Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-30 / 38. szám

Thursday, Sep. 30. 1976. ^Hollywood már nem az, ami volt A turisták még mindig kíváncsian tekintik meg Hollywood valamikor jól ismert nevezetességeit, az elmiüt generáció hires filmszinészeinek emlekeit, de letűnt már a regi pompa és ragyogás: he­lyette a régi dicsőségnek jóformán csak a kisérte- teit tálaljak. A rendőrségi adatok szerint Los Angelesben, amelynek Hollywood egy Ids, de jelentős része, a bűnözés aránya a leg­nagyobb. Betöréseknek, rablásoknak, támadások­nak es erószakolásoknak több, mint a fele ebben a volt filmfovarosban fordul elő. Az adatok szerint több, mint 130 “masszírozó szalon”, telefonhívásra házhoz jövő nemi szolgáltatás, különféle pornográf színház, mozi es mutatvány, “felnőttek”-nek való könyvesbolt és prostitúció célját szolgáló motel működik ezen a területen. Több helyen homo- szekszuális férfi prostituáltak Idnálják magukat, közöttük alig 14—15 éves fiuk is, másutt prostituált nők róják az utcákat. Hollywoodot a század elejen ingatlanosok speku­lációs célból telepítették be, később a városrész Los Angeleshez kapcsolódott. Az első filmet Hollywoodban 1911-ben készítették és ugyanott az első filmstúdiót 1913-ban Cecil B. DeMille nyi­totta meg. A napos Californiában ez különösen alkalmas helynek bizonyult a mozi-ipar számára es rövid időn belül Hollywood a filmezés fővárosa lett. Egy idő múlva azonban a filmgyárak egymás után elköltöztek Burbankba, Cidver Citybe vagy más vidékekre. Habár egyes mozisztárok mesés ottho­nokat epitettek. maguknak Hollywood északi domb­jain, egy idő után sokan máshova mentek. Douglas Fairbanks volt az első, aki az akkor még lakatlan Beverly Bilisben építtetett maganak palotát, utána a többiek Bel Air, Malibu es más előkelő lakbvidé- kekre költöztek. Egy ideig Hollywood a nyugati vidékek rádió­hálózati központja maradt, de a második világhábo­rú után, amikor a televízió kezdett elterjedni, a le­adó állomások más vidékekre telepedtek át. Ma már csali, csak a Paramount es a Goldwyn stúdiók cicomázott épületei es a még fennálló Grauman Kínai Színház maradt meg a régi látvá­nyosságokból, és egyes vidékeken még láthatók a huszas évek Art Deco es spanyol stilusu szép lakóházai, de körülöttük mar a legtöbb helyen leromlott lakóvidekek terülnek el. Lakosok es üzletemberek a nagyarányú bűnözés ellen mozgalmat indítottak, szeretnek megóvni Hollywoodot a végső romlástól es menteni, ami még menthető. De, mint más városnak, Los Angeles- nek sincs pénze a bűnözés, a prostitúció kiküszö­bölésére, ezért Holly wood,régi dicsőségénél; kopott visszfényében, csupán, mint turista látványosság marad meg. ■ í Ilii...... ■ ' ....... .... PHILADELPHIA, Pa. A United States Steel Válla­lat szószólója, Mr. Whyte kijelentette, hogy a tör­vény megszegésével vendégül láttaív legalább tiz különböző alkalommal Gerald Fordot, 10 évi kép­viselői tisztsége idején. HARC A VÍZÉRT NYUGATON AMERIKAI MAGYAR SZÓ A sivár, viztelen nyugati vidékeken a vizert a harc akkor kezdődött, amikor a fehér települők először odaérkeztek. Ez a harc most már olyan kritikus méreteket olt, hogy bármiképpen dől is el a vita, mindenkire nézve messzemenő következmenyei lesznek. Évszázados viták után most azt kell eldönteni: a vízhez való joghoz az elsőbbség a mezógazdasage, a városoké, az energia-iparé legyen-e és Colorado- ban, vagy Arizoná-ban épüljenek-e a vízmüvek. A kongresszus természetvédelmi törvényt szava­zott meg, amely megakadalyozta, hogy a denveri városi vizhivatal kibővitse a város vízellátását, mi­után azzal vádolják a hivatal elnökét, egy volt föld­művelésügyi minisztert, hogy vizmü építési ügyek­ben saját érdekére részrehajlóan, a közérdeknek ellentétesen működött. Colorado ebből kifolyólag' perrel fenyegeti a Bureau of Reclamation kormány- hivatalt, amiért megakadályozza a coloradói vizmü- epitést, hogy egy nagy arizonai