Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-19 / 8. szám

Thursday, Feb. 19. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO Magyarok , az Egyesült Államok 200 éves történelmében UJ BUDA Schafer Emil: EURÓPAI BIZTONSÁGI' ' ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás Vili. A NÉPEK EGYENJOGÚSÁGA És ÖNRENDELKEZÉSI JOGA A részt vevő államok tiszteletben tartják a nepek egyenjogúságát es onrendelkezesi jogát, mindenkor összhangban cselekedve az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival es elveivel, valamint a nemzetközi jog vonatkozó szabályaival, beleertve azokat, amelyek az államok területi épsé­gére vonatkoznak. A nepek egyenjogúsága es onrendelkezesi joga elvenek értelmében valamennyi nepnek mindenkor joga van ahhoz, hogy teljesen szabadon, bármikor és belátása szerint, külső beavatkozás nélkül hatá­rozza meg belső és külső politikai státusát és be­látása szerint valósítsa meg politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. A reszt vevő államok megerősítik, hogy a nepek egyenjogusaganak es onrendelkezesi jogának tisz­teletben tartása és hatékony megvalósulása egyete­mes jelentőségű mind az egymás közötti, mind az összes állammal való barati kapcsolatok fejlesztése­ben: úgyszintén emlékeztetnek annak fontosságara, hogy kizárjak ezen elv megszegésének bármely for­máját. ix. az Államok közötti együttműködés A reszt vevő államok minden területen fejlesztik egymással es az összes állammal való együttműködé­süket az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmá­nyának céljaival és elveivel Összhangban. Együtt­működésük fejlesztése során a reszt vevő államok különleges hangsúlyt helyeznek az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet keretei között meghatározott területekre, és mindegyikük a teljes egyenlőség feltételei mellett teszi meg hozzájárulá­sát. Együttműködésüknek az egyenlőség alapjan tör­ténő fejlesztése során arra törekszenek, hogy elő­segítsék a kölcsönös megértést és bizalmat, a barati és jószomszédi kapcsolatokat egymás között, a nemzetközi békét,a biztonságot és az igazságosságot. Együttműködésük fejlesztése során ugyancsak tö­rekszenek a népek jólétének növelesere es arra, hogy hozzájáruljanak vágyaik valóra váltásához, fel­használva többek között azokat az előnyöket, amelyek az egymás jobb megismeréséből és a gaz­dasági, tudományos, műszaki, szociális, kulturális és humanitárius területen elért haladásból és vívmá­nyokból származnak. Lépéseket tesznek olyan kö­rülmények megteremtesere, amelyek kedvezőek ah­hoz, hogy ezek az előnyök mindenki szamára hoz­záférhetők legyenek-, figyelembe veszik mindenki­nek azt az érdeket, hogy csökkenjen a gazdasági fejlettségi szintek közötti különbség, es különösen a fejlődő országok érdekeit az egész világon. Megerősítik, hogy a kormányok, intézmények, szervezetek es személyek megfelelő és pozitív sze­repet játszhatnak együttműködésük eme célkitűzé­sei deresének elösegitéseben. Együttműködésüknek a fentiekben meghatáro­zott módon történő bővítése során arra töreksze­nek, hogy jobb és tartosabb alapokon, a nepek javara egymással szorosabb kapcsolatokat létesítsenek Dobozi Imre három gyermeke Uj Budán maradt, Dobozi István, Dobozi Ferenc es nővérük/Mrs. J.L. Priest, akiknek a földjük ott van, ahol az eredeti Uj Buda volt. A Dobozi csalad meg mindig ott él. Újságírók felkerestek, aki elmondta a történeteket, amiket apjatol hallott. Elmondta, hogy apja és bará­tai hogyan veszítettek el hazájukat es az ohazahoz hasonló uj hazát akartak megalapítani. Az ereszes, tornácos házakat, istállókat, szölölugasokat éppen úgy megépítették, mint Magyarországon. Búzát, burgonyát es mindenfele zöldségét termesztettek. Óriási szóló-ültetvényük