénztárban cs a beteg tagokat nem tudtak segélyezni. Temetkezési segélyről szó sem lehetett, annak ellenőre, hogy nagy szükség lett volna arra, mert a bányászok úgy hullottak, mint a legyek.

Ha a bányász megbetegedett s nem volt tartalék pénze orvosra es gyógyszerre, lakasra cs eleiemre, akkor a burdosgazda az utcara dobta. Kórházba csak akkor vették fel, ha a munkában serült meg. Tenfereghetett az utcán, vagy valami pufikban meghúzódott, ahol betegségé csak rosszabbra fordult, majd elpusztult.

Luzern County-ban egy év alatt 102 bevándorolt bányászt temettek el közköltségen, mert mint koldusok haltak meg. Sok magyarorszagi faluban hiába vártak levelet a feleségek, az anyak.

Sajnos a Pennsylvániai Első Magyar Betcgsegcly- zo Egylet nem tudott fennmaradni és mar 1885-ben fel i^ oszlott.

A VERHOVAYSEGELY EGYLET

A Pennsylvaniai Első Magyar Betegscgelyzó Egylet feloszlása után ismét voltak próbálkozások egy magyar egylet megteremtésére. A feloszlott egylet tagjai, Pálinkás Mihály cs Nemeth Janos a Mount Pleasant bányatelepen 1886 február 21.-re gyűlést hívtak az egylet megalakulásának érdekében. A Mount Pleasant-rol, Hazcltonbol és Frenchton-ból összegyűlt 28 magyar - főkent bányászok — összeadtak 17 dollar 25 centet szervezkedési alapra. Ehhez jött meg a megszűnt Pennsylvániai Egylet 18 dollár 51 centet kitevő vagyona is.

Elnöknek Pálinkás Mihályt választottak meg, al- elnoknck Krisz Ferencet, penztárnokká Eckbaucr Jánost, ellenőrre Mikó Györgyöt, titkárrá Juhasz Károlyt.

A kidolgozott és tagság által elfogadott eredeti alapszabályokat nem tudtuk megszerezni es igy HOFFMAN GÉZA, császári es királyi osztrak-ma- gyar alkonzul Budapesten 1911-ben megjelent

“Csonka Munkásosztály” cimü könyvéből ismertetjük azokat.

Itt megjegyezzük, hogy az eredeti alapszabályok nagy változáson mentek keresztül, több részét később megváltoztattak.

De most lassúk az eredeti alapszabályokat.

“Felvehető 16 es 45 év között lévő fehér, keresztény vagy keresztyen egyén”, de az alapszabályokat megváltoztattak es ma mar nincs semmifele megku - lönbőztetés.

“A fcitisztikar tagjainak amerikai állampolgároknak kell lenniok.”

“A tag három hónapi tagság után jogosult segélyre.”

“Betegsegely hetenként 5 dollár.”

“Aki verekedés közben, mint támadó fél sérül meg, segélyben nem részesül.”

“Halálescti dij 800 dollár.”

A VERHOVAY NÉV

A Verhovay egylet fejlődésé lassan indult meg. Belső viszálykodás nem kerülte el, sztrájkok idejen, amikor a tagok nem tudtak tagdijat fizetni, az egylet működésé is szünetelt.

1905-ben csak 28 fiók működött,

1907-ben mar 53, es

1909- ben 135 fiók 7.200 taggal,

1910- ben 161 fiók 8.450 taggal,

1911- ben 169 fiók 8.883 taggal.

1912- ben a haláleseti dijat 1.000 dollárra emeltek, amely akkoriban nagy Összeg volt és a tagszer- zest nagyon megkönnyítette.

(Folytatjuk)

Schafer Emil

I

I

I

I*

I

I

I

I

I

8

Magyarok------------------------ ' az —:—

Egyesült Államok 200 éves történelmében

I T” ----------------------------------1

| TAKACS LAJOS:

j ARANYBETÜK j

| c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába I 1 érkezett magyarok életébe nyújt regény for- J ■ májában bepillantást. Lapunk a kön) vet |

I

f 9 ■

nemregen ismertette.

| Rendelje meg ezt a nagyon érdekes könyvet!

ARA HÁROM DOLLAR

5 Megrendelhető a Magyar Szó Kiadohivatalaban * 130 E 16 St.* New York, N.Y. 10003.