építkezési program­nak kedvezzen. Mások elkeseredetten tiltakoznak az arizonai építkezés ellen, azt mondjak, ez a vizmú szübsegtelen, túl költséges és azonkívül egy egész indián rezerváciot fog elárasztani. Egy 1922 évi egyezmény megosztotta a Colora­do folyonak és mellékfolyóinak vizet a hogyujto Colorado, Wyoming, Utah es New Mexico államok es a délebbre fekvő szomjas Arizona, California és Nevada kozott. Azóta a vizek politikája sok milliard dolláros üzleti haszon körül forog. A bonyolult kérdést meg bonyolultabbá teszi egyes városok gyors, robbanásszerű növekedése es a sok vizet fel­használó iparok terjeszkedese. Ha ez igy megy to­vább, az érintett vidékek, rövid időn belül, víz­hiányban szenvednek majd. A pénzügyi-politikai vitákban nem lehet tudni, hogyan oldják meg az ellentétesnek latszó kérdése­ket, de valószínű, hogy mint mindig, a legerősebbek kerekednek felül. A vizproblema áltál érintett nyu­gati államokban ezert most újból egy régi szolás- mondást emlegetnek, amely igy szol: “A viz nor­málisan lefele folyik, kiveve, amikor felfelé folyik, a pénz irányában.” ha sews és mi... Ha olvasóink közül valaki ismer olyan 18 eves vagy' idősebb New Yorkban lakó személyt, akinek nincsenek hozzátartozói es akinek nincs megfelelő élelme, ruhaja vagy hajléka es fizikai vagy lelki be­tegsége miatt nem tud orvosi segitseget kérni,lep­jen érintkezésbe az alábbi intézménnyel: Protective Services for Adults 60 Hudson Street 9th Floor New York, N.Y. 10013 Tel: 443-6372 Reménytelen az elbocsátott tanítók jövője A tömeges elbocsátásokból a tanítók sem marad­nak ki. Hosszú szolgálat után rangidős tanítók is állás nélkül maradtak es nem tudnak,mit kezdeni a reménytelen kilátások közepette. New Yorkban elvesztették rangidősségüket azok a tanítok es tanárok, akik egyféle oktatásból más oktatási ágba kerültek. Ebbe a kategóriába tartoz­tak azok is, akik saját előmenetelük érdekében alsóbb iskolából felsőbb iskolába helyeztették át magukat. Egyik tanárnő elkeseredetten mondotta: “Egész életünkben arra tanítjuk a gyermekeket, hogy ta­nuljanak, menjenek az egyetemre. Mi ezt megtettük és most felsőfokú végzettségünkkel, egyformán állunk sorban a munkanélküli hivatalnál kilencedik osztályt elvégzett diákjainkkal. Vajon mit gondol­nak erről a gyermekek?” Kérik a pilóták dohányzásának betiltását A hetvenhat pilótát képviselő “Airline Pilots Committee of 76”, az “Aviation Consumer Action Project” és Ralph Nader “Health Research” cso­portja beadványban arra kéri a kormányt, hogy tiltsa be a dohányzást a pilótafülkében, mint amely az utasokra különleges veszélyt jelent. A kérvényhez mellékelt jelentés szerint, ha akar a pilóta, akár a repülőgép segédszemélyzete dol- hányzik, az “jelentősen akadályozza, hogy a piló­ták legjobb képessegeik szerint dolgozhassanak.” “Egy repülő pilóta, aki a repülés alatt, vagy előtt dohányzik, nemcsak: önmagát mérgezi meg, hanem esetleg sok száz masnak az eletet is veszély­be hozza”, mondja a jelentés. Bizonyítékul hozza fel tanulmányok eredmenyet, amelyek azt mutat­ják, hogy a dohányfüstben levő szénmonoxid, a magassági repülés által megsokszorozva, lerontja a személyzet teljesitöképessegét, különösen az éles­látást. Lelassítja a hallási stimulusoí.ra való reagá­lás idejet, gyöngíti az éberséget és a feszült helyzet­ben sziüíseges itélőkepességet. 4_ pf ^Xg/Ksí/'^^'iá'^VS/ MS' MS'VZ/^ I SOBEL OVERSEAS CORP. § ® ||#|# M rAÜAVftlÄVCrA 210 EAST Mth STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 |>) # IKK.A rOUGYNÖKSEG - telefon: ^ 535^90 - g S UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE J 8 SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS |j) LÁTOGATÓK KIHOZATALA - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ® II IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába J| A»®#®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®©

Next

/
Thumbnails
Contents