Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-30 / 38. szám
Thursday, Sep. 30. 1976. HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás AZ ÉRTEKEZLETET KŐVETŐ INTÉZKEDÉSEK A reszt vevó alIamoV, áttekintve es felbecsülve az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezleten élért haladast, úgy ítélve meg továbbá, hogy szelesebb, világméretű összefüggésben az Értekezlet fontos összetevője az európai biztonság megsziWditasa es az együttműködés fejlődésé folyamatának es az Értekezlet eredményei jelentősen hozzájárulnák majd ehhez a folyamathoz, azzal a szándékkal, hogy megvalósítsak az Értekezlet Záróokmányának rendelkezéseit, hogy az Értekezlet eredményei teljes mértekben kifejthessék hatásukat, s ezáltal továbbra is elősegítsek az európai biztonság megszilarditasanak es az együttműködés fejlődésének folyamatai, abban a meggyőződésben, hogy az Értekezlet célkitűzéseinek elérésere újabb egyoldalú, kétoldalú és többoldalú erőfeszítéseket kell tenniük, valamint folytatniuk kell az alábbiakban vázolt megfelelő formákban az Értekezlet által megkezdett többoldalú folyamatot, 1. Kinyilvánítják eltökéltségüket arra, hogy az Értekezletet kővető* időszakban kellően figyelembe veszik és teljesítik az Értekezlet Záróokmányának rendelkezéseit: a) egyoldalúan, minden erre alkalmas esetben; b) kctoldaluan, más reszt vevó államokkal folytatott tárgyalások utján; c) többoldalúan, a részt vevő államok szakértőinek találkozói réven, valamint az olyan meglevő nemzetközi szervezetek kereteben, mint az Egyesült Nemzetek szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága es a nevelésügy, a tudomány es a kultúra területén való együttműködést illetően az UNESCO; (folytatjuk) EGY IGAZI BICENTENNIALIS AJANDEK “AMERICANS AGAINST MONOPOLIES” Deák Zoltán angol nyelvű idezet-gyüjtemenye' a monopóliumok elleni 200 éves küzdelemből. Jefferson, Washington, Jackson, Lincoln, LaFollette. Debs és mások felejthetetlen kijelentései. A nagy antimonopolista mozgalmak megrázó akció-felhivásai. Soha nem voltak idő-* szerííbbek, mint napjainkban. Tíz szép illusztrációval. Ara S 1.25 Rendeljünk magunknak, csaladunk angolul beszélő tagjainak, barátainknak és szakszerveze ti ismerőseinknek. A rendeléseket S 1.25 beküldésevei a kővetkező cimre kérjük: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York,NY 10003. A bejött összegből az első $ 100.-at Deák Zoltán a lapnak ajánlotta fel. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarok------1 , az -----Egyesült Államok 200 éves történelmében MAGYAR EGYLETEK 1853 október 15-én jelent meg az első magyar újság Amerika földjén, cime a Magyar Szám űzőitek Lapja volt. Már a cim is elárulta a lap irányát, hát még a tartalom — az újságot a ’48-as forradalom menekültjei szerkesztették. A lap megalapítója, szerkesztője Kornis Károly volt, akit Kossuth Lajos levélben kért, indítson meg egy magyar újságot Amerikában, amely ösz- szetartaná az emigrációt. Kornis a szabadságharc kitörésekor jogot tanított a pesti egyetemen. Kossuth délvidéki kormány- biztosnak nevezte ki, majd később az aradi forradalmi törvényszék elnöke lett. A bukás után neki is sikerült kimenekülnie és igy az osztrákok csak távollétében ítélhették halálra. Amerikában a görög és latin nyelvek tanításából próbált megélni. A magyar újság kiadásának hire futótűzként terjedt el aZ emigránsok között. Hozták az előfizetéseket a newyorki Spruce St. 17 szám alatti kis helyiségbe, a szerkesztőség és kiadóhivatal közös irodájába. Kornis szerkesztő mellett két szedő dolgozott: Gorszky Xavér és Danes Lajos százados. Az első szám négyoldalas volt és mivel New Yorkban nem volt ékezetes betű, az ékezeteket pennával tették a betűk fölé. Sajnos, a Számüzöttek Lapjá-ból csak egyetlen példány maradt meg, amit a New York Public Library Feleky-gyüjteményében őriznek. A lap iránya, célja, politikai vonala hü maradt a ’48-as eszmékhez és rövid fennállása alatt semmiféle kereskedelmi befolyás alá nem került. Az emigránsoknál nagyon is gyakori személyi civako- dásban sem vett részt. A lap ugyan nem tudott sokáig fennmaradni, mert a nélkülöző, munkanélküli emigránsok részéről nem volt elegendő anyagi támogatás, de rövid életével is beírta nevét a magyar-amerikai történelembe. Az amerikai magyarság meghajthatja zászlóját a 123 évvel ezelőtt megjelent MAGYAR SZÁMÜZÖTTEK LAPJA emlékének. Újabb próbálkozások Az 1850-es évek után a magyar bevándorlás vagy húsz évig szünetelt. 