volt es a legjobb borokat termeltek. Lovaik egesz Iowa-ban híresek voltak. A regi iowaiak a legnagyobb tisztelettel voltak a magyarok iránt, mondta Dobozi Ferenc. Egy másik uj-budai telepes, Kompolti 48-as had­seregbeli őrnagy volt, aki nemcsak, mint katona, de mint lelkes forradalmár is harcolt az osztrákok ellen. Ezzel ki is erdemelte a különleges elbánást, amikor hadifogságba esett. Hét even keresztül labai rövid láncra voltak verve, úgyhogy amikor kiszaba­dult, csak kis lépesekkel tudott járni. Kikerült Amerikába es Uj Budán telepedett le. Ott barátságot kötött Pomutz Gyorgy-gyel. Kom­polti utászmérnók volt és Pomutz-zal együtt tervez­tek Uj Buda továbbfejlesztését. A konstruktiv munkába beleszólt a polgárhábo­rú, de Kompolti testi fogyatékossága miatt nem le­hetett katona és igy polgári tanácsadója lett a 15-ik iowai ezrednek és mint utaszmernók kitűnő szolgálatot tett az ezrednek. Egy visszavonulás al­kalmával nem tudott elég gyorsan menetelni, igy a déliek elfogták, kegyetlenül elvertek es kidobtak 1 az orszagutra. Ez Tennessee allamban történt, ahonnan Kom­polti gyalog indult az iowai Uj Buda fele, mert ott remélt megnyugvást es otthont találni. Rossz lábai­val rótta az országutat, ha valakitől kérdezett vala­mit, szoba sem állták vele, hiszen angolul nem tu­dott. Egy Bechtold nevű német kereskedővel jött össze az utón, akinek elmondta, hogy útjában a négerek voltak a legszívesebbek hozza, megenged­tek, hogy kunyhóikban éjszakára meghúzódjon, megosztottak falatjukat vele. Az öreg Kompolti sose erkezett vissza az igeret földjére, Uj Budara. Coloradóba került, ahol mér- nokóskódött. Egy alkalommal kinn járt a hegyek között, a sziklakat maszta, elvesztette az egyensú­lyát es belezuhant a szakadékba. A 48-as öreg har­cos, messze a magyar hazától, de messze az uj hazá­tól, Uj Budától is, a coloradói hegye leljen lelte halalat. Legtovább kitartott az uj haza mellett Madarász László, Madarász nagymüveltségíí ember volt, min­dent tudományos szempontból bírált el. Tágas, nagyszabású otthont epitett maganak, ahol Vendégül látott minden magyart, aki Uj Budán megfordult. Nemcsak az ujbudai ügyekkel foglal­kozott, szivén hordta fogadott hazájának ügyeit is. Ellene volt a rabszolga rendszernek es levelezett több amerikai államférfival, többek között LOVEJOY-al a rabszolga helyzetről. Értett a pénz­ügyekhez is és SALMON P. CHASE-el allando vitat folytatott ebben a kérdésben. Xantus, a magyar emigráns, az amerikai Acade­my of Natural Sciences es az amerikai Philosophi­cal Society tagja lett. 1854-ben került Uj Budara, ahol Madarasz Laszloeknal szállt meg es azonnal résztvett a telep eleiében. Legjobb barátja Pomutz György, aki később a polgárháborúban, mint ezre­des szolgait. Xantus, Pomutz, Madarasz együtt szőttek tervei­ket egy nagy Uj Buda megalapítására. Kiterveztek a felesleges vizek lecsapolását, a házaknak a tartós hideg elleni megvédését, a termények megjavítását, az állatállomány emelését és feljavítását. Xántusnak mar volt gyakorlata ezekben a műveletekben, mert sokat tapasztalt texasi farmján és a nyugati vasút terepmunkájánál. Ezekről a tapasztalatokról, uta­zásairól előadásokat tartott a telepeseknek, taní­totta ókét, hogyan termeljenek többet, jobbat és hogyan tegyek könnyebbe életüket. Xantus uj-budai tartózkodása alatt bátorságot es önbizalmat öntött a telepesekbe. Pesten elő édesanyjának leírta az Amerikában éló magyarok sorsát, azt ott könyvalakban ki is adták. VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZÓ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE ING Phon« LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—MEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 Second Aveni 7

Next

/
Thumbnails
Contents