1870 körül kezdett ismét megindulni és rövidesen jelentkezett egy újság Magyar Amerikai Vasárnapi Újság cimen, melyet Liptai Pál indított meg. 1879-ben dr. Löw Vilmos inditotta meg a Ma- gyar'Amerika cimü lapot. Nem maradt meg sokáig, mert nem foglalkozott a magyarság mindennapi problémáival, hanem főleg a magyarországi helyzettel. 1883-ban Erdélyi Gusztáv megalapította a Magyar Nemzetőr cimü lapot New Yorkban, amely 1897-ig jelent meg. 1891-ben Kohányi Tihamér kiadta a Szabadságot. 1893-ban Cleveland, O.-ban megindult az Ameri- rikai Magyar Hirlap. A Népjog New Yorkban 1893 áprilisában jelent meg az első magyar munkásujság: a Népjog. Fejléce szerint: A céltudatos magyar munkások közlönye. Az újság kézírással, sokszorosított formában jelent meg és próbálta a magyar munkásságot közönyösségéből felrázni, mint pl. a lap első számának első oldalán lévő pár sorral: “Kétely és tévhit borítja az Igazság csillagát. Hass át a homályon bátran, szellem-erővel. Mindvégig előre. Az erőt alkalmazni világcél. Félénken ha kitérsz, Körülötted sötét marad.” A Népjog-ot már egy komoly lépés követte. 1895- ben megalakult az Amerikai Népszava, amely szocialista elveket hirdetett. Szerkesztői: Szombati, Zöldy, Seszták, Abet, Berach, Horváth és Muráti voltak. A Népszava mindig gondokkal küzdött, mert nem kereskedelmi, hanem munkásalapon megjelenő újság volt. A lap egyik alkalmazottja, Berkó D. Géza, 1899- ben megszerezte a lap tulajdonjogát, átszervezte üzleti vállalatra és elnevezte Amerikai Magyar Népszavá-nak. Teljesen üzleti alapon működött. 1894-ben egy másik magyar újság jelent meg New Yorkban, a Magyar Hiradó, Szinger Mihály és dr. Barach Henrik szerkesztésében. A lap nem tudott gyökeret verni és 1897-ben beolvadt a clevelandi Szabadság'ba. 1896-ban Clevelandon megjelent a Clevelandi Magyar Rekorder Roth H. Ignác szerkesztésében, majd 1898-ban átszerveződött és mint Clevelandi Napló jelent meg. A tizenkilencedik században megjelent több vallásos újság is. A katolikus lapokból megemlítjük a Magyar Szent Erzsébet Amerika Hirnök-ét. Ez 1893-ban Clevelandon lett kiadva, Böhm Károly szerkesztésében; a Magyarok Csillaga Kováts Kálmán szerkesztésében McKeesport, Pa.-ban. A református lap: Örálló, 1897-ben lett kiadva Kalassay Lajos szerkesztésében. Ezzel bezárjuk a tizenkilencedik század újságjainak ismertetését és áttérünk a huszadik századra. Ez a század, amely az eddig lefolyt eseményekkel páratlanul áll a világtörténelemben, gazdag az újságírás történelmében is. Az uj század elején megjelent néhány újság: 1900-ban Magyar Néplap, New York. 1900- ban Magyar Hírmondó, Cleveland, 1901- ben A Bevándorló, New York, 1902- ben Magyar Napilap, Cleveland, 1902- ben New Yorki Napló, New York, 1903- ban jelent meg a Népakarat New Yorkban, amely már a rohamosan fejlődő szocialista munkásmozgalom magyar szószólója lett. A Népakarat a szocializmus elveit hirdette, melyeknek megvalósításáért két különböző irányú szocialista párt küzdött. Az egyik a Szocialista Munkás Párt, amelynek Daniel De Leon volt a vezére, a másik a Szocialista Párt Eugene Debs vezetésével. A Népakarat körül is megindult ez a kettősség és 1905-ben a Szocialista Munkás Párt lett a lap irányitója. A Szocialista Párt hívei kiváltak a Népakarat-ból és 1905 szeptember 15-én megindult az Előre, amely kéthetenként jelent meg 1528 Second Ave. alatt New Yorkban. 1908-ban hetilap lett és Magyar-Amerika szocialista nézetű munkásságának központi szószólója. Bárd Imre volt a szerkesztő. A két szocialista párt 1910-ben megpróbálkozott egyesülni és a Népakarat és Előre lapokat beszüntetve, Testvériség cimen uj lapot adtak ki, melynek szerkesztője Bolgár Elek lett. De az egyesülés nem mélyült el, ez a lap is megszűnt és a Szocialista Párt 1912 nov. 2-án ismét megindította az Előré-t, de akkor már mint napilapot. A szerkesztők között volt Szabados Zádor is. Az említett újságokon kívül úgy a 19-ik században, mint a 20-ik század elején rengeteg magyar újság, folyóirat, vicclap, stb. jelent meg. melyeket következő cikkünkben fogunk ismertetni. 5
